Mi történik a finomítókban?

Két olaj találkozik

Tudomány

Magyarország kormánya hivatalosan azért is ellenzi az olajembargót, mert szerinte (és a Mol szerint) a magyar finomítókapacitást az orosz olajra méretezték. De létezik-e sajátos orosz petrolkémiai minőség?

A kőolaj a természet csodája, amely évmilliók alatt jött létre, mi pedig igyekszünk most pár évtized alatt eltüzelni. Az ásványolaj jellegzetessége, hogy a világ számtalan részén előfordul, s bár kémiai összetevőit tekintve kétségtelenül van egy vegyülethalmaz, amely mindegyikben előfordul, mégis számottevők a régióról régióra észlelhető különbségek. Pláne, ha a nem konvencionális – palában, homokban megbúvó – olajkészleteket is ideszámítjuk. De a világ valamennyi kitermelt olajtípusából vígan elő tudjuk állítani a nagyjából ugyanazon szabványoknak megfelelő üzemanyagokat – kerüljenek bár autók, mozdonyok, hajók motorjába vagy repülőgépek hajtóművébe. Legfeljebb a költségek lesznek eltérőek a felhasznált nyersolaj árától, minőségétől függően.

 

Mi úszik az olajban?

Kőolaj alatt sokféle – alapesetben folyékony, penetráns szagú – folyadékot értünk. Színe, állaga a leggyakoribb sűrű feketétől, sötétbarnától a sárgás-zöldes, majdnem áttetszőig terjed. Akárcsak a földgáz, alapvetően szénhidrogéneket tartalmaz, mégpedig olajtípusról olajtípusra változó arányú keverék formájában. Ezek rendre szerves eredetű, alapvetően szén- és hidrogénatomokat tartalmazó vegyületek, amelyek leginkább a tengerekben élő apró, de összességében nagy tömegű állatok és növények, zooplanktonok és algák levegőtől elzárt (anaerob) átalakulásával jönnek létre. Ínyenceknek elárulhatjuk, hogy léteznek közöttük nyílt láncú és gyűrűs, továbbá telített és telítetlen szénhidrogének, s ez táblázatba rendezve rögtön négy vegyülettípust definiál. A szénhidrogének legfontosabb tulajdonsága, hogy jól éghetők. Azt, hogy milyen módon tüzeljük el ezeket, a halmazállapotuktól, illetve sűrűségüktől (meg persze a párolgáshőjüktől) függ. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az 5-nél kevesebb szénatomot tartalmazó alkántípusú szénhidrogének (metán, etán, propán, bután) szobahőmérsékleten és légköri nyomáson gáz halmazállapotúak, ezért ezeket a földgázban találjuk meg (amely túlnyomórészt metánból áll). A föld mélyén a sokszor jelentős nyomás alatt rejtőző kőolajcsapdákban az olaj nem kevés földgázt is tartalmazhat, ami régebben inkább gond volt (a légkörbe eregették vagy fáklyaként égették el – egyaránt pazarló és szennyező módon), manapság viszont igyekeznek ezt is felfogni és hasznosítani.

A zömmel folyékony (oldott állapotban alapvetően szilárd kátrányféléket is tartalmazó) olajat szét lehet választani különböző frakciók, azaz hasonló forráspontú vegyületcsoportok szerint – köszönhetően annak, hogy a szén­atomszám növekedésével arányosan emelkedik a forráspont is. A kőolaj-finomítók ezt a szétválasztást ún. frakcionált desztillációval valósítják meg: a kőolajat felhevítik 280–300 fokra és egy frakcionáló toronyba vezetik, ahol az anyag és a gőzfázis folyamatos érintkezése mellett forráspontjuk szerint válnak szét a különböző frakciók. Ezen eljárások végeredménye lesz a kezdetben butánnal kevert, majd attól elválasztott könnyű- és nehézbenzin, a petróleum (amelynek egy része kerozinként kerül a repülőkbe), a gázolaj, amelyből ugyancsak akad könnyebb és nehezebb, a fűtőolaj, a pakura. Utóbbiakból vákuumdesztillálás, majd a hosszú szénláncú molekulák krakkolása nyomán még nyerhető üzemanyag. A különböző fajta olajokból más és más arányban keletkezik jól hasznosítható üzemanyag, ipari és vegyipari nyersanyagként hasznosítható pakura, kátrány, bitumen. Akadnak olyan könnyű olajok, amelyek 90 százalék feletti arányban alakíthatók át üzemanyaggá, egyes nehézolajoknál viszont ez csak 50 százalék.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.