A Kárpátia-ügy utóélete – L. Simon változtatna

  • narancs.hu
  • 2013. szeptember 25.

Belpol

Az NKA alelnöke a pályázati rendszer megváltoztatásáról beszélt a szélsőjobboldali zenekar lemezének megítélt támogatás körüli botrány után. Sajnos, beszélt másról is.

Egy héttel ezelőtt megírtuk, hogy korábban a szerzői jogdíjakból befolyó mintegy tízmilliárd forint egy részét, legfeljebb 10 százalékát a jogkezelő szervezetek (Artisjus, Filmjus, Maszra stb.) visszaosztották a tagjaiknak, díjak, pályázatok, szociális alapú támogatások formájában. Az év elejétől hatályos törvénymódosítás következményeként a szétosztható összeg 70 százalékáról a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) dönt. A pénz elosztását nyolctagú ideiglenes kollégium végzi.

Miután a döntések közül kiemeltük a szélsőjobboldali Kárpátia zenekar lemezének kiadására megítélt támogatást (amelyet aztán adminisztratív okokból nem kaptak meg), több hullámot vető botrány támadt.

Erdős Virág lemond a támogatásról a Kárpátia miatt

Tegnap megírtuk: az NKA támogatást ítélt meg a szélsőjobboldali zenekarnak. Erdős Virág ugyanezen a pályázaton nyert alkotói támogatást, de határozott hangú levele tanúsága szerint erről ezennel lemond. Az író Facebookon közzétett levelét olvashatják.

L. Simon László NKA-alelnök először közleményt adott ki, majd a blogján is foglalkozott a kérdéssel. Ezekben a Kárpátia-lemez támogatása miatti felháborodást „műbalhénak”, a „rövid távú politikai haszonszerzés” következményének nevezte, és az NKA szakmai függetlensége – sőt a művészet szabadsága – elleni támadásként értékelte.

Szabadságot a gyűlölködő giccsnek! – Válasz L. Simon Lászlónak

A Kárpátia zenekar támogatásáról szóló cikkünkre reagált az NKA alelnöke: ő nem tehet semmiről, viszont ha már arra járt, megvédi tőlünk a művészet szabadságát.

 

Ha innen nézzük, meglepő fordulatnak tűnik a fideszes képviselő nyilatkozata (az ATV Szabad szemmel című műsorában), miszerint „láthatóan nem szerencsés” a Szerzői Jogdíjbevételek Felhasználásáról Döntő Ideiglenes Kollégium működése, ezért annak megszüntetését fogja javasolni a miniszternek. Állítása szerint kezdeményezi, hogy az NKA már létező kollégiumai osszák el az NKA rendelkezése alá került jogdíjbevételeket, és ezek a mérlegelés során – a mostani döntésektől eltérően – ne vegyék figyelembe a szerzők, együttesek stb. jogdíjbefizetéseinek mértékét. (L. Simon mindhárom felvetése egybevág az őt bíráló publicisztikánk érveivel.)

A Kárpátia-ügy tehát legalább nem marad következmények nélkül. A jó hangulat megőrzése végett pedig most nem foglalkozunk L. Simon László számos, a nyugalom megzavarására alkalmas kijelentésével, például hogy a szélsőjobboldali művészek dédelgetése miatt tiltakozók „szélsőbaloldaliak”, vagy hogy ők a Fideszben „jó úton járnak, középen haladnak”, mert – figyelem! – adnak pénzt a Kárpátiának, de adnak pénzt a holokauszt-évfordulóra is.

Nyugodt lélekkel ülök itt – mondta az adás végén L. Simon László.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.