Február 16-án Berlinben, Fliegauf Bence Csak a szél című filmjének vetítése után a sajtótájékoztatón egy háromoldalas szöveget találtak a székükön az újságírók. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárának fejlécével ellátott, dátumozott, aláírás nélküli dokumentumról láthatóan senki nem tudott a stáb jelen lévő tagjai közül. Újságírói kérdésre csak annyit tudtak mondani, hogy valóban részesült a film állami támogatásban, de a brosúra kihelyezéséről velük senki nem egyeztetett.
Arról, hogy Balog Zoltán államtitkársága vagány médiahacket hajtott végre Berlinben, gyorsan értesült az itthoni nyilvánosság. Arról is tudtunk, hogy a háromoldalas dokumentum nagyjából miről szól: finom csúsztatásokkal relativizálja a 2008–2009 között elkövetett romagyilkosságok súlyát és rettenetét; európai példákat felhozva rámutat, hogy a jelenség korántsem csak Magyarország gondja (ezt nem is állította senki); egy kevéssé elegáns gesztussal beleüti a német nyilvánosság orrát a Németországban nemrég felgöngyölített rasszista indítékú gyilkosságsorozatba; hosszan, redundanciáktól sem visszariadva taglalja a nyomozás történetét; végül felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon a demokrácia történetében az Orbán-kormány az első, amely önálló, professzionális integrációs államtitkársággal rendelkezik.
Abból a feltételezésből kiindulva, hogy az eredetileg magyarul megfogalmazott kormánypropaganda-szöveghez nem fog hozzájutni, a ciganyvadaszat-per.blog szerkesztősége felkért, hogy fordítsam le a Berlinből hazahozott német szöveget. Szürreális élményben volt részem. A kisebb grammatikai és lexikális hibákon könnyen átsiklottam; voltak azonban mondatok, amelyeknek jelentését csak a tények ismeretére vagy a szerző feltételezett intenciójára hagyatkozva tudtam kikövetkeztetni. Elképzelhető, hogy nem is mindig sikerült – ha értelmezésem, erőfeszítéseim ellenére helyenként téves irányba vitte a fordítást, azért a brosúra szerzőjétől ezúton kérek elnézést.
Sajtótájékoztató a Fliegauf-filmről: Még nyelvrontás nélkül
Fotó: MTI
A blog szerkesztőségével megállapodtunk abban, hogy könnyen érthető, informatív szöveget bocsátok a rendelkezésükre, hiszen a publikálás célja elsősorban az, hogy az olvasók megismerkedjenek a brosúra állításaival. Műfordítóként azonban nem hagyott nyugodni a dolog, ezért megpróbáltam rekonstruálni egy olyan állapotú szöveget, amilyennel a német anyanyelvi közönség a berlini sajtótájékoztatón találkozhatott. Munkám során nem arra törekedtem, hogy a létező összes helyen roncsoljam a szöveget, hanem arra, hogy olyan mértékű morfológiai, szintaktikai, stilisztikai és lexikális hibákat helyezzek el a szövegben és olyan arányban, ahogyan azok megítélésem szerint az „eredeti” német szövegben szerepelnek.
..........................................................................................................................Nádori Lídia
Az eredeti német nyelvű levél elérhető itt.
| Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság Fliegauf Bence Csak a szél című filmjének háttere Fliegauf Bence Csak a szél című filmjét a romák elleni, 2008–2009-ben elkövetett támadások sorozata ihlette. De a cselekvése egy fiktív történet, ami nem követi a tényleges történéseket. Így a filmnek nem is szabad egy, a rendőrség által elindított és sikeresen lezárt vizsgálatról, amely a gyanúsak elleni váddal végződött, beszámolnia. Alább Ön megtalálja a konkrét történés összefoglalását és az intézkedéseket a romák integrációjával kapcsolatban. Ahogy a vizsgálati jelentésekben áll: 2008. juli 21-e és 2009. august 3-a között nyolc alkalommal cigányok által lakott házakat ért támadás Galgagyörkön, Piricsén, Nyíradony-Tamásipusztán, Tarnabodon, Nagycsécsén, Alsózsolcán, Tatárszentgyörgyön, Tiszalökön és Kislétán. Mind a nyolc esetben tölténnyel és/vagy söréttel lőttek a támadók a házakra, három helyszínen Molotov-koktélt dobtak. A támadások sorozatában három helyszínen csupán a háznak okoztak károkat, személyi sérülés nélkül, öt helyen a támadók megrongálták a lakókat könnyen és súlyosan is, ezek közül négy esetben a támadások halálos áldozatot is követeltek. Összesen hat haláleset történt, négy személy sérült meg a bombatámadás során (három súlyos, egy könnyű). A nyomozás során kiderült, hogy az ócskavas puskákat és lőfegyvereket 2008 márciusában egy magánszemélytől rabolták. November 3-ig, tehát amíg a nagycsécsei bűntett a megyei rendőr-főkapitányságok külön nyomoztak. Ezután a támadássorozattal összekötött vizsgálat a Nemzeti Nyomozóhatóság felelőssége alá került. Az új bűntettek után az esetekben nyomozó nyomozók számát folyamatosan növelték. Ezen felül a Nemzeti Rendőr-főhadiszállás példátlan összegű, 50 millió forintos hivatali illetéket tűzött ki, amit április 29-én 100 millióval megnövelte. A bűntettekre alapozva, amit együtt vizsgáltak, megállapították, hogy az áldozatok valamennyien romák, akik rossz életkörülmények között éltek, voltak, az épületek pedig – a kislétai eset kivételével – mind a telep szélén álltak. Mivel a nyomozás nem hozott kielégítő eredményt, a Nyomozóhatóság elfogadta az USA budapesti nagykövetsége által felajánlott segítséget: az FBI-szakértők 2009 nyarától részesültek ebben a vizsgálatban. Az amerikai specialistáknak hála, a nyomozás kijött a zsákutcából. A forgalmi adatok elemzését követően több olyan telefont és SIM-kártyát is azonosítottak, amelyeket a tettesek használtak. A DNS-tesztek és az előbb említett analízisek segítségével, megalapozott gyanúval, 2009. augusztus 21-én a rendőrség elfogta a támadások négy gyanúsát. A házkutatások során több fizikai bizonyítékot foglaltak le. A nyomozás során kiderült, hogy a gyanúsok gyilkosságot, rablást, valamint lőfegyverrel és lőszerekkel való visszaélést követtek el. A nyomozás lezárása után a rendőrség átadta az ügyet a Pest megyei Ügyészségnek azzal a javaslattal, hogy szüntesse meg az eljárást. Az ügyészség szeptember 7-én hozott vádat a Pest megyei bíróságban. A per – a vádlottak fogva tartása mellett – a Pesti kerületi bíróságban van. A támadások sorának ügyében, amint az a fenti jelentésben is látható, a rendőrség megtöbbszörözött erőkkel nyomozott, elfogadta a külföldi segítséget is és mindent megpróbált tenni, kínálta a példátlan hivatali illetéket is, hogy az elkövetőket a lehető leghamarabb megragadja. A magyar nyilvánosság is sokkos állapotban találta a sorban elkötelezett tetteket. Amnesty International is vizsgálta a romagyilkosságoknak és a vizsgálatnak a hátterét. Az Emberi Jogi, kisebbségi, civil- és Egyházügyi Bizottság is vitatkozott, amelyen Balog Zoltán Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkár is részt vett. A magyar romákon való gyilkosság mellett, sajnos megemlíthetünk egy sor hasonló esetet a Európában az elmúlt két évben, ha faji vagy ideológiai hátterű támadásokat követtek el: mint például a szélsőjobboldali ámokfutó Norvégiában, kinek tette 2011 júliusában több mint 80 halálos áldozatot követelt. Vagy a gyilkosságsorozat Németországban, amely néhány héttel ezelőtt került nyilvánosságra. Éppen most találták ki, hogy egy háromtagú neonáci csoport embert rabolt és gyilkolt az elmúlt évek során, a „Döner-gyilkosságok” is az ő számlájukra írhatók: nyolc személyt (hét törököt és egy görög földtulajdonos) öltek meg. Az eset megrendítette a német titkosszolgálat hitelességét, mert évekig nem voltak képesek eredményeket mutatni, mi több: védett ügynökeik is részesei voltak. A magyarországi romákon való gyilkosság mint az aktív kutatások eredménye a tetteseket elfogták, akiket brutalitásukért felelősségre vonják. Ezen kívül fontos tény, hogy miután a Nyilvános Felelős és Igazság Minisztérium Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkárságot létrehozták (az új kormányt 2010-ben alapították meg), az államtitkár legeslegfontosabb aktusaként hogy csatlakozott a nemzetközi összefogáshoz, amelyet azért hívtak életre, hogy segítséget nyújtsanak a halálos áldozatok családtagjainak. Az államtitkár több millió forint értékű támogatást ajánlott is fel. A támogatásnak köszönhetően a megtámadt családok új házakba költözhettek. A magyar állam mindent felhasznál, hogy senki, aki faji vagy ideológiai alapon folytat büntethető tevékenységet, ne vonhassa ki magát a felelősségre vonás alól. Emellett a kormány minden erejével dolgozik, hogy a társadalom peremén élő emberek – főként roma származásúak – megkapják a lehetőséget, hogy a társadalom tagjaivá váljanak, munkájuk legyen, gyerekeik legyenek, iskolába járhassanak, és hogy megfelelőek legyenek az életkörülményeik. A magyar kormány célja ezeknek az embereknek a felzárkóztatása. Az új kormány, amely 2010-ben hivatalba lépett, elsőként alapított a magyar demokrácia történetében saját államtitkárságot a társadalmi felzárkóztatásra. Az államtitkárság küldetése, hogy komplex programok keretében támogassa a roma lakosságot, és javítsa a mélyszegénységben élők életszínvonalát. 2011-ben, miközben Magyarország EU-elnökség volt, el lett fogadva az európai romastratégia magyar koordinációban, ami szintén egy bizonyíték Magyarország professzionális romapolitikájának. Európa nem engedheti meg magának, hogy ne központi kérdésként kezelje a romák felzárkóztatását és a szegénység elleni harcot. Országunk – ellentétben néhány anti-kormánypolitikusnak és közéleti személyiségnek a nemzetközi médiákban tett nyilatkozataival – kiemelt fontosságnak látja ezt a területet. Fliegauf Bence filmjét a magyar kormány 18 millió forinttal támogatta. Ez világosan mutatja, hogy a romák helyzete fontos a kormány számára, és minden, sőt, drasztikus eszközzel, például a mozi felhasználásával fel akarja hívni az EU és az EU-polgárok érdeklődését, hogy ezeket a problémákat nem szabad a szőnyeg alá söpörni, hanem kiemelt prioritásként kell kezelni. |
