A különutas magyar politikát példázta Orbán békemissziónak aligha nevezhető moszkvai útja

  • narancs.hu
  • 2022. február 2.

Belpol

Nem volt egyértelmű Orbán Viktor diplomáciai pozíciója a Putyinnal való találkozón. Az orosz elnök mintha fel akarná hívni magára a figyelmet. Mert a félelemkeltés kifizetődő.

Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor 2010 óta több mint tízszer találkozott egymással. A 2022-es találkozót épp a magyar választási kampány hivatalos kezdete elé időzítették. Erről is szó volt a Political Capital és a Szabad Pécs által szervezett szerdai rendezvényen, amelyen Deák András, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa, Krekó Péter, a  Political Capital igazgatója és Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-kutató arra kereste a választ, milyen hatása lehet a találkozónak. Szóba került Paks2, a magyar-orosz gázszerződés, az ukrán helyzet és Orbán szerepe Putyin politikájában.

Orbán Viktor a találkozóról mint egyfajta békemisszióról beszélt, míg Szijjártó Péter inkább az energetika és a gazdaságpolitika kérdésköreit emelte ki. Sz. Bíró Zoltán szerint békemissziónak aligha nevezhető Orbán útja, újból a különutas magyar politikájára láttunk példát, hiszen míg Orbán Moszkvába, addig a brit és a lengyel miniszterelnök ugyanekkor Kijevbe látogattak. Deák András kiemelte, hogy a gazdasági kérdések is fontos hangsúlyt kaptak, de véleménye szerint Putyinnak a nemzetközi aspektus volt fontos. Krekó Péter szerint orosz részről lényeges volt, hogy Putyin felmutathatta, nem egységes az Európai Unió. De emellett Putyin visszaigazolta Orbán kampányszövegét, miszerint az orosz gáz a rezsicsökkentés alapja. Orbán pedig ha esetleg tőle függetlenül úgy alakul, hogy az ukrajnai helyzet nem eszkalálódik, béketeremtő szerepben tetszeleghet.

Orb?n Viktor Moszkv?ban

 
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Moszkvában
Fotó: MTI/Kreml

Orbán a maga részéről demonstrálni akarta, milyen különleges kapcsolata van az orosz elnökkel – tette hozzá Sz. Bíró. Emlékeztetett, Putyin nem először használja Orbánt arra, hogy fontos nemzetközi eseményekről nyilatkozzon mellőle.

A gazdasági érdekeket figyelembe véve Orbán Viktor már egy ideje hangoztatta, hogy még több gázt szeretne Oroszországtól. Európában ár- és volumenprobléma van, aminek egy része nem mellesleg az oroszoktól fakad. Erre a helyzetre valahogy Magyarországnak is reagálnia kell. A magyar kormány úgy döntött, a politika "útján" reagál. Deák András szerint jövő télen komoly gázhelyzet alakulhat ki. Minderre lehet egyfajta adekvát válasz, hogy növeljük a gázkeresletet.

Paks2-ről szólva a tudományos kutató elmondta, sok a bizonytalanság, az oroszok szerettek volna a választásokig bizonyosságot szerezni, de ez valószínűleg nem fog megtörténni. Egy ilyen nukleáris beruházás esetében általánosnak tekinthetők a költséget érintő, az engedélyezési vagy egyéb problémák. Hogy megállítható-e egy hasonló beruházás? Deák szerint mindig minden megállítható, erre példa az is, hogy Ausztriában egy kész nukleáris erőmű áll használatlanul, mert az emberek nem akarták, hogy működtessék. Paks2 esetében bizonyos elég nagy elemeit már megrendeltünk, például a turbinákat elkezdték gyártani, ami 5-600 millió euró kiadást jelent, amire már kötelezettséget vállaltunk. Az engedélykérelem az a virtuális határ, ami után már nincs mi mögé bújni, azt követően már a magyar fél felelőssége az üzembe helyezés. A szakértő kiemelte, azon is érdemes gondolkodni, hogy míg 2014-ben viszonylag jó pénzügyi helyzetben vállalta a magyar kormány Paks2 megépítését, kérdés lehet, akarja-e még, látva, miféle terhet jelenthet 2022-ben az államháztartásra. Ez nemcsak az orosz hitelt jelenti, hanem azzal az élő pénzforgalmat is, amit bele kell tenni a projektbe évről évre.

Orb?n Viktor Moszkv?ban

 
Fotó: MTI/Kreml

Elképzelhető-e különutasság a NATO-ban? A beszélgetésn ez is szóba került. Krekó Péter azt mondta, mivel az EU-s konfliktusok hosszú múltra tekintenek vissza, nem feltétlenül lenne meglepő, bár az is igaz, hogy hazánk eddig lojális tagja volt a NATO-nak. Viszont, mint arra felhívta a figyelmet, a miniszterelnök diplomáciai pozíciója a Putyinnal való találkozón nem volt egyértelmű.

Orbán Viktor a katonai agresszor mellett állva fogalmazta meg az igényt, hogy békét kell kötni. Orbán kiemelte, az európaiak nem szeretnének háborút.

Ezzel kapcsolatban az ukrajnai helyzetről hosszan beszéltek a szakértők. Sz. Bíró Zoltán emlékeztetett, tavaly tavasszal már volt egy hasonló szituáció, ez ismétlődött meg ősszel. Most újra kérdés, mit lép Oroszország. Mintha fel akarná hívni magára Putyin a figyelmet. Mert a félelemkeltés kifizetődő.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk