Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetésével párhuzamosan a kormány az érettségi vizsga követelményein is módosít. Az új vizsgamodellt egy februári kormányrendelet fektette le, azóta egy minisztériumi dokumentum formájában megjelentek az egyes tantárgyak részletes vizsgakövetelményei is. Az új rendszer szerint először a mostani tizedikesek érettségiznek majd a 2023/24-es tanévben.
Ahogy a NAT, úgy az új érettségi esetében is a magyar nyelv és irodalom tantárgy tervezett változtatásai keltették a legnagyobb visszhangot. Márciusi cikkünkben bemutattuk, miért kritizálták szakmai szervezetek, elsősorban a Magyartanárok Egyesülete az új középszintű vizsgamodellt:
- az érvelés/gyakorlati szövegalkotás helyére bekerült egy irodalmi feladatlap nevű rész, ami a lexikális tudás számonkérését vetítette előre,
- a szövegértésből szövegértési-nyelvi feladatsor lett, ami a leíró nyelvtan megjelenését valószínűsítette,
- az összehasonlító műelemzést felváltotta a témakifejtő esszé, és félő volt, hogy ez bizonyos irodalmi ismeretek szövegbázis nélküli visszaadását várja majd el.
Az új feladattípusok elég homályosan voltak körülírva a vizsgakövetelményekben, most azonban az Oktatási Hivatal honlapján minden tárgyból, így magyarból is megjelent az első mintafeladatsor, és ebből már konkrétabb következtetéseket vonhatunk le. „Ez a feladatsor drámai mértékben igazolja az előzetes aggodalmakat, egyértelmű, hogy az érettségi átalakítása komoly visszalépést jelent az eddigi vizsgamodell kompetenciaalapú megközelítésétől. Ez az iskolai munkában is le fogja értékelni a kompetenciafejlesztő tevékenységeket” – értékeli a dokumentumot egy lapunk által megkérdezett gimnáziumi magyartanár.
A legnagyobb probléma a középszintű vizsgán 20 pontot érő irodalmi feladatlap, ami tárgyi ismeretek nyers számonkérését jelenti, anélkül, hogy a tudást szövegekhez kapcsolódva használnia kellene a vizsgázónak.
„Más tantárgyaknál nem tapasztalunk hasonlót. Ez olyan, mint ha angolból szódolgozat lenne az érettségin, vagy történelemből segítő forrásanyag nélkül kérdeznék vissza a csaták évszámait”
– mondja magyartanár forrásunk.
Nem kell extrém dolgokra gondolni; a mintafeladatsorban például bibliai fogalmakat kell az Ószövetséghez vagy az Újszövetséghez társítani, az Antigoné és a Csongor és Tünde szereplőit kell felismerni, de a Szózat és a Tartózkodó kérelem verssorainak ismeretét és Csokonai arcképének beazonosítását is elvárják a feladatsor összeállítói az érettségizőktől. Ezekkel az ismeretekkel a diákok túlnyomó többsége biztosan találkozik a magyarórákon, ám jó esetben „szöveghez kapcsolódva, a szövegértelmezés részeként jelennek meg, nem pedig a szövegtől elszakadó műveltségelemként”.
A fő gond az, hogy bár a mintafeladatsor viszonylag barátságos kérdéseket tartalmaz, és a tantervbe újonnan beemelt, vitatott szerzők (Wass Albert, Herczeg Ferenc) sincsenek benne, nincs rá garancia, hogy ez élesben is így lesz. Ezekre a feladatokra nem lehet rendesen készülni, mert a vizsgakövetelmények – más tantárgyaktól, például a történelemtől eltérően - semmilyen módon nem határolják be, hogy a tantervből mit kérdezhet vissza az irodalmi feladatlap.
„Ez arra fogja ösztönözni az iskolákat, hogy bebifláztassák az egyébként rendkívül túlzsúfolt teljes tárgyi ismeretanyagot, ahelyett, hogy a szövegértési, műértelmezési kompetenciák fejlesztésére vagy az olvasás megszerettetésére koncentrálnának. Azok tudják majd jól felkészíteni a diákjaikat az érettségire, akik a tantárgy legmélyebb céljaitól ellépve főként szövegekhez nem kapcsolódó tárgyi ismereteket tanítanak. Szerintem ez nem helyes útja a magyartanításnak” – véli az általunk megkérdezett pedagógus.
Szerinte irodalomtudományi szempontból is megkérdőjelezhetőek a korstílusokra vonatkozó olyan leegyszerűsítő feladatok, mint a „Hogyan vélekednek a költészetről a romantika költői?” kérdést tartalmazó feladat. A mintafeladatsorból kitűnik még, hogy nagyon erősen a régmúlt irodalmára, a kilencedikes-tizedikes anyagra koncentrál. A 20. századot egyedül a groteszk fogalma és Babits Mihály képviseli az irodalmi feladatlapon, akit a Jónás könyve körülírása alapján kell felismerni.
A szövegértési-nyelvi feladatsorba valóban bekerült a leíró nyelvtan, konkrétan mássalhangzó-törvények (zöngésség szerinti részleges hasonulás, képzés helye szerinti részleges hasonulás stb.) azonosítását várja el a mintafeladatsor, és szükség van szófaji ismeretekre is. Maga az értelmezendő szöveg is egy nyelvi témájú írás, a korábban megszokott szövegértési feladatokhoz képest meglehetősen nehéz, sűrű, inkább szaktudományos szöveg, amelyben magyarázat nélkül szerepel egyebek mellett a prozódia, a frekvencia és a variabilitás szakkifejezés.
Magyartanár forrásunk a mintafeladatsor gyengeségének látja azt is, hogy a szövegértési feladatok nem irányulnak különböző szövegértési műveletekre, így kevés a szöveg egészére, belső összefüggéseire vonatkozó kérdés, nagyrészt konkrét információk pontszerű visszakeresését várják el a feladatok. „Más szempontból az eddigi feladattípusokat követi a feladatlap, így a szöveg egyes elemeinek gyakorlati alkalmazása, továbbgondolása eddig is megszokott kérdés volt.”
A szövegalkotási feladatoknál az elmúlt években egyfajta íratlan szabály volt, hogy műelemzéshez egy novellát adtak a feladatsorok összeállítói, a mintafeladatsor azonban szakít ezzel a hagyománnyal, és egy kevésbé ismert Arany-balladával, A kép-mutogatóval kínálja meg a diákokat. A négy és fél oldalas vershez 16 lábjegyzet tartozik, maga a feladat pedig így hangzik: „Értelmezze Arany János balladáját! Elemzésében mutassa be A kép-mutogató című mű műfaji összetettségét, a történet elbeszélésének sajátosságait! Elemezze a balladában a bűn – büntetés – bűnhődés motívumát!”
Forrásunk szerint ez inkább egy szemináriumi dolgozat vagy legalább egy emelt szintű műértelmezés témájának felelne meg, nem egy 500-800 szavas érettségi dolgozaténak. „A tantervben nem szereplő ballada terjedelmes, nehéz szöveg, színvonalas esszéhez a vizsgázónak tisztában kell lennie a balladaműfaj jellemzőivel, és képesnek kell lennie önállóan értelmezni egy 19. századi irodalmi művet. Nem biztos, hogy erre minden középszinten vizsgázó érettségiző képes. Ne feledjük: a középszintű érettségi mindenkinek, a gimnáziumok és a technikumok tanulóinak egyaránt szól.”
Ha a feladatírók a jövőben a mintafeladatsorhoz hasonló nehézségű verseket és témákat adnak fel a műértelmezéshez, úgy a diákok többsége minden bizonnyal az új feladattípust, a témakifejtő esszét választja majd. A témakifejtő esszé mintafeladatában az ősz megjelenítésének sokszínűségét kell bemutatni a magyar irodalomban. Elképzelhető, hogy élesben is hasonló motívumok – évszakok, haza, szerelem – köré épülhet majd ez a feladat, bár erre vonatkozóan nincs semmilyen támpont.
Az érettségizők a műértelmező feladatnál a korábbiaktól eltérően használhatnak irodalmi szöveggyűjteményt, így azt nem mondhatjuk, hogy az esszét szövegbázis nélkül kell megírniuk. Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy sokan a tartalomjegyzéket lapozgatva, szinte találomra választanak majd a megadott motívumhoz műveket, és legalábbis kérdéses, hogy ezek alapján mennyire tudnak koherens szöveget alkotni. Az bizonyos, hogy ez a feladat megoldható a műértelmezésben kevésbé jártas tanulóknak is, és pozitívum, hogy itt is szövegek értelmezésére kell építeni az esszét. A nehézséget az adja, hogy milyen logika mentén kapcsolja össze a vizsgázó az egyes szövegeket és milyen összegző megállapításokat tesz róluk.
Az általunk megkérdezett magyartanár úgy látja, általában is az előkészítetlenség jellemző az új feladattípusokra. „Egy ilyen horderejű változtatást normális esetben csak az új feladatok széleskörű kipróbálása, az eredmények értékelése után lehetne bevezetni. Most semmi ilyesmiről nem hallottunk. Erős kételyeim vannak azzal kapcsolatban, mennyire van felkészülve a szakma ekkora paradigmaváltásra, az új érettségi a 2023/2024-es bevezetésre.” Így vagy úgy, az új követelmények biztosan alakítanak majd a magyarórák struktúráján. A szakmában úgy tartják, az érettségi az, ami a leginkább befolyásolja az iskolai gyakorlatot.
A rossz tankönyvet félre lehet tenni, a tantervet figyelmen kívül lehet hagyni, de azt nem teheti meg egy tanár, hogy a diákjait ne készítse fel a továbbtanulás szempontjából is sorsdöntő vizsgára.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
