Nem kockáztatott sokat Orbán Viktor, amikor májusban megjelent Hódmezővásárhelyen, hogy teátrálisan "kikérje" Lázár János polgármestert az ottaniaktól. Ha engedték volna, ha nem, Lázár június 2-tól mindenképp a Miniszterelnökséget vezető államtitkárként dolgozott tovább. Helyére a Fidesz-KDNP támogatásával az eddigi alpolgármester, Almási István pályázott. A 68 éves magyar- ének-zene szakos tanár és népművelő a városi könyvtár éléről került a város önkormányzati testületébe, majd onnan 2000-ben az alpolgármesteri székbe. Köztiszteletben álló ember, vele biztosra mehetett a Fidesz. A városban azt beszélik, a jövőben sem ő dönt Vásárhely ügyeiről, hanem továbbra is Lázár. "István megígéri, hogy megcsinálja, én pedig nyomást gyakorolok rá, hogy meglegyen" - mondta három nappal ezelőtt egy lakossági fórumon a polgármesterjelöltre mutatva.
Adóssághomály
Hódmezővásárhely az elmúlt 22 évben mindig a jobboldal jelöltjének szavazott bizalmat. A néhai Rapcsák András polgármester mellett politikussá érett Lázár János 2002-ben nemcsak a polgármesterségért szállt ringbe sikerrel, hanem országgyűlési képviselőként is győzött, amit aztán 2006-ban és 2010-ben is megismételt. (Lázárról lásd portrénkat: Mindig magasabbra, Magyar Narancs, 2012. augusztus 2.)
A választás előtti pénteken jártunk a Csongrád megyei városban. Hódmezővásárhely hatalmasat változott Lázár János polgármesterségének elmúlt tíz évében. A belvárosi utcák díszburkolatot kaptak, a parkokban szökőkutak, a XIX. századi épületeket tatarozták. Tervekből is van bőven. Hamarosan megépül a 47-es elkerülő út, továbbfejlesztik a laktanyát, újjászervezik a Szegedi Tudományegyetem hódmezővásárhelyi főiskolai karát, és villamossal kombinált vasút lesz a város és Szeged között.
Az erőn felüli beruházások miatt azonban Vásárhely az elmúlt években megközelítőleg 30 milliárdos adósságot halmozott fel. 2006-ban 69 millió svájci frank értékű kötvényt bocsátott ki húszéves futamidővel. Ez akkor 12 milliárd forint bevételt hozott, ám a svájci frank árfolyamának drasztikus emelkedése miatt 2010-re, amikor el kellett volna kezdeni a törlesztést, 17 milliárdra kúszott fel a tartozás. Lázár János tavaly decemberben az Erste Bankhoz fordult, és unortodox módon igyekezett jobb belátásra bírni a pénzintézetet, hogy osztaná meg az önkormányzat kibocsátotta svájci frank alapú kötvények árfolyamveszteségét a polgármesteri hivatallal. A bank nem volt hajlandó osztozni a bukásban, Lázár pedig bírósággal fenyegetett, továbbá azzal, hogy igénybe veszi az Országgyűlés jogalkotási és a kormány végrehajtási segítségét. A bank azonban csak akkor módosított volna a szerződésen, ha a város egy összegben visszavásárol tízmilliárd értékű kötvényt - amire Vásárhelynek nem volt pénze. A perpatvarnak az vetett véget, hogy a kormány egyedi engedélyével a város euróalapúra váltotta kötvényeit: így az önkormányzat 25 éves futamidőre, a jelenlegi árfolyamon számolva 23,3 milliárd forintnyi devizakötvényt bocsáthatott ki idén adósságmegújítás céljából - annak az Erste Banknak a segítségével, amelyet Lázár megfenyegetett.
Kis Andrea, a szocialisták polgármesterjelöltje azt mondja, a hitelmegújítással 2037-ig fizeti a város a brutális, 30 milliárdos tartozást, amely az önkormányzat 23 milliárdos kötvénykibocsátása mellett a városi vagyonkezelő és a városi vízmű közel hétmilliárd forint értékű kötvénykibocsátásából adódik össze. A testületbe egyetlen szocialistaként bekerült Kis 2010-ben "a semmiből" indult a polgármesterségért. Akkor a 13 százalékot elért jobbikos és a 12,31 százalékot nyert Zöld Baloldal jelöltje mögött végzett 8,27 százalékkal. Most vasárnap viszont az igencsak mérsékeltnek mondható 33 százalékos részvétel mellett is megduplázta 2010-es szavazatai számát, és ezzel második lett Almási István mögött.
A 32 éves tanárnő a választás előtt azt mondta, 2010-es megválasztása óta a pénzügyi bizottság tagja, mégsem ismeri a kötvények átváltásának pontos részleteit, és bár folyamatosan kikéri az adatokat, máig nem tudni tételesen, mire költött 2006-tól az önkormányzat ennyi pénzt. "Hiába adjuk össze az elmúlt évek beruházásait, a pályázatokhoz szükséges önrész meg sem közelíti az elköltött összeget - állítja. - Azt mondják, nincs fizetésképtelenség, közben a tartozásoknak se szeri, se száma. Az idei tankönyveket úgy vette át az önkormányzat, hogy a tavalyit ki sem fizette, és nincsenek kifizetve a jutalmak és az érettségi díjak" - sorolta lapunknak. 2011 végi jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) "a pénzügyi helyzet azonnali javítására" szólította fel a hódmezővásárhelyi önkormányzatot. Emellett azt javasolta a polgármesternek, hogy rendszeresen tájékoztassa a közgyűlést a bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések magvalósításának eredményeiről.
Változtatni akarók
A szocialista Kis Andrea, a jobbikos Kovács Sándor és a függetlenként induló Nagy László, a Magyarok Szövetsége Egyesület jelöltje a változtatás ígéretére építette kampányát - már ha egyáltalán kampányolt. Az LMP - úgy, mint két éve - nem indított senkit, állítólag azért, hogy ne ismétlődjön meg az, ami Esztergomban történik. Plakátot alig lehetett látni a városban. A helyi lapban elhelyezett hirdetéseken kívül csak Nagy László tekint a buszmegállókban kiragasztott plakátokról potenciális választóira. Nagy a belvárosban működteti a Magyarok Boltját: a rovásírásos pólók, térképek, DVD-k mellett kapható itt magyar tej, sajt és kenyér, amit múlt pénteken 3,60-ért árultak. Az eladók pólóján ez állt: "Szeptember 2. - A függetlenség napja".
Pártkampányról igazából csak a szocialistáknál beszélhettünk. A Kossuth téren felállított piros standjuk mögött országosan ismert arcok is feltűntek. Csekély érdeklődés mellett az Ellensúly lapja elnevezésű kampányújságjukat osztogatják az arra járóknak, amelyben osztanak és szoroznak: számításuk szerint jelenleg az egy vásárhelyi lakosra jutó adósság 420 ezer forintra rúg. Kis Andrea szerint a hatalmon lévők "a legyőzhetetlenség mámorában" élnek, miközben az emberekben ott van a félelem. "Az egész belváros be van kamerázva, az MSZP-s stand mellett lehajtott fejjel mennek el, pedig csak a személyes találkozások maradtak számunkra, mert a városi televízióban a saját sajtótájékoztatónkon is csak vágóképként jelenhettünk meg." Megjegyzésünkre, hogy a szavazófülkében az emberek még mindig arra szavazhatnak, akire akarnak, azt válaszolja: "Van, aki fél, hogy ott is látják." A szocialisták jelöltje kitért az önkormányzat által sikersztoriként tálalt vásárhelyi közmunkaprogramra is, amelyben idén 1100 főt foglalkoztatnak 600 millió forintért. "De az nem lehet hosszú távú megoldás, hogy a kórházi betegszállítók, az iskolai portások, a takarítók is közmunkások, amiért nem a város fizet" - mondta.
A Fideszen fogást alig találó, folyamatosan csökkenő létszámú, belső konfliktusokkal terhelt hódmezővásárhelyi Jobbik-alapszervezet polgármesterjelöltje Kovács Sándor autóalkatrész-kereskedő. A civil szférából érkezett Kovács szerint több vállalkozás is amiatt ment tönkre, mert a város nem vagy nem időben teljesítette nekik a pénzügyi kötelezettségét. "A rabló kiált tolvajt?" - háborog a város honlapján elhelyezett szégyentábla miatt, amelyre már két építményadó-részlet elmaradásával is fel lehet kerülni. Az iparűzési adó esetében a tízezer forintnál többel tartozó vállalkozások és az ezer forintnál nagyobb összeggel adós magánszemélyek kerülnek a listára, amely az önkormányzati állásfoglalás szerint a jogkövető emberek érdekében készült. "A kisembereknél a nem fizetés nem mindig szándék kérdése. Nálunk 2002 óta szednek építményadót, 150 nm fölött 600 forintot, ez éves szinten elérheti akár a százezer forintot, az ingatlanokat pedig képtelenség eladni. Kiemelkedően magas nálunk a vízdíj, és Vásárhelyen a menzáért is többet fizetnek a szülők, mint a környéken bárhol. A válság alatt rengeteg vállalkozás becsődölt, a munkanélküliség 10 százalék fölötti. Jelenleg a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. Itt a munkáért mindenki kapaszkodik. Mindenféle politikai hitvallást felülír az egzisztenciaféltés" - mondta Kovács Sándor.
A többség hangja
A városvezetés a választás előtt adta át a város új kulturális negyedét. Az Alföldi Galéria, a Tornyai Múzeum, valamint a szerb templom rekonstrukciója mellett most fejeződött be a Rapcsák András út - "ahol nemrég még kamionok száguldoztak" - sétálóutcává alakítása is. A Tornyai János Kulturális Negyed összesen 4,3 milliárd forintból, 2,3 milliárdos pályázati támogatással valósult meg.
Almási Istvánnak, a Fidesz- KDNP polgármesterjelöltjének, aki pénteken még alpolgármesterként irányította a várost, személyes találkozóra nem volt ideje, ehelyett írásban válaszolt kérdéseinkre. Azt, hogy több mint 8 ezer ajánlószelvényt gyűjtött be, nem a saját népszerűségeként, és a legkevésbé sem a pártpolitika hatásaként, hanem a hódmezővásárhelyi polgárok megtisztelő bizalmaként értékeli, amit a jövőben is igyekszik nap mint nap megszolgálni. Almási a város fizetésképtelenségét firtató kérdésünkre azt válaszolta: Hódmezővásárhely nem vált fizetésképtelenné, sőt pénzügyi nehézségei sincsenek. Szerinte egyáltalán nem meglepő, hogy az ellenzék a kampányban valótlanságokat állít, hiszen nincs érdemi mondanivalója. "Az eladósodottságról szóló lemezt az ellenzék már legalább négy éve játssza, miközben a város szemmel láthatóan fejlődik, és hogy, hogy nem, soha nem ment csődbe. Talán itt volna az ideje ezen is elgondolkodni" - áll a levelében. Az állítólagos egzisztenciális megfélemlítésről azt mondja, soha nem a kampányfogásokban, a kommunikációs "stratégiákban", hanem a becsületes munkában hitt. Azt azonban végképp nem érti, hogy valaki arra építse fel a programját, hogy a várost és a benne élőket becsmérelje. Szerinte annak, aki azt állítja, hogy a hódmezővásárhelyi polgároknak nincs merszük vagy elég eszük ahhoz, hogy kimondják a véleményüket, komolyan el kellene gondolkodnia, mi keresnivalója is van a hódmezővásárhelyi közéletben.
A szeptember 2-án polgármesterré választott Almási István még júliusban sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a város a hangzatos szavakon túl is számíthat a kormányra. Bizonyítékul 3 hét alatt 1,73 milliárd forint segítség érkezett az önkormányzat számlájára. Bár korábban is bőven jutott az állami forintokból, ekkora összegű támogatásra ilyen rövid idő alatt Hódmezővásárhelyen sem volt példa. Egy ellenzéki politikus szerint a kormány kézzelfogható üzenetét megértették a vásárhelyiek: "Ha a szocialista vagy a jobbikos nyerne, mi is Esztergom sorsára jutnánk, attól kezdve nem kapnánk egy forintot sem."
A pénzükért perelnekHabár június közepén a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletben kötelezte Hódmezővásárhely önkormányzatát, hogy fizessen meg 150 millió forintot és annak kamatait egy helyi családi építőipari vállalkozásnak, egyelőre nem tudni, mikortól gyarapítja e tetemes összeg a város adósságállományát. Az önkormányzat még 2006-ban PPP-konstrukcióban, magántőke bevonásával sportcsarnok építésébe fogott. A közbeszerzést akkor a K'Art Építész Stúdió Kft. nyerte meg. A sportközpontra nettó 780 millió forintot szántak. A beruházó cég 2021-ig kapott volna díjazást a finanszírozásért és az üzemeltetésért, és akkor a létesítmény tulajdonjoga átszállt volna az önkormányzatra. 2010 novemberétől azonban Hódmezővásárhely nem fizette többé a szerződésben vállalt díjakat, és tavaly augusztusban felmondta az üzemeltetési szerződést. Pereskedés kezdődött, az önkormányzat 173 millió forint túlszámlázással vádolta korábbi partnerét, a bíróság azonban kimondta, hogy ilyen nem történt. Az önkormányzat továbbra sem fizet, és a Kúriához fordult. Nagy port kavart az önkormányzat és az E-Star hőszolgáltató vállalat esete is. A korábban 12 városi intézményt ellátó E-Star Alternatív Nyrt. mintegy kétszázmilliós tartozást követel, miután nem fizetés miatt rendkívüli felmondással megszüntette az önkormányzattal hét éve kötött szerződését. A város vitatja mindezt, szerinte a cég megszegte a szerződésben foglaltakat, emiatt azt Hódmezővásárhely felbontotta. |
