Recesszió előtt az ország

A lemondás kora

Belpol

Mit okozhatnak együttesen a megugró energiaárak, általában a magas infláció és az államháztartás egyre sanyarúbb helyzete? És hogyan néz ki mindez alulnézetből?

„Odaköltöztem a páromhoz, hogy spóroljunk”, mondja Barbara, aki néhány napja feladta konvektoros, nehezen fűthető albérletét. Bár még nincs fűtési szezon, nagyjából be tudja lőni, mennyivel emelkedett volna a rezsi, így nem maradt más, mint a költözés.

Tudatosság

Sokan álltak neki az elmúlt hónapokban elemezgetni a háztartási büdzsét, és jöttek rá arra, hogy nem lesznek tarthatók a korábbi szokások. Hogy kinek mi a lemondás, illetve mi tartozik a luxuskategóriába, az egyénenként és háztartásonként más. Egy budapesti II. kerületi családban az apa veszi át a gyerek teniszoktatását, a heti három alkalom óránkénti 20 ezer forintos edzői díját ősztől már nem vállalják be a szülők. „Nyilván tisztában vagyunk vele, hogy a tenisz azért luxi sport” – mondja az anya. A középiskolai tanár, Dóra számára viszont az étterem luxus – de immár ez is elérhetetlen. Sajtból és gyümölcsből is jóval kevesebb jut, mondja.

A KSH adatai szerint augusztusban a sajt ára 82 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A gyümölcsöknél nincs ilyen drámai változás, az átlagos infláció mértékével vagy az alatt drágultak. Igaz, a statisztikai hivatal csak néhány gyümölcsöt mér, így az almát, a körtét, a banánt és a narancsot (meg a citromot, de azt azért nem úgy esszük, mint az almát). Ennek nyilván az az oka, hogy ezek egész évben kaphatók, az áruk összevethető havonta, ellentétben az idényfajtákkal. A zöldségeknél más a helyzet; „négy pritamin helyett kettőt veszek, és kábé mindennel így vagyunk”, mondja egy háromgyerekes anya. Előkerült a kockás papír, a tudatos tervezés. B.-nek nem fér bele az impulzusvásárlás, havonta egyszer megy boltba, a zöldséget, gyümölcsöt, a húst a piacon veszi meg, amit lehet, maga készít el. Balázs lazacot már csak akkor vásárol a Lidlben, „ha készül rájuk rohadni, és odaadják fél áron”.

Az élelmiszer-infláció augusztusban meghaladta a 30 százalékot, ezen belül azonban rendkívül nagy a szórás. A hatósági áras termékek – már ha kaphatók – értelemszerűen az alsó értéket képviselik, a másik véglet a sajt, a vaj, a tejföl, a zsömle és a nem hatósági áras kenyér. A vajról lemond az, aki nem hajlandó fizetni érte ezer forintnál többet. Egy év alatt a vaj ára 76, a tejfölé 74 százalékkal emelkedett. A zsömle és a nem hatósági áras, félbarna kenyér 74, illetve 78 százalékkal drágult. A tenisz mellett sokaknak így a vajas zsömle is „luxi” lett. Nem csoda, hogy ezeket a termékeket elkezdték a boltok kisebb kiszerelésben forgalmazni. A leginkább szembetűnő, hogy az 500 milliliteres tejföl helyett megjelentek a polcokon a 350-es dobozok; bár a termék ára ugyanaz vagy akár alacsonyabb is a korábbinál, a fajlagos ár jóval magasabb lett.

Visszalépés

„Megindult a lefelé vásárlás”, mondta lapunknak Maczelka Márk, a Spar Magyarország kommunikációs vezetője. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók az olcsóbb, az akciós és a hatósági áras termékeket keresik és részesítik előnyben. A vásárlói kosár zsugorodik, nagyon meggondolják az emberek, mit és mennyiért vesznek. A saját márkás termékek körében új trendet is észrevett az áruházlánc: míg az elmúlt években rendre 25 százalék körül alakult e termékek aránya a teljes forgalmon belül, ez most már 30 százalék feletti.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.