„Odaköltöztem a páromhoz, hogy spóroljunk”, mondja Barbara, aki néhány napja feladta konvektoros, nehezen fűthető albérletét. Bár még nincs fűtési szezon, nagyjából be tudja lőni, mennyivel emelkedett volna a rezsi, így nem maradt más, mint a költözés.
Tudatosság
Sokan álltak neki az elmúlt hónapokban elemezgetni a háztartási büdzsét, és jöttek rá arra, hogy nem lesznek tarthatók a korábbi szokások. Hogy kinek mi a lemondás, illetve mi tartozik a luxuskategóriába, az egyénenként és háztartásonként más. Egy budapesti II. kerületi családban az apa veszi át a gyerek teniszoktatását, a heti három alkalom óránkénti 20 ezer forintos edzői díját ősztől már nem vállalják be a szülők. „Nyilván tisztában vagyunk vele, hogy a tenisz azért luxi sport” – mondja az anya. A középiskolai tanár, Dóra számára viszont az étterem luxus – de immár ez is elérhetetlen. Sajtból és gyümölcsből is jóval kevesebb jut, mondja.
A KSH adatai szerint augusztusban a sajt ára 82 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A gyümölcsöknél nincs ilyen drámai változás, az átlagos infláció mértékével vagy az alatt drágultak. Igaz, a statisztikai hivatal csak néhány gyümölcsöt mér, így az almát, a körtét, a banánt és a narancsot (meg a citromot, de azt azért nem úgy esszük, mint az almát). Ennek nyilván az az oka, hogy ezek egész évben kaphatók, az áruk összevethető havonta, ellentétben az idényfajtákkal. A zöldségeknél más a helyzet; „négy pritamin helyett kettőt veszek, és kábé mindennel így vagyunk”, mondja egy háromgyerekes anya. Előkerült a kockás papír, a tudatos tervezés. B.-nek nem fér bele az impulzusvásárlás, havonta egyszer megy boltba, a zöldséget, gyümölcsöt, a húst a piacon veszi meg, amit lehet, maga készít el. Balázs lazacot már csak akkor vásárol a Lidlben, „ha készül rájuk rohadni, és odaadják fél áron”.
Az élelmiszer-infláció augusztusban meghaladta a 30 százalékot, ezen belül azonban rendkívül nagy a szórás. A hatósági áras termékek – már ha kaphatók – értelemszerűen az alsó értéket képviselik, a másik véglet a sajt, a vaj, a tejföl, a zsömle és a nem hatósági áras kenyér. A vajról lemond az, aki nem hajlandó fizetni érte ezer forintnál többet. Egy év alatt a vaj ára 76, a tejfölé 74 százalékkal emelkedett. A zsömle és a nem hatósági áras, félbarna kenyér 74, illetve 78 százalékkal drágult. A tenisz mellett sokaknak így a vajas zsömle is „luxi” lett. Nem csoda, hogy ezeket a termékeket elkezdték a boltok kisebb kiszerelésben forgalmazni. A leginkább szembetűnő, hogy az 500 milliliteres tejföl helyett megjelentek a polcokon a 350-es dobozok; bár a termék ára ugyanaz vagy akár alacsonyabb is a korábbinál, a fajlagos ár jóval magasabb lett.
Visszalépés
„Megindult a lefelé vásárlás”, mondta lapunknak Maczelka Márk, a Spar Magyarország kommunikációs vezetője. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók az olcsóbb, az akciós és a hatósági áras termékeket keresik és részesítik előnyben. A vásárlói kosár zsugorodik, nagyon meggondolják az emberek, mit és mennyiért vesznek. A saját márkás termékek körében új trendet is észrevett az áruházlánc: míg az elmúlt években rendre 25 százalék körül alakult e termékek aránya a teljes forgalmon belül, ez most már 30 százalék feletti.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
