„Elgondolkodtató és sokatmondó, hogy a kormány egy egész országot fenyegető járványt az ellenzék tönkretételére kíván felhasználni” – írta hétfői közleményében László Imre, Újbuda DK-s polgármestere. A felhatalmazási törvény vagy a párttámogatások megfelezése leginkább az ellenzéki pártok parlamenti frakcióit szívatta meg, a gépjárműadó elvonása vagy az ingyenes parkolás előírása az önkormányzatoknak – köztük az októberben ellenzéki vezetésűvé vált városoknak és budapesti kerületeknek – fáj. Bár azt a javaslatot végül visszavonta a kormány, amely a befolyása alatt álló védelmi bizottságok gyámsága alá helyezte volna az önkormányzatokat, többen ennek belengetését is erődemonstrációként értelmezték.
Az önkormányzatok a járvány miatt növekvő kiadásokkal és csökkenő bevételekkel szembesülnek. Reagálniuk kell a kibontakozó szociális válságra, és saját munkavállalóik számára is fel kell mutatni valamiféle jövőképet. E cikk készítése során kilenc települési vagy kerületi polgármesterrel és egy, a fővárosi vezetés mindennapjait jól ismerő forrással beszéltem. Szinte valamennyien megemlítették, hogy várnának valamiféle segítséget a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseitől, az eddigi bejelentések azonban nem arra utalnak, hogy a miniszterelnök komolyan venné az önkormányzatok problémáit, vagy egyenrangú partnerként kezelné őket a védekezésben.
Információhiány
„Teljesen felforgatta a járványhelyzet az önkormányzat napi működését. Az elején ember és pénz hiányában szinte megoldhatatlannak tűntek a feladatok, egy hét alatt kellett mindent átgondolni és átszervezni, mostanra jutottunk el oda, hogy többé-kevésbé rutinszerűvé vált az új rendszer” – mondja Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere. Míg a kerületben korábban 16 idősgondozó foglalkozott 160 emberrel, most potenciálisan 8 ezer idős ellátására kell felkészülni, miután egy kormányrendelet kötelező feladatként írta elő az önkormányzatoknak, hogy segítsenek 70 évnél idősebb lakosaikon.
Baranyi szerint – különösen a járvány elején – az is hátráltatta a munkát, hogy az állami szervektől hiányos vagy egymásnak ellentmondó információkat kaptak. „Néhány kérdésben mintha tőlünk várták volna a megoldást. Kiadták, hogy a 65 évnél idősebb orvosok ne találkozzanak betegekkel, de hogy miként szervezzük meg így az alap- és szakellátást a kerületben, azt teljesen ránk hagyták.”
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere is az átgondolatlanságra panaszkodik. „Az e-recept-kiváltás megkönnyítése jó rendelkezés volt, de abban például nem éreztem megfelelőnek a tájékoztatást, hogy mi a teendő, ha valaki a koronavírus-fertőzés tüneteit észleli magán. Továbbá leállt egy csomó ellátás a kórházakban, osztályokat ürítettek ki, de nem látjuk, mi a terv ezek pótlására” – sorolja a városvezető. Márki-Zay a megyei kormányhivatal hozzáállását sem tartja túl segítőkésznek. „Mi úgy értelmeztük a törvényt, hogy bár veszélyhelyzetben a polgármester irányít, attól még tarthatunk közgyűlést. Márciusban tartottunk is, erre a kormányhivatal vezetője szólt, hogy nem lehet. Később egy olyan utasítást kaptunk tőle, hogy akadályozzuk meg az árdrágulást a helyi piacokon. Erre nekünk nincs hatáskörünk, maximum a kormánynak lehetne, de még az egészségügyi védőfelszerelések terén sem láttunk központi árszabályozó lépéseket.”
A közgyűlések formális tilalma ellenére a legtöbb megkérdezett városvezető igyekszik fenntartani a normális demokratikus működést. „Idézőjeles álüléseket tartunk videokonferencián, szimpátiaszavazással. Ami többséget kap, azt rendelem el polgármesterként” – mondja az Erzsébetvárost vezető DK-s Niedermüller Péter. Nyirati Klára, aki októberben a Momentum jelöltjeként nyert Baján, a bizottságoknak küldi ki az előterjesztéseit, és próbál csak a veszélyhelyzethez kapcsolódó, elengedhetetlenül fontos döntésekre szorítkozni. „Egy cégvezetőt ki kellett neveznem, de szerencsére ez is formális döntés volt, mert a négy pályázatból kettő érvénytelen lett, egyvalaki pedig visszavonta a pályázatát” – említi meg a polgármester.
A legtöbb településen működik valamiféle naponta ülésező operatív testület. A fővárosban Karácsony Gergely főpolgármester, a helyettesei és fontosabb tanácsadói, valamint a főjegyző alkotják az operatív törzset, Miskolcon az ellenzékben lévő Fideszt is bevonták: Veres Pál polgármester írásos tájékoztatása szerint Alakszai Zoltán, a Fidesz korábbi polgármesterjelöltje és a KDNP-s Kovács László is részt vesz az online üléseken, utóbbinak háziorvosi tudására is számítanak.
Hogy egy önkormányzatnak mennyi információja van a járvány helyi terjedéséről, az leginkább a helyben illetékes kormányhivatal jóindulatán múlik (a kormányhivatalok népegészségügyi főosztályai látják el a helyi szintű tiszti főorvosi teendőket). „A kezdeti döcögő információáramlás után ma már mindennap kapok friss adatokat a kormányhivataltól, a táblázatuk tartalmazza a fertőzöttek számát is” – mondja Déri Tibor, Újpest momentumos vezetője, aki az adatokat rendszeresen közzé is teszi Facebook-oldalán. Hasonló a helyzet Ferencvárosban és Józsefvárosban is, máshol azonban nagyon más minőségű információkat kapnak a városvezetők. „Nagy szívfájdalmam, hogy a regisztrált betegekre vonatkozó adatok közlésétől elzárkózik a kormányhivatal, azt mondják, azt csak az országos operatív törzs adhatja ki” – tájékoztat Lengyel Róbert, Siófok polgármestere. „Csak a hatósági karanténra kötelezettekről érkezik hozzánk információ, az újabb betegekről vagy a kórházi karanténban lévőkről sajnos nem kapunk hivatalos tájékoztatást” – írta Veres Pál, hozzátéve, hogy az információhiány a védekezés koordinálását is megnehezíti.
Kreatív megoldások
A hatósági karanténba rendeltekről azért kell tudni az önkormányzatoknak, mert az idősekhez hasonlóan az ő ellátásukat is megkapták pluszfeladatként: akinek nincs hadra fogható rokona, annak az önkormányzat intézi a bevásárlást és a gyógyszerek kiváltását. A karanténosokkal kapcsolatos adatszolgáltatás mára viszonylag jól működik, bár Őrsi Gergely II. kerületi MSZP-s polgármester szerint probléma, hogy nem kapnak telefonszámokat, így a kapcsolatfelvétel nem mindig egyszerű.
Az új feladatokat változatos módszerekkel oldják meg az önkormányzatok. Wittinghoff Tamás lapunknak küldött válasza szerint Budaörsön a Máltai Szeretetszolgálat, az Esély Szociális Társulás és az önkormányzat munkatársai végzik a bevásárlásokat, illetve a szociális étkeztetést. „Április 6-tól 476 idős ember kérte, hogy az étkezéséről gondoskodjunk, közülük 34-nek továbbá a bevásárlást, 96-nak a gyógyszerbeszerzést, 23-nak mindkettőt intézzük. Ellátjuk még 337 gyermek étkeztetését is. Hatósági karanténban Budaörsön jelenleg 57-en vannak, róluk is hasonlóan gondoskodunk” – írta a polgármester. A bevásárlásokat Miskolcon az önkormányzati rendészet, Baján a békeidőben rendezvényszervezéssel foglalkozó cég munkatársai végzik, Újpesten polgárőrök és az Állatmentő Liga tagjai is bekapcsolódtak a munkába. A legtöbb önkormányzatnál toboroznak önkénteseket, és jellemzően egy külön a járványügyi védekezésre elkülönített alszámlán a lakosság felajánlásait is várják.
Önkormányzati feladat az óvodai és bölcsődei ügyelet megszervezése is. Eddig viszonylag kevés szülő élt ezzel a lehetőséggel, Miskolcon például az ügyeletre kijelölt intézmények közül az elmúlt hetekben több üresen állt, esetleg egyetlen gyerekkel működött. Ez azonban a következő időszakban változhat. „Az óvodák, bölcsődék, szülők jelzései alapján fokozatosan növekszik az ellátást igénylők száma. Vélhetően azért, mert a munkavégzés miatt egyre kevésbé lehet hosszú távon megoldani a gyermekek otthoni felügyeletét. Ezért a következő hetekben várhatóan egyre több csoportot kell megnyitnunk, hogy biztosítani tudjuk a kiscsoportos foglalkoztatást az óvodákban” – tájékoztatott Veres Pál miskolci polgármester. Baján az önkormányzat online pszichológiai tanácsadással és digitális tananyagokkal segít az otthon maradó óvodások, iskolások szüleinek, illetve azt is felmérik, hogy a külterületeken mekkora a hiány a tanuláshoz szükséges eszközökből.
Bár ez nem feltétlenül az ő feladatuk lenne, minden általam megkeresett önkormányzat próbál védőfelszerelést biztosítani a szociális és egészségügyi intézményeiben dolgozóknak, a háziorvosoknak, bizonyos esetekben a lakosságnak is. Több helyről hallottam ugyanakkor azt a panaszt, hogy a külföldről rendelt termékek nagyon drágák, a szállításuk pedig kiszámíthatatlan és lassú, gyakran elakadnak a vámraktárakban, vagy még útközben, vagy a magyar határon. Ezen a helyzeten talán javít majd valamit, hogy az Európai Bizottság április 3-án ideiglenesen eltörölte a vámokat a harmadik országból behozott orvosi eszközökre és védőfelszerelésekre.
Néha kreatív megoldásokra van szükség: miután a Kínából rendelt 15 ezer maszk nem érkezett meg az önkormányzathoz, Baján helyi vállalkozókkal varratják a maszkokat, amelyeket a tervek szerint minden háztartásba eljuttatnak. A II. kerületben a szervezet által termelt antitesteket kimutató gyorstesztek beszerzése is folyamatban van; Őrsi Gergely polgármester épp akkor kapta meg a mintákat, amikor telefonon beszéltem vele. „A koreai nagykövetség ajánlásával vettük fel a kapcsolatot a gyártóval. Az a terv, hogy az egészségügyi és szociális ágazatban dolgozóknak ajánlanánk meg a tesztet, akik így pluszinformációhoz juthatnak saját immunitásukról” – magyarázza Őrsi.
A siófoki önkormányzat körülbelül 7 ezer maszkot osztott szét a városban, továbbá az egyik alpolgármester saját választókerületében még 5 ezret. Lengyel Róbert polgármester április 2-tól kötelezővé tette a maszk (vagy helyette textil) viselését az üzletekben és az önkormányzati intézményekben. Azt mondja, a rendelet megalkotásakor orvos végzettségű alpolgármesterének tanácsait és az orvosi kamara javaslatait vette figyelembe. Bár a kormányoldalon is többen felvetették, hogy a maszkviselés vagy a kijárási korlátozás előírására az önkormányzatoknak nincs joguk, Siófokra egyelőre nem érkezett hivatalos kifogás a kormányhivataltól.
A működőképesség határán
Lengyel Róbert számára a járványhelyzetben plusz fejfájást okoznak a Balatonnál tömegesen megjelenő nyaralótulajdonosok, de az is foglalkoztatja, mi lesz az önkormányzati intézmények és cégek dolgozóival. „Az a filozófiám, hogy mindenkit meg kell tartani, már csak azért is, mert ha az embereknek megmarad a fizetésük, akkor tudnak költeni is a helyi kis- és középvállalkozásoknál. Más kérdés, hogy a lehetőségeink nagyon korlátozottak. A feladatok egyre csak nőnek, pluszpénzt viszont nem biztosít a kormány, sőt a gépjárműadó elvonása százmilliós tétel Siófokon” – magyarázza a polgármester.
A járványhelyzet miatt számos önkormányzati intézmény csökkentett kapacitással működik vagy teljesen leállt, az önkormányzatok átcsoportosításokkal próbálják elejét venni annak, hogy fizetés nélküli szabadságra kelljen küldeni a dolgozókat. „Ha valaki a veszélyhelyzet előtt a Miskolci Fürdők Kft.-nél dolgozott karbantartóként, most átirányítjuk a miskolci vízműcéghez, ahol minden bizonnyal tudja majd használni a szaktudását, és így a munkája is megmarad. A polgármesteri hivatalon belül is vannak olyan kollégáink, akik munka nélkül maradtak, például a rendezvényszervezési osztály munkatársai. Ők maguk jelentkeztek önkéntes munkára, besegítenek majd az idősellátásban, bevásárlásnál, gyógyszerbeszerzésnél” – közölte a miskolci önkormányzat. Több helyen az óvodai, bölcsődei alkalmazottak egy részét is más munkára fogták, de például a II. kerület honlapján az olvasható, hogy „az óvodapedagógusok, gondozónők, pedagógiai asszisztensek, pszichológusok, fejlesztők otthon dolgoznak: heti, kétheti foglalkozási terveket, feladatlapokat készítenek, illetve a pszichológus és a fejlesztő személyre szóló videókkal, mesékkel, énekekkel végzi feladatát.”
Az önkormányzatok hamar szembesültek a bajba jutott vállalkozásokkal és családokkal is. Gyakorlatilag mindenütt kidolgoztak valamilyen konstrukciót az önkormányzati ingatlanban működő cégek bérleti díjának csökkentésére, néhol feltételekhez kötve, arra ösztönözve a cégeket, hogy minél több munkavállalójukat megtartsák. Intenzív a gondolkodás a szociális juttatások kibővítéséről is. Erzsébetváros egyszeri 57 ezer forintos (gyermeket nevelők esetében 71 ezer forintos) támogatást nyújt a munkájukat elvesztőknek, Ferencvárosban az egy főre eső jövedelemtől függően 15 és 75 ezer forint közötti pandémiás járadékot igényelhetnek az újonnan munka nélkül maradtak. Baranyi Krisztina tájékoztatása szerint az eddigi szociális rendelet feltételein is lazítanak, hogy az is támogatáshoz jusson, aki a fekete- vagy szürkegazdaságban dolgozott, s ezért nem tud megszüntetett munkaviszonyt igazolni.
Miskolcon a leszakadó településrészeken élők ellátása a legnagyobb gond. „Ezer darab higiéniai csomagot osztottunk ki, segítséget nyújtunk a népkonyhai ellátás biztosításában, a vezetékes ivóvízzel ellátatlan területeken pedig ivóvíz vételezésére alkalmas tartályokat helyeztünk ki” – írta az önkormányzat.
A városok meglévő költségvetései biztosan tarthatatlanok lesznek. A polgármesterek a helyi iparűzési adó és az idegenforgalmi adó drámai csökkenésével számolnak az év második felében és jövőre is. Ráadásul közlekedési cégeik és kulturális intézményeik bevételei is a töredékükre apadnak. Újpest költségvetését 9 milliárd forint bevétellel tervezték – Déri Tibor azt mondja, most 8 milliárddal számolnak, jövőre pedig inkább a 4–5 milliárd tűnik reálisnak. „Az önkormányzatok a működőképesség határán egyensúlyoznak, ezért minden egyes új feladat és elvonás csődhelyzettel fenyeget” – közölte Veres Pál. A gépjárműadó tervezett kormányzati elvonása országos szinten további 34 milliárdos lyukat üthet az önkormányzati büdzsékben.
| Kiskirályok
A veszélyhelyzet március 11-i kihirdetésével az önkormányzati képviselő-testületek feladat- és hatásköre automatikusan a polgármesterek kezébe került. Papíron sok mindent megtehetnek a városvezetők, a katasztrófavédelmi törvény mindössze azt tiltja meg nekik, hogy önkormányzati intézmény átszervezésével, megszüntetésével, ellátási, szolgáltatási körzetével kapcsolatos döntést hozzanak a különleges jogrendben. A törvény szelleméből ugyanakkor az következik, hogy a polgármesterek csak a járvány elleni védekezéssel szorosan összefüggő vagy az önkormányzat működőképességének fenntartásához szükséges kérdésekben dönthetnek egy személyben. Számos polgármester visszafogottságot tanúsít a válság alatt, és meghallgatja, de legalábbis kikéri a választott képviselők véleményét. Néhány településen furcsa felállást eredményezett a tavaly októberi helyhatósági választás, a fideszes polgármester mellett ellenzéki többségű a képviselő-testület létrejötte. Szekszárdon az Éljen Szekszárd Egyesület vette el a fideszes Ács Rezső többségét; Komlón Polics József mellett került kényelmes többségbe a Komló Összeköt Egyesület; Nagykanizsán az egyesült ellenzék pártjai az Éljen VárosuNK-kal szövetkezve nyomták le Balogh László Fidesz–KDNP-frakcióját. A kisebbségbe szorult kormánypárti polgármestereknek kapóra jött a veszélyhelyzet, amit siettek is kihasználni. Szekszárdon Ács Rezső március 13-án saját hatáskörben fogadta el a város költségvetését, holott az Éljen Szekszárd alternatív javaslatát a bizottságok már megtárgyalták, és a következő közgyűlésen napirendre vették volna; a polgármester emellett visszaállította saját kabinetjét, az önkormányzati vagyonkezelőtől pedig magához vonta a városi újság kiadását. Bomba Gábor, az Éljen Szekszárd képviselője, korábbi polgármesterjelölt arról tájékoztatott, hogy a veszélyhelyzet elrendelése után Ács még összehívott egy közgyűlést – formailag tanácskozást –, később azonban a bizottsági üléseket is betiltotta. A bizottsági elnökök részt vehetnek a városi operatív törzs videokonferenciáin, de ezeken szavazás nincs, írásban beküldött javaslataikra sokszor nem reagál a polgármester. A közgyűlés korábban döntött az önkormányzat átvilágításáról, most úgy tűnik, Ács maga fogja kiválasztani azt, aki majd átvilágíthatja. Miután egy cég nagy mennyiségű tiszta szeszt ajánlott fel az egyesületnek, egy ideig közösen dolgoztak az önkormányzattal azon, hogy fertőtlenítőszert tudjon gyártani a város, ám amikor Bomba Gábor a médiában is nyilatkozott a projektről, a polgármester hirtelen kihátrált belőle. Komlón Polics József saját költségvetésének elfogadása mellett a képviselői tiszteletdíjakat is lenullázta, illetve megtorpedózta a helyi média üzemeltetésére vonatkozó, már előkészített döntést. Barbarics Ildikó, a Komló Összeköt frakcióvezetője azt mondja, az ő költségvetési tervezetüket egyszer már megszavazta a képviselő-testület, ám Polics megvétózta azt. A veszélyhelyzet kihirdetése előtt elfogadtak néhányat a polgármester költségvetési javaslatai közül, a Fidesz-frakció javaslatait viszont elvetették. Ehhez képest a polgármester rendeletileg kihirdetett büdzséje több olyan fideszes elemet is tartalmaz, amit a képviselő-testület korábban többször leszavazott. Barbarics szerint a tiszteletdíjak megvonása „kicsinyes politikai bosszú” volt, az az indoklás pedig „vicc kategória”, hogy ebből finanszírozták az önkormányzat által megrendelt 2 ezer maszkot. Bár Polics József kinevezett egy alpolgármestert a Komló Összeköt frakcióból, és az ellenzékből többen részt vesznek a városi operatív munkacsoportban, Barbarics úgy látja, így sem jutnak hozzá minden információhoz. „Észrevettem például, hogy az utcán fertőtlenítenek, de nem tudom, milyen önkormányzati döntés van mögötte.” Nagykanizsán a fideszes polgármester kinevezett maga mellé egy korábban a képviselő-testület által elutasított alpolgármestert, és csökkentette a képviselői fizetéseket is, az ellenzéknél mégis a tanácsnoki rendszer felszámolása verte ki igazán a biztosítékot. „Ezt azért vezettük be, hogy az egy-egy szakterületért felelős tanácsnokok még azelőtt találkozzanak az előterjesztésekkel, hogy azok az illetékes bizottság vagy a közgyűlés elé kerülnének. Így a közgyűlési többségben lévő ellenzéki képviselők is tevékeny szerepet kaphattak a javaslatok kidolgozásában” – mondja Fodor Csaba önkormányzati képviselő. Nagykanizsán az ellenzéket kihagyták az operatív törzsből, bár a döntések tervezeteit legalább megkapják, Fodor Csaba azt mondja, a járvány elleni védekezéssel összefüggő döntéseket támogatják is. „Ha pedig egyszer vége lesz a veszélyhelyzetnek, a közgyűlés visszakapja a jogosítványait, és mindent visszaállítunk, amit a demokratikus működéssel szembemenve változtatott meg a polgármester. Ezért sem látom sok értelmét az erőfitogtatásnak.” |
