A magyarok kétharmada nem regisztrálna az oltáshoz

  • narancs.hu
  • 2021. február 1.

Belpol

A Publicus által megkérdezettek 43 százaléka szerint az állampolgárokról gyűjt adatokat a kormány az előzetes regisztrációval.

A nyáron érhetnek véget a járványügyi korlátozások, ezt tartja valószínűnek a magyarok 41 százaléka – derült ki a Publicus Intézet januári reprezentatív, a Népszava megbízásából készített közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint a megkérdezettek 22 százaléka arra számít, hogy tavasszal lesz vége korlátozásoknak, 15 százalék pedig őszre teszi a járványhelyzet végét, míg a legpesszimistább 11 százalék csak a következő télre számít lazításra.

A Publicus felmérése szerint a magyar lakosságnak kétségei vannak az oltás menetéről: kétharmaduk szerint nincs szükség a koronavírus elleni vakcina előzetes regisztrációjára, hanem a háziorvosok bevonásával elegendő lenne a már beoltottakat regisztrálni.

Az előzetes regisztráció támogatók főleg a kormánypárti választók közül kerülnek ki. Az ellenzék szavazóinak túlnyomó többsége, 82 százalék a háziorvosok bevonásával regisztrálná a beoltottakat. A Jobbik választóinak 39 százaléka támogatja az előzetes kormányzati regisztrációt, míg a többi ellenzéki pártnál ez az arány mindössze 4-14 százalék. Erősen megoszlik a lakosság véleménye arról, hogy a kormány milyen célra használja az előzetes regisztrációt: 43 százalék szerint az állampolgárokról gyűjt adatokat a kormány, míg 50 százalék szerint a regisztrációnak nincs ilyen célja. A markáns ellenzéki-kormánypárti szembenállás egyértelmű, a fideszesek 79 százaléka szerint nem adatgyűjtésről van szó, míg az ellenzékiek 69 százaléka valószínűsít ilyen szándékot. A bizonytalanok körében minimális, relatív többségben vannak (47 százalék a 43-mal szemben), akik szerint adatot gyűjt róluk a kormány.

A felmérés szerint ingyenes oltást választana azok többsége, 62 százalék, akik beoltatnák magukat, 37 százalék viszont pénzt is adna a vakcináért. Utóbbiak többsége azonban, 57 százaléka elsősorban azért fizetne, ha úgy ítélné meg, másképp nem kaphatná meg az oltást. 29 százalék adna valamekkora összeget, ha csak pénzért választhatna a vakcinák közül, de 14 százalék már azért is fizetne, hogy hamarabb sorra kerüljön. 8 százalék fizetne, csak hogy ne kelljen regisztrálnia a kormánynál az oltásért.

A válaszadók többsége elsőként az egészségügyi dolgozókat, másodikként az idősotthonok dolgozóit és a szociális dolgozókat, őket követve pedig a rendőröket és katonákat oltanák, majd a 60 évesnél fiatalabb, de krónikus betegségben szenvedő embereknek biztosítanának lehetőséget. Az ötödik körben a tanároknak, hatodikként pedig a 60 évesnél idősebbeknek biztosítanák az oltást. A kormánypártiak a rendőrök és a katonák oltását, míg az ellenzékiek a tanárok egészségének biztosítását sorolták előrébb.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.