A magyarok kétharmada nem regisztrálna az oltáshoz

  • narancs.hu
  • 2021. február 1.

Belpol

A Publicus által megkérdezettek 43 százaléka szerint az állampolgárokról gyűjt adatokat a kormány az előzetes regisztrációval.

A nyáron érhetnek véget a járványügyi korlátozások, ezt tartja valószínűnek a magyarok 41 százaléka – derült ki a Publicus Intézet januári reprezentatív, a Népszava megbízásából készített közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint a megkérdezettek 22 százaléka arra számít, hogy tavasszal lesz vége korlátozásoknak, 15 százalék pedig őszre teszi a járványhelyzet végét, míg a legpesszimistább 11 százalék csak a következő télre számít lazításra.

A Publicus felmérése szerint a magyar lakosságnak kétségei vannak az oltás menetéről: kétharmaduk szerint nincs szükség a koronavírus elleni vakcina előzetes regisztrációjára, hanem a háziorvosok bevonásával elegendő lenne a már beoltottakat regisztrálni.

Az előzetes regisztráció támogatók főleg a kormánypárti választók közül kerülnek ki. Az ellenzék szavazóinak túlnyomó többsége, 82 százalék a háziorvosok bevonásával regisztrálná a beoltottakat. A Jobbik választóinak 39 százaléka támogatja az előzetes kormányzati regisztrációt, míg a többi ellenzéki pártnál ez az arány mindössze 4-14 százalék. Erősen megoszlik a lakosság véleménye arról, hogy a kormány milyen célra használja az előzetes regisztrációt: 43 százalék szerint az állampolgárokról gyűjt adatokat a kormány, míg 50 százalék szerint a regisztrációnak nincs ilyen célja. A markáns ellenzéki-kormánypárti szembenállás egyértelmű, a fideszesek 79 százaléka szerint nem adatgyűjtésről van szó, míg az ellenzékiek 69 százaléka valószínűsít ilyen szándékot. A bizonytalanok körében minimális, relatív többségben vannak (47 százalék a 43-mal szemben), akik szerint adatot gyűjt róluk a kormány.

A felmérés szerint ingyenes oltást választana azok többsége, 62 százalék, akik beoltatnák magukat, 37 százalék viszont pénzt is adna a vakcináért. Utóbbiak többsége azonban, 57 százaléka elsősorban azért fizetne, ha úgy ítélné meg, másképp nem kaphatná meg az oltást. 29 százalék adna valamekkora összeget, ha csak pénzért választhatna a vakcinák közül, de 14 százalék már azért is fizetne, hogy hamarabb sorra kerüljön. 8 százalék fizetne, csak hogy ne kelljen regisztrálnia a kormánynál az oltásért.

A válaszadók többsége elsőként az egészségügyi dolgozókat, másodikként az idősotthonok dolgozóit és a szociális dolgozókat, őket követve pedig a rendőröket és katonákat oltanák, majd a 60 évesnél fiatalabb, de krónikus betegségben szenvedő embereknek biztosítanának lehetőséget. Az ötödik körben a tanároknak, hatodikként pedig a 60 évesnél idősebbeknek biztosítanák az oltást. A kormánypártiak a rendőrök és a katonák oltását, míg az ellenzékiek a tanárok egészségének biztosítását sorolták előrébb.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.