Vendégmunkások a magyar mezőgazdaságban

„A magyarok nem akarnak lehajolni”

Belpol

A kormány belföldi átcsoportosítással próbálná megoldani a mezőgazdaságban a munkaerőhiányt, de ez egyelőre nem segít a spárgatermelőkön.

Az Európai Unió mezőgazdaságát gyakorlatilag a kelet-európai vendégmunkások üzemeltetik – nincs, aki helyettük leszedi a spárgát, epret, paprikát. Az uniós országok különféle megoldásokat alkalmaznak a külföldi idénymunkások pótlására (lásd keretes írásunkat), és Magyarországon is egyre többet hallani arról, hogy súlyos a munkaerőhiány a mezőgazdaságban.

Egy belügyminisztériumi jelentés szerint a mezőgazdasági idénymunkában dolgozók száma 2019-ben havi átlagban 35,5 ezer fő volt, az azonban nem derül ki a statisztikából, hogy közülük hányan érkeztek külföldről. Hamar Anna szociológus egy 2015-ös cikkében arról írt, hogy míg a kilencvenes években sokkal inkább jellemző volt a mezőgazdasági vendégmunkások jelenléte az országban, azóta jelentősen visszaszorult a számuk.

„Magyarországon napjainkra általában elvesztették jelentőségüket a külföldi munkavállalók az idénymunka piacán, de a munkaerőhiánnyal küszködő térségekben továbbra is meghatározó szereplők, akik különböző hálózatokon keresztül mozognak, vagy élve a törvényes lehetőséggel, letelepedtek, de fő megélhetésüket továbbra is a napszámba járás biztosítja” – írta elemzésében a szociológus.

„Magyarország nem Olaszország, Spanyolország, Németország vagy az Egyesült Királyság – mondja Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági vállalkozó, az Antall-kormány agrárállamtitkára –, ahol valóban szükség van az import munkaerőre. Ezekben az országokban százezres nagyságban foglalkoztatnak minden évben vendégmunkásokat, Magyarországon legfeljebb jó 30 ezerre lenne igény. Közülük sokan valószínűleg végül be tudnak jönni majd a szüretre, és ennek szerintem a magyar kormány sem fog különösebb gátat szabni.”

Májustól októberig általában 30–50 ezer vendégmunkás dolgozik Magyarországon, nagy részük Kárpátaljáról, Ukrajnából, Erdélyből, kisebb részük Szerbiából érkezik, de ma már kevesebb idénymunkásra van kereslet, mint évtizedekkel ezelőtt: „Magyarországon a zöldség-gyümölcs termesztés annyira visszaszorult az elmúlt harminc évben, hogy jóval kevesebb kézi munkaerőre van már szükség. A bogyósgyümölcs-termelés a tizedére-tizenötödére zuhant, a nagy gyümölcsösök termőterülete is legalább 40 százalékkal csökkent, a szőlőé is hasonlóan” – magyarázza Raskó György.

Romániai idénymunkások Kelet-Magyarországon (archív kép)

Romániai idénymunkások Kelet-Magyarországon (archív kép)

Fotó: MTI/Balázs Attila

 

Nem ide jönnek

Apáti Ferenc, a FruitVeb – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnökének becslése szerint mintegy 3–5 ezer fő érkezik főleg a keleti és déli szomszédos országokból a zöldség- és gyümölcstermesztésbe. „Ez a munkaerő-mennyiség fog hiányozni, ha nem sikerül megoldani a határon keresztüli mozgásukat és az időbeli korlátozás nélküli itt-tartózkodásukat, mert a teljes szezonra szoktak jönni, április–májustól szeptember–októberig, ritka hazautazással.” Hozzáteszi, a tömeges munkák még nem indultak be, a magyar kertészek eddig nagyobbrészt magyar munkaerővel dolgoztak, de egyes szakágazatok olyan speciális helyzetben vannak, hogy komoly gondot okozhat már most is a külföldi munkaerő hiánya.

Raskó György egy másik aspektusra is rávilágít: „A vendégmunkások közül Magyarországra elsősorban azok jöttek, akik valamennyire tudtak magyarul. Oroszul, ukránul ma már nem beszél falun szinte senki, általában angolul sem, ugyanakkor Lengyelországban egy ukrán vendégmunkás gyakorlatilag pár hét után már meg tudja értetni magát. Ugyanez igaz a románok foglalkoztatására is – ha ők elmennek Olaszországba vagy Spanyolországba, két hónap múlva már valamennyire beszélik a nyelvet.

A külföldi munkaerő itthoni alkalmazásának ezért az is egy nagyon komoly gátja, hogy a magyar nyelvet senki nem érti, és nem is tudunk annyival magasabb bért kínálni, hogy ezt a hátrányt bevállalja valaki, amikor elmehet egy olyan országba is, ahol könnyebb is kommunikálnia, és ugyanazt a pénzt is megkapja, mint ha Magyarországra jönne.”

Raskó úgy véli, hogy a spárga- és epertermelőknek ugyan komoly gondot okozhat a külföldi idénymunkások kiesése, nem országos problémáról van szó. „Magyarországon körülbelül 500–600 vendégmunkás kellene a spárgaszezon idején, miközben Észak-Olaszországban mintegy 20 ezer vendégmunkást foglalkoztat csak a spárga szedése.”

„A spárgaszezon teljesen rájuk van alapozva, most helyiekkel próbáljuk megoldani a szedést, de csak úgy-ahogy sikerül” – mondja egy Csongrád megyei spárgatermesztő. Általában három-négy romániai idénymunkást alkalmaz, most olyanokkal próbálja pótolni a kiesésüket, akik helyben elvesztették a munkájukat. Ez azonban csak félig-meddig vált be, a teljes területen nem is fogják tudni leszedni a termést.

„Munkaerő nincs, se román, se magyar – mondja egy másik, szintén Csongrád megyei gazdálkodó –, a románok nem tudnak bejönni, a magyarok meg nem akarnak lehajolni. Most a családból, aki el tud jönni, azzal leszedjük, amennyit sikerül, de utána lehet, hogy inkább hagyjuk is ezt a dolgot, kiszállunk a spárgatermesztésből.”

Apáti Ferenc szerint a spárga mellett a paprika, a konzervuborka területén is gondot okozhat a külföldi munkaerő kiesése, főleg az ország keleti régiójában, az Alföldön. „Szerbia és Románia vonatkozásában már működik ugyan az ingázás, de attól tartok, hogy ez nem ad megfelelő megoldást azokra az esetekre (és ez a számottevő hányad), amikor a nagyobb földrajzi távolságok miatt csak a tartós itt-tartózkodás engedélyezése biztosíthatná a munkaerőt. Ukrajna esetében még az ingázást sem sikerült megoldani, de bízom benne, hogy hamarosan létrejön az is. Az Agrárminisztérium dolgozik olyan előterjesztésen, hogy német mintára bejöhessen a határon túli munkaerő, de tudtommal még kormányzati előterjesztés szintjén van az anyag.”

Képünk csak illusztráció!

Képünk csak illusztráció!

Fotó: MTI

 

Átcsoportosított pincérek?

Az Agrárminisztérium a jelenlegi helyzetben elsősorban azt próbálja ösztönözni, hogy azok próbáljanak a mezőgazdaságban munkát vállalni, akik a vendéglátásban, a turizmusban vagy a szolgáltató szektorban elveszítették a munkájukat. És szálljanak be a nappali kurzus nélkül maradt felsőoktatási hallgatók is – e célt szolgálja a Munkaszüret néven indított, mezőgazdasági álláslehetőségeket kínáló internetes oldal is, amelyen a termelők kereshetnek idénymunkásokat.

Sokan kételkednek abban, hogy helyben pótolhatók a kieső vendégmunkások, vagy hogy a munkájukat vesztett emberek tömegével lepik el földeket. „Ez a munka főleg kitartást igényel – mutat rá a Csongrád megyei spárgatermesztő –, abból viszont hiány van. Egy fitneszteremből jelentkezett például valaki dolgozni, de már ide sem ért. Nem tudom, kikre gondolt a miniszter, akikből pótolni lehet a munkásokat.” Mint megjegyezte, a vendégmunkások bejövetelét segítő egyéb intézkedésekben sem nagyon hisz. „Április–május a spárgaszezon. Mire abból lesz valami, addigra vége a szezonnak.”

Raskó György szintén azt tapasztalta, hogy a magyarok kevésbé foghatók be azokra a munkákra, amelyeket a külföldi idénymunkások elvállalnak. „Sok éven át próbáltunk mi is Magyarországról toborozni szüretre idénymunkásokat, de alig sikerült, külföldről sokkal könnyebb. Nyilvánvaló az is, hogy ha az ember versenyképes akar maradni, akkor tudja, hogy mi az a munkaerőköltség, amit megengedhet magának. Nem titok, hogy egy ukrán vendégmunkás olcsóbb, mint ha magyar idénymunkással dolgozna az ember.”

Apáti Ferenc szerint több problémát is felvet a munkanélkülivé vált rétegek átirányítása a mezőgazdaságba: „A munkafolyamatok speciális szakképzettségigénye miatt e munkavállalók nem vagy csak nagyon korlátozottan válthatók ki tapasztalattal nem rendelkező, más – akár hazai – munkaerővel. Nem is biztos, hogy az ehhez a típusú fizikai munkához nem szokott munkaerő bírná ezt a munkát.” Hozzáteszi, az ezeket a munkákat végző vendégmunkások általában sok éve dolgoznak itt, így már „kitanulták a szakmát”.

A termelők ezért ragaszkodnának a jól bevált, régi emberekhez, akik az előző években akkor is segítettek a munkaerőgondjaikon, amikor a magyar munkaerő nem volt mobilizálható. Úgy véli, a termelők attól is tartanak, hogy ha majd például a vendéglátóiparban a nyár közepén normalizálódik a helyzet, akkor az onnan érkező munkaerő a szezon közepén távozik a mezőgazdaságból.

A kormány egy másik intézkedésével rugalmasabbá tette az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait: alkalmi és idénymunka esetén az éves időkorlátot 120 napról 180 napra bővítették, az alkalmi munka havi időtartamát pedig 15 napról legfeljebb 20 napra, azaz hosszabban lehet foglalkoztatni az esetlegesen kevesebb idénymunkást. Raskó György úgy látja, az Agrárminisztérium intézkedése az alkalmi munka időtartamának kibővítésére valóban hasznos lehet.

„A mezőgazdaságban idénymunkák idején, vetéskor, termésbetakarításkor nem 8, hanem van, hogy 16 órákat kell dolgozni, és miután a kieső munkaerőt nehezebb pótolni, az ember a saját munkatársait kénytelen túlfoglalkoztatni. Erre szigorú szabályok vonatkoznak, és ennek az átmeneti felfüggesztése mindenképpen szerencsés.” Szerinte azonban az is gondot okoz, hogy az idénymunkások foglalkoztatása egyébként is nehézségekbe ütközik, így a munkaerőgondokon az is segítene, ha tovább egyszerűsítenék a szabályokat.

„Olaszországban, Németországban sokkal egyszerűbb az idénymunka-vállalással kapcsolatos adminisztráció. Nálunk minden idénymunkást minden reggel be kell jelenteni online, és sok foglalkoztató nem is vállalja ezt. Van, aki egyszerűen nem tesz ilyen bejelentést, és feketén alkalmaz embere­ket, abban bízva, hogy nem kapják el, és van, aki inkább felhagy a termeléssel. Mindegyikre van bőven példa.”

Raskó szerint ezért a jelenlegi helyzetre megoldás lehetne egy olaszországihoz hasonló könnyítés, még ha az gyakorlatilag a feketemunka legalizálása lenne is. „Agrárközgazdászként azt javasolnám, hogy addig, amíg tart a veszélyhelyzet, minden ilyen munkaügyi bejelentést és közteher-befizetést függesszenek fel. Most nagyobb érték megy veszendőbe, ha ezeknek a gyümölcsöknek, zöldségféléknek a betakarítására nem kerül sor. Állítom, hogy a kormánynak az egyenleget illetően a végén ez több áfabevételt is eredményezne, mint ami a többi adónemnél kiesne ebben az időszakban.”

Retúr

A járványhelyzet miatt több nyugat-európai országban is komoly gond a külföldi idény- és vendégmunkások kiesése, akik a járvány kezdetekor tömegével tértek haza – részben a befogadó államok ösztökélésére is. Most a pótlásukra különböző megoldások születtek. Franciaország belföldi munkaerő-átcsoportosítással próbálja pótolni a főleg kelet-európai és észak-afrikai idénymunkások hiányát; Didier Guillaume agrárminiszter március végén felhívást intézett a franciákhoz, hogy menjenek a földekre dolgozni. A hivatalos adatok szerint mintegy 240 ezren jelentkeztek a munkákra.

Olaszországban is felhívást intéztek a helyiekhez, de kevesebb sikerrel, továbbra is legalább 250 ezer idénymunkás hiányzik a mezőgazdaságból. Egyelőre azon dolgoznak, hogy 110 ezer román vendégmunkás zöld folyosókon bejuthasson az országba, emellett pedig a mezőgazdaságban általában feketén dolgozó észak-afrikai illegális bevándorlók közül mintegy 200 ezernek adnának munkavállalási engedélyt.

Nagy-Britanniában bár sokan jelentkeztek a felhívásra, hogy menjenek a mezőgazdaságba dolgozni, végül alig 20 százalékuk vállalta ténylegesen a munkát. Azóta áprilisban több cég is különgépekkel szállított romániai és bulgáriai idénymunkásokat az országba.

Németországban 300 ezer idénymunkás hiányzik. Április elején enyhítettek a beutazási szabályokon, hogy szigorú keretek között beengedjenek összesen 80 ezer kelet-európait, akiknek az érkezésük után 14 napig karanténban kell maradni, majd utána is elzártan, kisebb csoportokban dolgozhatnak csak, a farmot nem hagyhatják el. A munká­soknak a legtöbb helyen fizetni kell a szállásért és az ellátásért.

Egy román vendégmunkás a Deutsche Wellének azt nyilatkozta, hogy három hónapnyi (heti hét nap) munka után mintegy 1850 euróval tért haza tavaly. Mindenesetre most is tömegek jelentkeztek a németországi munkákra, Kolozsvár reptere a különgépek indulásakor megtelt a Németországba igyekvő vendégmunkásokkal.

Az Európai Bizottság április végén az ingázás megkönnyítésére azt javasolta, hogy biztosítsanak dedikált sávokat a határátkelőkön az ingázóknak, alkalmazzanak a határőrök által könnyen felismerhető, különleges matricákat az ingázó munkavállók azonosítására, és csak a határ egyik oldalán végezzenek rajtuk egészségügyi szűrést – a munkavállalók ezalatt a járművükben tartózkodhatnának.

Mennyi a napszám?

Magyarországon 2010 óta az idénymunkásokat ún. egyszerűsített foglalkoztatás keretében lehet alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a munkáltatónak csak naponta 500 forint közterhet kell megfizetnie a dolgozói után fejenként – külföldi idénymunkások esetén még ennyit sem, ha az illető rendelkezik a hazai biztosítását tanúsító igazolással.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazottak a 2020-as szabályok szerint jócskán a minimálbér és a garantált bérminimum alatt keresnek: a szakképzett munkások kormányrendeletben meghatározott bére 1054 forint óránként, a szakképzetleneké 787 forint. Jelenleg napszámos munkákat 800 és 1300 forint közötti órabérért hirdetnek, és bár elvileg a dolgozóknak járna éjszakai pótlék és túlórapénz is, legálisan egy nap így is csak 14 820 forintot lehet keresni egyszerűsített foglalkoztatással.

Az idénymunkások emellett csak korlátozottan számítanak biztosítottnak is: nyugdíjra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szereznek csak jogosultságot, de nem jár nekik például betegszabadság, szülési szabadság vagy fizetés nélküli szabadság sem.

A mezőgazdaságban ugyanakkor igen elterjedt a feketemunka, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése szerint a tavaly ellenőrzött mezőgazdasági vállalkozások dolgozóinak mintegy 73 százalékánál találtak valamilyen szabálytalanságot, a munkások ötödét pedig egyenesen feketén dolgoztatták – becslések szerint ez az arány a valóságban sokkal magasabb lehet.

A jelentés szerint Csongrád megyében jellemzően a román idénymunkásokat nem jelentik be, mondván, gyakran nem is rendelkeznek megfelelő papírokkal, és hamar továbbállnak, ha egy másik gazda több bért ígér nekik vagy jobb ellátást. Egy korábbi jelentés pedig megemlítette azt is, hogy az ellenőrök Bács-Kiskun megyében sokszor találkoztak jogellenes gyermekmunkával is az ágazatban.

Figyelmébe ajánljuk