A Policy Solutions a Friedrich-Ebert-Stiftunggal együttműködve idén is elkészítette Magyarország problématérképét. A tanulmány célja, hogy bemutassa, milyen félelmek és vágyak jellemzik a magyar társadalmat 2023-ban, személyes életük és anyagi helyzetük alakulásán túl, az ország mely problémái foglalkoztatja leginkább az embereket, illetve mit tartanak a legfontosabb globális veszélyeknek. Mindezek fényében a kutatást végző szakemberek arra is kíváncsiak voltak, hogy résztvevők szerint mire lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország 20 év múlva egy virágzó ország lehessen. Az elemzés megalapozásához 2023. szeptember 8–18. között a Závecz Research végzett közvélemény-kutatást. A személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta.
Első a megélhetés
A kutatásból kiderül, hogy a magyarok által érzékelt országos problémalista nem sokat változott az egy évvel ezelőtti eredményekhez képest. 2022 után idén a legtöbben ismét a megélhetés magas költségeit nevezték meg, a megkérdezettek 43 százaléka sorolta ezt az ország három legfontosabb problémája közé. Ez nem is meglepő azok után, hogy 2023-ban végig Magyarországon volt a legmagasabb az éves infláció mértéke az EU-n belül.
Külön érdekesség, hogy 2021 eleje óta a Policy Solutions minden kutatásában a megélhetés költségei álltak a magyarok problématérképének első helyén. 2023 őszén második helyre került az egészségügyi ellátás alacsony színvonala (31 százalék), ami mindössze egy százalékkal előzte meg az alacsony fizetések problémáját (30 százalék).
A közbeszédben évek óta slágertémának számító korrupció ehhez képest a dobogóra sem került fel, mivel a magyarok csupán negyede (25 százalék) érzékeli kimagasló problémaként.
Ugyancsak meglepő – és nem kevésbé elszomorító –, hogy az elmúlt két év látványos megmozdulásai, a sorozatos tanár- és diáktüntetések és a pedagógusok elmaradt bérrendezése ellenére a megkérdezettek tizede (12 százalék) tekinti a közoktatás helyzetét kiemelt problémának. Így csak a 13. helyet foglalja el a magyarok országos problémalistáján. A 2023-as adatok alapján szintén a lista végére szorult az ellenzék által tematizálni próbált orosz befolyás kérdése (8 százalék), valamint a kormánypártok kommunikációjának egyik visszatérő eleme, a túlzott „homoszexuális propaganda” (7 százalék).
A megélhetés magas költségei a kormánypárti (41 százalék) és az ellenzéki (40 százalék) szavazók körében is a lista élére került, az egészségügy állapotát illető elégedetlenség pedig szintén mind a két tábor számára dobogós helyen szerepel (33 és 31 százalék). Fontos különbség azonban, hogy az ellenzéki szavazók között kimagaslóan sokan nevezték meg a korrupció problémáját (33 százalék), míg a kormánypárti válaszadók számára ez a téma nem jelentett prioritást (16 százalék). Ennél talán valamivel meglepőbb, hogy az orosz befolyás kérdése még az ellenzékiek számára sem merült fel lényeges problémaként, az ellenzéki problémalista utolsó előtti helyén szerepel, mindössze 10 százalékos említési aránnyal.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a magyarok nem túl optimisták a gazdaság jövőjét illetően. A megkérdezettek mindössze 3 százaléka gondolja úgy, hogy anyagi helyzetében javulást fog tapasztalni, miközben nagyjából az emberek fele nem vár változást (49 százalék), több mint harmaduk pedig pesszimistán tekint a jövőbe (36 százalék). De vajon milyen okokra vezetik vissza a magyarok ezeket a nehézségeket? A gazdasági folyamatokra gyakorolt legerősebb hatátásként a válaszadók többsége (54 százalék) a magyar kormányt jelölte meg, míg másodikként az Európai Uniónak tulajdonítanak jelentős hatása került elő (38 százalék), amit az Ukrajna elleni háború (34 százalék) és a multinacionális cégek követnek (30 százalék). A válaszlehetőségek közül a megkérdezettek az Egyesült Államok szerepét látják a legkevésbé fontosnak a hazai gazdaság helyzete szempontjából (24 százalék).
Elvárások és veszélyek
A kutatás arra is kitért, hogy a magyar embereknek milyen elvárásaik vannak a politikusokkal szemben. A spontán válaszok alapján a legfontosabb ügynek az infláció és a megélhetési válság bizonyult: a megkérdezettek 56 százaléka várja el a politikusoktól, hogy foglalkozzanak az árak emelkedésével és az emberek reáljövedelmének csökkenésével. A dobogó második helyén ebből a szempontból a gazdaság fejlesztése és új munkahelyek teremtése került (27 százalék), míg a magyarok negyede (25 százaléka) szerint a közegészségügy helyzete az egyik leginkább figyelmet igénylő ügy hazánkban. A felmérés szerint általános elvárásként merül fel a vaálszadók körében, hogy a döntéshozók a hétköznapi emberek problémáira figyeljenek. A kormánypárti (65 százalék) és az ellenzéki szavazók (31 százalék) többsége is úgy gondolja, hogy a politikusoknak elsősorban az inflációval és a megélhetési válsággal kellene foglalkozniuk. Az ellenzéki tábor esetében ettől nem sokkal marad el azok aránya (30 százalék), akik úgy gondolják, a legfontosabb, hogy a kormány kritikája, valamint minden olyan ügy napirenden maradjon, ami Orbán Viktor leváltásához vezethet.
A jövőre esedékes önkormányzati választásra való tekintettel a felmérés külön vizsgálta azt is, hogy mit várnak el a választók az önkormányzati politikától. A válaszlehetőségek közül a magyarok abszolút többsége (55 százalék) érzi fontos, hogy az önkormányzatok különféle szociális támogatásokat – például élelmiszercsomag, tűzifaprogram, lakhatási támogatás, rezsitámogatás – juttassanak a településen élő rászorulóknak. A második leggyakrabban jelölt elvárás a háziorvosi ellátórendszer javítása (41 százalék), amit az önkormányzati bérlakásépítés (28 százalék), a zöldfelületek növelése (27 százalék), valamint az útfelújítások (26 százalék) követnek.
A sorrend alapján látható, hogy az emberek elsősorban szociális jellegű feladatokat tulajdonítanak az önkormányzatoknak, ami a válaszok pártpreferencia szerinti bontásában is megfigyelhető.
Ahhoz, hogy Magyarország 20 év múlva egy virágzó ország lehessen, a megkérdezettek 30 százaléka szerint mindenekelőtt az egészségügyet kellene rendbe tenni. A fejlődés zálogaként második helyen szerepel a jelentős bérnövekedés és a nyugdíjak emelése (29 százalék), harmadik az ország gazdasági fejlesztése és modernizációja (26 százalék), míg mindössze 1 százalékponttal lemaradva (25 százalék) a korrupció mértékének jelentős csökkenése áll a negyedik helyen. A Fidesz-KDNP szavazói ezen kívül a béke és összetartás megteremtésére valamint a hagyományok és az identitás védelmére helyezték a hangsúlyt, míg az ellenzéki szavazók az emberi jogok és a demokrácia garantálását is kiemelték.
Globális kontextusban a félelemlista élére 42 százalékos említési aránnyal idén ősszel az újabb betegségektől, világjárványoktól való félelem került. A globális nehézségek sorában második helyen áll a világméretű gazdasági válság, a válaszadók 37 százalék nevezte meg ezt a problémát, ami érdemben nem tér el a korábban mért említési arányoktól. A geopolitikai félelmek ellenben a lista éléről a harmadik helyre csúsztak vissza, miután jelentősen (13 százalékponttal 36 százaékra) csökkent a jövőbeli háborúktól való félelem említési aránya. Ez azért is fontos változás, mivel Oroszország Ukrajna elleni háborújának kitörése után 2023 tavaszáig folyamatosan növekedett a háborús veszély említésének aránya.
Ezzel kapcsoaltban azonban érdemes megjegyezni, hogy a jelentés alapjául szolgáló közvélemény-kutatás szeptember 18-án véget ért, így a Hamász október 7-ei terrortámadása, illetve Izrael erre adott válaszcsapásai és a Gázai övezet megszállása értelemszerűen még nem merült fel az aktuális nemzetközi kérdések között.
