A megélhetési kérdések aggasztják leginkább a magyarokat

Belpol

A Policy Solutions friss kutatása szerint hazánkban egyre inkább érezni az energiaválság tüneteit, de az egészségügy, valamint a szociális ellátás problémáit is égetőnek tartják a magyarok. Az elmúlt időszak eseményeinek ellenére azonban az oktatás helyzetével és az orosz befolyással kapcsolatban mégis sokan közömbösek.

Úgy tűnik, a magyar társadalom a szociális kérdéseket illetően kifejezetten baloldali álláspontot képvisel. Legalábbis abban az értelemben, hogy az emberek többsége szerint kiemelten fontosak azok a jóléti intézkedések, amelyek közvetlenül érintik a lakosság jelentős részét. A Policy Solutions idei utolsó, Mérlegen az állam című kutatásából ennek fényében az is kiderül: mivel a magyarok igen erősen érzékelik az energiaválság tüneteit, az azokat enyhítő javaslatok – élen természetesen a rezsicsökkentés meghosszabbításával – különösen nagy támogatást élveznek.

A Policy Solutions korábbi kutatásai is azt mutatták, a társadalom részéről jelentős az igény az aktív állami szerepvállalásra, az elmúlt időszak eseményeinek tükrében azonban – a koronavírus-járvány okozta egészségügyi és gazdasági válság, az elszabaduló infláció, valamint az orosz-ukrán háborúval együtt megérkező energiaválság – egyre relevánsabbá vált a kérdés: milyen mértékben számíthatnak a magyarok az államra, és milyen minőségű szolgáltatásokhoz juthatnak, amikor baj van. Egészen egyszerűen, hogyan teljesít az állam, mint szolgáltató?

Ami a problémákat és az aggodalmakat illeti, idén ősszel a legtöbben a megélhetés magas költségeit említették (43 százalék), amit az alacsony fizetések problémája követett (41 százalék), míg a dobogó harmadik helyére az egészségügyi ellátás alacsony színvonala került (ezt a megkérdezettek 28 százaléka sorolta a három leginkább kezelendő probléma közé).

Az egy évvel ezelőtti felmérés adataival összehasonlítva látható, a magyarok problématérképének első négy helyén nem történt változás: a korrupció 2022-ben is a negyedik helyen szerepel (24 százalék). A lista élén egyébként a fideszes és az ellenzéki szavazók esetében is ugyanazok a problémák találhatók. 

A magyarok tehát elsősorban a megélhetési problémák kezelését várják a politikai szereplőktől. Ebből a szempontból is  tanúságos eredmény, hogy a közéletben hangsúlyosabban jelenlévő témákat, valamint a kormányzati kommunikáció vesszőparipáit a társadalom kisebb része érzékeli valódi problémaként. A migráció például mindössze a megkérdezettek tizede szerint (11 százalék) fér bele a három legfontosabb probléma közé, ez pedig – az elmúlt hónapok megmozdulásai ellenére – megegyezik azoknak az arányával, akik kiemelten aggódnak az oktatás színvonala miatt. Szintén a közbeszéd tárgya – különösen az Ukrajna ellen az oroszok által indított háború kirobbanása óta – az orosz befolyás kérdése, amit azonban csak a megkérdezettek 8 százaléka sorolt a három legégetőbb probléma közé.

 
Forrás: Policy Solutions

Bár a kutatás öt olyan területet is bemutat, amellyel kapcsolatban a megkérdezettek nagyobb részének van rossz véleménye – az állami média jelenlegi színvonalával 31 százalék elégedetlen, a közlekedés és az utak színvonalát 34 százalék gyengének gondolja –, három közszolgáltatási ágazatra részletesebb figyelmet fordít az elemzés. Ezek közül a közegészségügy színvonaláról vannak a legrosszabb véleménnyel a magyarok: 50 százalék véli úgy, hogy az egészségügyi ellátó rendszer nem megfelelő színvonalon működik. A szociális ellátórendszerről mindeközben a megkérdezettek 36 százalékának van negatív véleménye, míg az oktatást a felmérésben résztvevők harmada (31 százalék) értékelte alacsony színvonalúnak, 29 százalék pedig jól funkcionáló területnek látja.

Az említett három terület volt egyébként az, amely az emberek szerint a leginkább romlott az Orbán-kormányok alatt. Az egészségügy színvonalának romlását a megkérdezettek 48 százaléka sorolta azon három terület közé, amelyek minősége a legnagyobb mértékben romlott 2010 óta, 24 százalék a szociális ellátórendszer, 23 százlék pedig a közoktatás kapcsán érezte így.

 
Forrás: Policy Solutions

Ennek fényében érdekes, hogy az adott területeken mi minden merült fel a problémák forrásaiként. A válaszadók 34 százaléka szerint például a közoktatás leginkább égető gondja az elöregedő pedagógustársadalom, valamint az ebből fakadó tanárhiány, 18 százalék pedig úgy látja, az igazi nehézséget az jelenti, hogy a pedagógusok túlterheltek és nincsenek megfizetve. Az egészségügyi rendszer leginkább kezelendő problémája ezzel szemben a legtöbbek szerint az, hogy nincs elég egészségügyi dolgozó (38 százalék), míg a válaszadók 17 százaléka szerint a legnagyobb baj, hogy túl hosszúak a kórházi várólisták. Ezek után nem meglepő, hogy a magyarok háromnegyede (77 százalék) úgy véli, aki ma Magyarországon valódi esélyt szeretne biztosítani magának a gyógyulásra, annak magánegészségügyi ellátást kell igénybe vennie.

 
Forrás: Policy Solutions

A felmérés során bizonyos szociális intézkedések népszerűsége is mérlegre került. Idén ősszel a legnépszerűbb vizsgált intézkedés a rezsicsökkentés meghosszabbítása volt 2023 tavaszáig, amivel a megkérdezettek 85 százaléka értett egyet. Ugyanennyien támogatták egy olyan kormányzati program elindítását is, ami állami és önkormányzati bérlakások építésére, illetve felújítására irányulna. Az épületek szigetelésének korszerűsítésével a rezsicsökkentés érdekében a magyarok 84 százaléka értett egyet. A kormánypárt szimpatizánsai részéről a rezsicsökkentés meghosszabbítása és az önkormányzati és állami bérlakások építése, felújítása mellett a benzinárstop meghosszabbításának támogatása is erőteljes volt, míg az ellenzéki oldalon inkább a kiszolgáltatott társadalmi csoportokat védő intézkedések jelentették a legnépszerűbb szakpolitikai javaslatokat.

Egy jóval megosztottabb társadalom képe rajzolódik ki az önkormányzati, illetve a magánszektorban lévő szolgáltatások állami tulajdonba kerülésének kérdését illetően. A magyarok szűk többsége (53 százalék) egyet tud érteni azzal, ha a kormányzat államosítja a víziközmű-cégeket az önkormányzatok nehéz anyagi helyzetére hivatkozva, míg a megkérdezettek 40 százaléka nem tudja támogatni ezt a lépést. Hasonló a helyzet a másik államosítással kapcsolatos kérdés esetében is. A magyarok relatív többsége (48 százalék) szerint nem támogatható, hogy a magyar állam egy, a kormánypártokhoz közeli informatikai vállalattal közösen, egy gazdasági válság időszakában felvásárolja a Vodafone-t. A válaszadók 43 százaléka szerint viszont ez jó lépés a kormány részéről, a Fidesz-KDNP szavazók csaknem kétharmada (63 százalék) támogatja a Vodafone felvásárlását.

 
Forrás: Policy Solutions  

Az elemzés alapját jelentő közvélemény-kutatás 2022. szeptember 14–22. között zajlott a Závecz Research közreműködésével. Ennek során a személyesen megkérdezett 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta.

A Policy Solutions legutóbbi felméréseiről korábbi cikkeinkben szintén beszámoltunk.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk