A megélhetési kérdések aggasztják leginkább a magyarokat

Belpol

A Policy Solutions friss kutatása szerint hazánkban egyre inkább érezni az energiaválság tüneteit, de az egészségügy, valamint a szociális ellátás problémáit is égetőnek tartják a magyarok. Az elmúlt időszak eseményeinek ellenére azonban az oktatás helyzetével és az orosz befolyással kapcsolatban mégis sokan közömbösek.

Úgy tűnik, a magyar társadalom a szociális kérdéseket illetően kifejezetten baloldali álláspontot képvisel. Legalábbis abban az értelemben, hogy az emberek többsége szerint kiemelten fontosak azok a jóléti intézkedések, amelyek közvetlenül érintik a lakosság jelentős részét. A Policy Solutions idei utolsó, Mérlegen az állam című kutatásából ennek fényében az is kiderül: mivel a magyarok igen erősen érzékelik az energiaválság tüneteit, az azokat enyhítő javaslatok – élen természetesen a rezsicsökkentés meghosszabbításával – különösen nagy támogatást élveznek.

A Policy Solutions korábbi kutatásai is azt mutatták, a társadalom részéről jelentős az igény az aktív állami szerepvállalásra, az elmúlt időszak eseményeinek tükrében azonban – a koronavírus-járvány okozta egészségügyi és gazdasági válság, az elszabaduló infláció, valamint az orosz-ukrán háborúval együtt megérkező energiaválság – egyre relevánsabbá vált a kérdés: milyen mértékben számíthatnak a magyarok az államra, és milyen minőségű szolgáltatásokhoz juthatnak, amikor baj van. Egészen egyszerűen, hogyan teljesít az állam, mint szolgáltató?

Ami a problémákat és az aggodalmakat illeti, idén ősszel a legtöbben a megélhetés magas költségeit említették (43 százalék), amit az alacsony fizetések problémája követett (41 százalék), míg a dobogó harmadik helyére az egészségügyi ellátás alacsony színvonala került (ezt a megkérdezettek 28 százaléka sorolta a három leginkább kezelendő probléma közé).

Az egy évvel ezelőtti felmérés adataival összehasonlítva látható, a magyarok problématérképének első négy helyén nem történt változás: a korrupció 2022-ben is a negyedik helyen szerepel (24 százalék). A lista élén egyébként a fideszes és az ellenzéki szavazók esetében is ugyanazok a problémák találhatók. 

A magyarok tehát elsősorban a megélhetési problémák kezelését várják a politikai szereplőktől. Ebből a szempontból is  tanúságos eredmény, hogy a közéletben hangsúlyosabban jelenlévő témákat, valamint a kormányzati kommunikáció vesszőparipáit a társadalom kisebb része érzékeli valódi problémaként. A migráció például mindössze a megkérdezettek tizede szerint (11 százalék) fér bele a három legfontosabb probléma közé, ez pedig – az elmúlt hónapok megmozdulásai ellenére – megegyezik azoknak az arányával, akik kiemelten aggódnak az oktatás színvonala miatt. Szintén a közbeszéd tárgya – különösen az Ukrajna ellen az oroszok által indított háború kirobbanása óta – az orosz befolyás kérdése, amit azonban csak a megkérdezettek 8 százaléka sorolt a három legégetőbb probléma közé.

 
Forrás: Policy Solutions

Bár a kutatás öt olyan területet is bemutat, amellyel kapcsolatban a megkérdezettek nagyobb részének van rossz véleménye – az állami média jelenlegi színvonalával 31 százalék elégedetlen, a közlekedés és az utak színvonalát 34 százalék gyengének gondolja –, három közszolgáltatási ágazatra részletesebb figyelmet fordít az elemzés. Ezek közül a közegészségügy színvonaláról vannak a legrosszabb véleménnyel a magyarok: 50 százalék véli úgy, hogy az egészségügyi ellátó rendszer nem megfelelő színvonalon működik. A szociális ellátórendszerről mindeközben a megkérdezettek 36 százalékának van negatív véleménye, míg az oktatást a felmérésben résztvevők harmada (31 százalék) értékelte alacsony színvonalúnak, 29 százalék pedig jól funkcionáló területnek látja.

Az említett három terület volt egyébként az, amely az emberek szerint a leginkább romlott az Orbán-kormányok alatt. Az egészségügy színvonalának romlását a megkérdezettek 48 százaléka sorolta azon három terület közé, amelyek minősége a legnagyobb mértékben romlott 2010 óta, 24 százalék a szociális ellátórendszer, 23 százlék pedig a közoktatás kapcsán érezte így.

 
Forrás: Policy Solutions

Ennek fényében érdekes, hogy az adott területeken mi minden merült fel a problémák forrásaiként. A válaszadók 34 százaléka szerint például a közoktatás leginkább égető gondja az elöregedő pedagógustársadalom, valamint az ebből fakadó tanárhiány, 18 százalék pedig úgy látja, az igazi nehézséget az jelenti, hogy a pedagógusok túlterheltek és nincsenek megfizetve. Az egészségügyi rendszer leginkább kezelendő problémája ezzel szemben a legtöbbek szerint az, hogy nincs elég egészségügyi dolgozó (38 százalék), míg a válaszadók 17 százaléka szerint a legnagyobb baj, hogy túl hosszúak a kórházi várólisták. Ezek után nem meglepő, hogy a magyarok háromnegyede (77 százalék) úgy véli, aki ma Magyarországon valódi esélyt szeretne biztosítani magának a gyógyulásra, annak magánegészségügyi ellátást kell igénybe vennie.

 
Forrás: Policy Solutions

A felmérés során bizonyos szociális intézkedések népszerűsége is mérlegre került. Idén ősszel a legnépszerűbb vizsgált intézkedés a rezsicsökkentés meghosszabbítása volt 2023 tavaszáig, amivel a megkérdezettek 85 százaléka értett egyet. Ugyanennyien támogatták egy olyan kormányzati program elindítását is, ami állami és önkormányzati bérlakások építésére, illetve felújítására irányulna. Az épületek szigetelésének korszerűsítésével a rezsicsökkentés érdekében a magyarok 84 százaléka értett egyet. A kormánypárt szimpatizánsai részéről a rezsicsökkentés meghosszabbítása és az önkormányzati és állami bérlakások építése, felújítása mellett a benzinárstop meghosszabbításának támogatása is erőteljes volt, míg az ellenzéki oldalon inkább a kiszolgáltatott társadalmi csoportokat védő intézkedések jelentették a legnépszerűbb szakpolitikai javaslatokat.

Egy jóval megosztottabb társadalom képe rajzolódik ki az önkormányzati, illetve a magánszektorban lévő szolgáltatások állami tulajdonba kerülésének kérdését illetően. A magyarok szűk többsége (53 százalék) egyet tud érteni azzal, ha a kormányzat államosítja a víziközmű-cégeket az önkormányzatok nehéz anyagi helyzetére hivatkozva, míg a megkérdezettek 40 százaléka nem tudja támogatni ezt a lépést. Hasonló a helyzet a másik államosítással kapcsolatos kérdés esetében is. A magyarok relatív többsége (48 százalék) szerint nem támogatható, hogy a magyar állam egy, a kormánypártokhoz közeli informatikai vállalattal közösen, egy gazdasági válság időszakában felvásárolja a Vodafone-t. A válaszadók 43 százaléka szerint viszont ez jó lépés a kormány részéről, a Fidesz-KDNP szavazók csaknem kétharmada (63 százalék) támogatja a Vodafone felvásárlását.

 
Forrás: Policy Solutions  

Az elemzés alapját jelentő közvélemény-kutatás 2022. szeptember 14–22. között zajlott a Závecz Research közreműködésével. Ennek során a személyesen megkérdezett 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta.

A Policy Solutions legutóbbi felméréseiről korábbi cikkeinkben szintén beszámoltunk.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Egyetemes gyávaság

A gyermekvédelminek csúfolt törvény utóhatása borzolta a kedélyeket az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Június közepén, még a Pride – azóta tudjuk: több százezres – vonulása előtt cikket jegyzett a Hvg360 felületén az egyetem Pszichológiai Intézetének három oktatója.

Adja vagy nem adja?

A történet népmesei szála szerint Donald Trump a hivatalban eltöltött dolgos nap után hazatért otthonába, ahol szerető hitvese, Melania várta őt.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.

Ítélt az utókor

Szerették őket, így az államosításkor maradt 200-200 hold földjük. Később mégis ku­láknak minősültek az utolsó óföldeáki földes­urak, Návay László és testvére, Aranka. Egy cselédjük házában haltak meg. Kúriájukat most uniós pénzből felújítják. Bérelhető lesz, mint a közeli batidai vadászkastély.