Magyar Narancs: A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) legújabb jelentésében az Ökotárs Alapítvány és mások mellett az Autonómia Alapítvánnyal is foglalkozik, amelyet az általa (is) Soros-hálózatnak nevezett valami „pilotprojektjeként” ír le, mondván, amerikai forrásból jött létre, hogy később maga is külföldi támogatásokat osszon szét, megágyazva ezzel a hálózat befolyásának.
Nun András: Memoárokat, jelentéseket olvastak el, látszik, hogy erre valaki ráfeküdt. Arra jó, hogy ki lehessen belőle hozni: „Micsoda dolgok történnek itt a háttérben! Összeesküvés!” Tények nincsenek mögötte, sejtetés van.
MN: Kérték önöktől is a pénzügyi adatokat, mint az Átlátszótól és a Transparency International Magyarországtól?
NA: Nem. Az éves beszámolóink nyilvánosak, fent vannak a honlapon.
MN: Számít rá, hogy információkat fognak kérni önöktől?
NA: Nem gondolom, hogy ezzel foglalkoznának. Bár különösebben nem hat meg, de az kiderül a jelentésből így tíz évvel a Norvég Támogatási Civil Alap – röviden NCTA – körüli ügy után, hogy a beszélgetéseinket lehallgatták, az e-mailjeinket olvasták. Olyan mondatokat idéznek – akár tőlem is –, amelyeket csak így lehetett megszerezni.
MN: Ön az Autonómia indulása után pár évvel, immár csaknem harminc éve csatlakozott a szervezethez. Főleg romaintegrációs programokkal foglalkoztak. Mi a szerepe az alapítványnak jelenleg?
NA: A SZH az amerikai adományozási kultúrát egy összeesküvésnek gondolja, mi pedig azt, hogy a civil társadalom az építőköve egy demokratikus társadalomnak. Ebben a kultúrában a hangsúly ezeken van: Mi a probléma? Mit szeretnél megoldani? Milyen hatásokat szeretnél elérni? Nem papírindikátorokból dolgozik, mint az európai vagy magyar gyakorlatok, ahol az intézmény adminisztrációra van berendezkedve, nem pedig valódi hatásvizsgálatra. Az Autonómia ezt az ethoszt fenntartja a kezdetektől. Minket sokkal jobban érdekel az ember, az ügy, az eredményként felmutatható hatás. A civil társadalom fontos szereplő, jobban látja a problémákat, ki tud kísérletezni megoldásokat, amelyeket fel tud ajánlani az államnak, hogy valósítsa meg ezeket nagyobb volumenben. Az Autonómia változatlanul ezt csinálja.
MN: Jelenleg milyen projektek futnak?
NA: Próbálunk a lehetőségek után menni és olyan ügyekre fókuszálni, amelyek továbbra is megoldatlanok. Ilyen például a dezinformáció: nem foglalkozott azzal senki, hogy egy szegregátumban, gettós környezetben milyen mintázatai vannak az álhírterjesztésnek, és hogyan lehet ezek káros következményeit kiküszöbölni. A szakmunkáshitellel kapcsolatban már lehet hallani, hogy megpróbálják majd „elferdíteni”: bepalizni a fiatalokat, akik felveszik, de nem kapják meg a négymilliót, hanem csak mondjuk egyet, a többit pedig valaki lehúzza róluk. Szintén visszatérő probléma, hogy nemcsak fizikai, hanem mentális gettók is vannak: a benne élők nem értik, milyen a külvilág, hiszen a média, amit néznek, alapvetően trash, egy fabrikált valóság. Ezért egy erdélyi programunkban roma és nem roma találkozásokat segítünk elő – vannak módszereink, hogyan közelítsük a fiatalokat egymáshoz. Aktívak vagyunk a roma és pro-roma szervezetek hálózatosodását segítő Egalipe hálózat működtetésében is.
MN: Az SZH-jelentés ilyen részletekre nem terjed ki, igaz, olyan súlyos állítást sem fogalmaz meg, mint az Átlátszóval szemben. Mire lehet jó akkor ez az egész?
NA: A jelentés hosszú és kellően érdektelen, de nem gondoljuk, hogy kilógna a sokéves tendenciából. Az egyéneknek annyi a befolyásuk, hogy leadják a szavazatot, adott esetben elmondják a véleményüket. Egy civil szervezet intézményesen tud hozzászólni szakpolitikákhoz, vagyis valamivel több befolyással rendelkezik. Ezért szeretnék a szférát eltántorítani attól, hogy közügyekhez hozzászóljon. Mi a teljes jogszerűség talaján állunk, a magyar érdekeket, az állampolgárokat és a nemzetet képviseljük.
MN: A Norvég Alap ellehetetlenítésének története több mint tíz éve indult. Ennek következményeként az állam elesett mintegy 200 millió eurótól, mivel a kormány képtelen volt elfogadni, hogy ennek az összegnek egy részét civil szervezetek, köztük az Autonómia osszák szét. A hatóságok durván rászálltak e szervezetekre, házkutatást tartottak, adószámokat függesztettek fel. Az SZH-jelentés felhozza a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) korabeli jelentését, miszerint a civilek nem voltak együttműködők, kijátszották a kormányt, versenytársak nélkül kapták a megbízást, adatszolgáltatási kötelezettségüket nem teljesítettek, politikai szereplőket támogattak és hasonlók.
NA: Teljes bullshit. A fabrikált vádak sok ember számára hihetőnek tűntek, akik viszont velünk dolgoztak vagy ismertek minket, tudták, hogy semmi nem igaz belőle.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
