A nemzetbiztonsági bizottság elnöke szerint soha nem jártak Magyarországon a Libanonban felrobbant csipogók

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 26.

Belpol

A Magyarországon és Bulgáriában bejegyzett cégek csak közvetítő szerepet töltöttek be.

Sas Zoltán, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke Facebook-posztban osztotta meg a Libanonban felrobban csipogók magyar szála miatt összehívott nemzetbiztonsági bizottság ülésen elhangzottakból a nyilvánossággal is megosztható információkat – vette észre a hvg.hu.

Mint írja, „konkrét információkat kapott” a Libanonban szeptember 17-én és 18-án felrobbant személyi hívókkal kapcsolatos ügyben a polgári titkosszolgálatoktól. Bejegyzése szerint a csipogók gyártása, beszerzése, értékesítése mögött egy több céget is tartalmazó hálózat állt,

az eszközöket nem Magyarországon gyártották, és soha nem is jártak hazánkban.

Bár a csipogók értékesítésében Magyarországon és Bulgáriában bejegyzett cégek működtek közre, ezek a kizárólag közvetítő szerepet töltöttek be, feltehetően azért, hogy leplezzék a valódi eredetet. A csipogók feltehetőleg a Tajvan–Hongkong–Libanon útvonalon jutottak el a felhasználókhoz.

Sas Zoltán közölte: a nemzetbiztonsági bizottságon kapott információk alapján Magyarországnak és a magyar titkosszolgálatnak nem volt köze az eseményekhez. Az üggyel kapcsolatban az Alkotmányvédelmi Hivatal további vizsgálatokat folytat a társszerveivel és a nemzetközi partnereivel közösen. A bizottság elnöke hozzátette: „Nem merültek fel olyan kockázati tényezők, amelyek alapján emelni kellene Magyarország terrorfenyegetettségi szintjét.”

A Libanonban felrobban eszközökkel és az összehangolt támadás utóhatásaival ebben a cikkünkben fogllakozunk bővebben.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.