A nemzetbiztonsági bizottság elnöke szerint soha nem jártak Magyarországon a Libanonban felrobbant csipogók

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 26.

Belpol

A Magyarországon és Bulgáriában bejegyzett cégek csak közvetítő szerepet töltöttek be.

Sas Zoltán, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke Facebook-posztban osztotta meg a Libanonban felrobban csipogók magyar szála miatt összehívott nemzetbiztonsági bizottság ülésen elhangzottakból a nyilvánossággal is megosztható információkat – vette észre a hvg.hu.

Mint írja, „konkrét információkat kapott” a Libanonban szeptember 17-én és 18-án felrobbant személyi hívókkal kapcsolatos ügyben a polgári titkosszolgálatoktól. Bejegyzése szerint a csipogók gyártása, beszerzése, értékesítése mögött egy több céget is tartalmazó hálózat állt,

az eszközöket nem Magyarországon gyártották, és soha nem is jártak hazánkban.

Bár a csipogók értékesítésében Magyarországon és Bulgáriában bejegyzett cégek működtek közre, ezek a kizárólag közvetítő szerepet töltöttek be, feltehetően azért, hogy leplezzék a valódi eredetet. A csipogók feltehetőleg a Tajvan–Hongkong–Libanon útvonalon jutottak el a felhasználókhoz.

Sas Zoltán közölte: a nemzetbiztonsági bizottságon kapott információk alapján Magyarországnak és a magyar titkosszolgálatnak nem volt köze az eseményekhez. Az üggyel kapcsolatban az Alkotmányvédelmi Hivatal további vizsgálatokat folytat a társszerveivel és a nemzetközi partnereivel közösen. A bizottság elnöke hozzátette: „Nem merültek fel olyan kockázati tényezők, amelyek alapján emelni kellene Magyarország terrorfenyegetettségi szintjét.”

A Libanonban felrobban eszközökkel és az összehangolt támadás utóhatásaival ebben a cikkünkben fogllakozunk bővebben.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.