Azt mondja a plakáteltávolítási akció kitalálója, hogy az uszító plakátok eltávolítása állampolgári jog

  • Gera Márton
  • 2017. október 5.

Belpol

Ma indul a takarítás: elkezdik leszedni a kormány gyűlöletkeltő plakátjait.

Miközben az utcákat megint ellepik a kormány újabb, Soros Györgyöt ábrázoló óriásplakátjai, az Együtt a mai naptól plakáttakarítási akciót indít. Ezt még a hétvégén jelentette be Vajda Zoltán, a párt elnökségi tagja, mondván, hogy ezek a plakátok csupán uszításra alkalmasak, elherdálják velük a közpénzt, és még a fideszes alaptörvény „értékeivel” is szembemennek, ezért

az állampolgároknak joguk van arra, hogy eltávolítsák őket.

Vajda Zoltán a nyári akció előtt

Vajda Zoltán a nyári akció előtt

Fotó: Németh Dániel


A plakáteltakarítási akció ismerős lehet már a nyárról, ugyanis nem sokkal azután, hogy júliusban kikerültek a sorosozós plakátok az utcára, Vajda „nagytakarítási” akciót hívott életre a Kertvárosban. Ebben az volt az újdonság, hogy a plakátokat nem titokban, az éjszaka leple alatt, hanem hivatalos bejelentést követően,

akár rendőri jelenlét mellett távolították el.

Vajda akciójának köszönhetően a nyáron több budapesti kerületben és vidéki városban is elkezdődtek a plakáteltávolítások, ám a kormány pár nappal később bejelentette, hogy leszedi a nevető Soros-plakátokat, aminek vélhetőleg az volt az oka, hogy indult a vizes-vébé.

Vajda Zoltán egy korábbi tüntetésen

Vajda Zoltán egy korábbi tüntetésen

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A Soros-plakátok néhány napja, október elején viszont újra megjelentek az utcákon, immár az újabb nemzeti konzultáció promóciójaként, ezért Vajda és az Együtt ismét akcióba lendül. A XVI. kerületben önkormányzati képviselőként dolgozó politikus azt mondja a magyarnarancs.hu-nak, hogy a kormány a nyáron kihelyezett Soros-plakátokkal szintet lépett, bár ő nem igazán szereti ezt a kifejezést, mert úgy látja,

„Orbánék annyira gátlástalanná váltak a menekültválság kialakulása óta,

hogy nehéz meghatározni, mihez képest beszélünk szintlépésről. Bár én is használom a kifejezést, lehet, jobb lenne azt mondani, hogy újabb bunkó, aljas, manipulatív, megosztó és heccelő propagandahúzással éltek”.

A képviselő a nyári akció előtt egyeztetett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászaival is, és azt mondja,

a mostani akciók is teljesen törvényesek.

„A korábbi, átragasztós, letépős, átfestős ügyekben hozott döntésekben a bíróságok a véleménynyilvánítás szabadságának alaptörvényben foglalt védelmére hivatkozva szüntettek meg eljárásokat, mentettek fel rongálásért feljelentett embereket” – magyarázza Vajda. Arra is vigyáznak, hogy maga a plakáthely ne sérüljön, hisz csupán az üzenettel van problémájuk.

Az Együtt politikusa azt mondja portálunknak, hogy az eltávolításban részt vevőknek egyedül a plakát tulajdonosa (vagyis a magyar kormány) okozhatna kellemetlenséget, ha polgári peres úton kéri a plakátja előállítási költségének megtérítését, de a nyáron erre nem volt példa, és szerinte nem is próbálja majd meg senki,

„mert abból csak ő jönne ki rosszul”.

Az Együtt bejelentette: ismét elkezdik letépkedni a sorosozós plakátokat

Országos akciót indítanak. Vajda Zoltán, az Együtt elnökségi tagja közölte szombaton, hogy a kormány újabb sorosozós plakátjait is megpróbálják eltüntetni. A politikus közleménye szerint erre azért van szükség, mert ez a kampány „megint uszítás, az adófizetői pénzek elherdálása”, és ellentétes az alaptörvénnyel is. A plakáttépkedéseket demonstrációkként be is jelentik majd a rendőrségen.

Vajdát és csapatát a nyári eltávolítási akciók során semmilyen atrocitás nem érte, annyi történt mindössze, hogy anno valakik ráfújták az egyik plakátra éjszaka, hogy Vajda „hazaáruló és Soros-bérenc”, de akkor erre azt mondta, hogy ez az ellenfél gyengeségét jelzi, mást nem képesek felhozni.

A Együtt politikusa bízik abban, hogy a nyári akcióhoz hasonlóan a mostani is országos mozgalommá növekszik. Attól pedig nem fél, hogy a plakátfeliratokkal mostanság eléggé hadilábon álló kormány megpróbálja megakadályozni az akciókat: „Ahhoz minimum a saját, gránitszilárdságú alaptörvényüket kellene módosítani. Erre most kevés esélyt látok.”

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.