Romák és nem romák együttneveléséért tüntettek a BM előtt

  • narancs.hu
  • 2023. október 19.

Belpol

A szervezők petíciót adtak át és kérték a kormányzat képviselőit, ne „egy mondattal intézzék el” kérésüket.

Flashmobot tartott a Belügyminisztérium előtt, majd nyílt levelet adott át az oktatásirányítás részére csütörtökön a roma gyerekek iskolai elkülönítése ellen küzdő Együttnevelés Szövetség. A roma és nem roma szülőkből és pedagógusokból álló csoport a Széchenyi István téri rendezvényen mutatkozott be: mint mondták, azért kezdtek szerveződni, hogy megváltoztassák a közgondolkodást a roma és nem roma gyerekek együttneveléséről.

A Mérce beszámolója szerint a Belügyminisztériumhoz azért látogattak el, hogy tiltakozzanak a roma gyerekek indokolatlan sajátos nevelési igényű (SNI) minősítése ellen.

Dósa Valéria, az Együttnevelés Szövetség önkéntese a demonstráció elején tartott beszédében elmondta: a roma gyerekek indokolatlan sajátos nevelési igényűvé minősítése súlyos károkat okoz az országnak. Ezzel minden érintett csak veszít, hiszen sem a roma tanulók, sem a valódi SNI gyerekek nem kapják meg a nekik járó ellátásokat. 

„Ma 10 roma diákból 6 olyan iskolában vagy osztályban tanul, ahol ők vannak többségben, pedig az együttnevelés hiánya mérhetetlen károkat okoz”

– hangsúlyozta az aktivista.

Dósa példákat is hozott a szegregáció különböző eseteire: mint mondta, van olyan település, ahol a roma gyerekek évek óta konténerekben tanulnak, nem ritka, hogy a cigány diákoknak más bejáraton kell közlekedniük, és külön ballagnak nem roma társaiktól.

A külön oktatás ráadásul szinte minden esetben beázott falakat és alacsony minőségű pedagógiai munkát is jelent.

A szegregáció legsúlyosabb formája pedig az, amikor úgy különítik el őket speciális iskolákba és osztályokba, hogy ezt az értelmi képességük nem indokolná

– mondta. Az Együttnevelés Szövetség Önkéntese azzal érvelt az elkülönítés ellen, hogy a speciális iskolákban, osztályokban jóval alacsonyabbak a követelmények, ezért drámaian csökkennek a továbbtanulási esélyek is. 

„És bár nő az SNI gyerekek száma, hiányoznak  a fejlesztő szakemberek és  más szükséges szolgáltatások” – tette hozzá. Dósa arra is felhítva a figyelmet: eközben a valóban sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók tömegei nem kapják meg a megfelelő segítő szolgáltatásokat, hiszen egyre kevesebb a gyógypedagógus is. Végül arra is rámutatott: az elkülönítés a súlyos oktatási hátrányok mellett maradandó lelki sérülést is okoz a roma gyerekeknek, akikbe már kiskorukban beléjük nevelik, hogy kevesebbet érnek, mint a társaik.

Az Együttnevelés Szövetség szegregációellenes javaslatait tartalmazó nyílt levelet a szervezet aktivistái a demonstráció alatt bevitték a minisztérium épületébe Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkárnak.

A követelések:

  •  Követeljük az oktatási kormányzattól, hogy hozzon létre olyan óvodai és iskolarendszert, amelynek működése, szakmai felkészültsége és felszereltsége alkalmas a sokféle hátterű gyermek/tanuló együtt oktatására!
  • Indítson átfogó felülvizsgálati programot és tárja fel annak okait, hogy a roma gyermekek, tanulók miért felülreprezentáltak a sajátos nevelési igényűvé minősített tanulók körében!
  • Tegye lehetővé, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek szakértői vizsgálatán minden alkalommal jelen legyen esélyegyenlőségi szakértő, aki garantálja, hogy a vizsgálatok mindegyikét az elvárható alapossággal elvégzik!
  • Vizsgálja felül a szakértői bizottságok által alkalmazott teszteket esélyegyenlőségi szempontból, és dolgozzon ki olyan eljárásokat, amelyek a gyermekek etnikai hovatartozásától és szocio-kulturális hátterétől független eredményeket adnak!
  • Dolgozzon ki olyan intézkedéseket, amelyekkel hatékonyan megelőzi a gyermekek, tanulók címkézését és amelyekkel elősegíti iskolaérettségüket!
  • Hozzon létre a szülők számára egy egyablakos rendszert, ahol az SNI gyermekekkel kapcsolatos nevelési, oktatási kérdésekben átfogó tájékoztatást, iránymutatás, jogi tanácsadást és segítséget kapnak! „

A nyílt levél átadása előtt egy performanszt is bemutattak az Együttnevelés Szövetség aktivistái – a Tanítanék Mozgalom tagjaival, köztük Törley Katalinnal, a budapesti Kölcsey Ferenc gimnázium polgári engedetlenség miatt elbocsátott egykori tanárával kiegészülve –  a minisztérium épülete előtt.

 
Törley Katalin (k) az Együttnevelés Szövetség szegregált oktatás elleni demonstrációján.
Facebook/Együttnevelési Szövetség

A performansz végén Horváth Viktória azt mondta: 

„ Ez így nem mehet tovább! Több százezer roma ember, magyar állampolgár nem azt érdemli, hogy másodosztályú oktatásban részesüljön, hogy csak a közmunka, a napszám és a gépsorok melletti robot legyen az osztályrésze! 

Nem mehet tovább, hogy gyerekeket azért, mert szegény, vagy roma családból jönnek, tanulásban akadályozottnak minősítsenek csak azért, hogy ne kelljen a többiekkel együtt tanítani őket!

Nem mehet tovább, hogy Magyarország olyan iskolákat működtessen, ami nem adófizetőket, hanem egész életükben az államra szoruló felnőtteket nevel gyerekek százezreiből!”

A szakmai javaslatokat az oktatási tárca részére átnyújtó tüntetők szerint a belügyi államtitkárság 30 napon belül ígért reakciót a nyílt levélre. Az Együttnevelés Szövetség kiemelte, külön kérték a kormányzat képviselőit, hogy ne „egy mondattal intézzék el” kéréseiket, hanem tételesen reagáljanak a megfogalmazott javaslatokra. Az aktivisták  arra kértek minden jóérzésű állampolgárt, hogy támogassák ügyüket, és csatlakozzanak hozzájuk.

Közben a miskolci Ámbédkar Iskola hátrányos helyzetű, főként cigány származású fiatalokat igyekszik érettségihez, szakmához juttatni:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.