A Fidesz-KDNP-nek, a DK-nak, a Momentumnak és a Mi Hazánk Mozgalomnak sikerült Pest megyében listát állítania, ami azt jelenti, hogy sem az MSZP, sem pedig a Jobbik nem delegál képviselőt a következő közgyűlésbe, ahogyan a Tisza Párt és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt sem. Amennyiben a DK-Momentum-Mi Hazánk hármasnak sikerül külön-külön öt százalékot elérnie, úgy a kormánypártoknak 50 százalék feletti eredményt kellene produkálniuk ahhoz, hogy meglegyen a többségük – értesült a Narancs.hu.
Az önkormányzati választás talán legalulértékeltebb és érdeklődésre legkevésbé számot tartó szegmense a megyei önkormányzatok választása, hiszen a Fidesz teljesen kiüresítette ezt az intézményt. Míg régen a megyék saját egészségügyi, oktatási, kulturális, szociális intézményeket tartottak fent, ennélfogva jelentős vagyonnal rendelkeztek, mára legfeljebb a településfejlesztés maradt a hatáskörükben. Azonban a Pest megyei önkormányzatnak kitüntetett a jelentősége még így is, ugyanis egy 2020-as kormánydöntés értelmében a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár adóbevételei nem a városhoz, hanem a megyéhez folynak be. Ez 2023-ban mintegy 8 milliárd forintot jelentett. Az önkormányzat a bevétel egy részét pályázatok útján településeknek, civil szervezeteknek osztja vissza. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a kormánypárti önkormányzatok komoly támogatásokban részesültek, illetve olyan alapítványok, egyesületek is sok tízmillió forintra tehettek szert, amelyek például fideszes médiumokat gondoznak, fideszes politikusokhoz kötődnek. A minap például a dunakeszi fideszes képviselőjelöltek egyik jelölőszervezete, valamint egy álellenzéki formáció kapott tízmilliókat az elharácsolt Samsung-pénzből.
A Fidesz-KNDP listáját a mostani közgyűlési elnök, Szabó István vezeti. A DK listájának élén Bősz Anett, korábbi országgyűlési képviselő, főpolgármester-helyettes áll. A Momentum és a Mi Hazánk listáján a pártok megyei elnökei, Szemző Áron és Bartha Barna állnak az első helyén.
A Pest megyei választást illetően az országos tendenciák szoktak érvényesülni, melyeket a jelenlegi turbulens helyzetben nehéz megítélni. Bár épp ezért politikai elemzők nem szívesen bocsátkoznak jóslatokba, a közelmúltban publikált kövélemény-kutatások eredményéből azonban levonható néhány következtetés.
A Medián április végén a Momentumot 5, a Mi Hazánkot 4 százalékra, a DK-MSZP-Párbeszédet pedig 9 százalékra mérte a biztos pártválasztók körében. A Republikon május elején a Momentumot 5, a Mi Hazánkot 6, a DK-MSZP-Párbeszéd szövetséget pedig 20 százalék fölött mérte ugyanebben a körben. A Fidesz-KDNP mindkét esetben 50 százalék alatt volt. Lényeges megemlíteni, hogy miután a jelenlegi legnépszerűbb ellenzéki párt, a Tisza Párt nem állított megyei listákat, ezért az ellenzéki pártok a közvélemény-kutatásokhoz mérten jobban teljesíthetnek, ugyanis Magyar Péter mozgalma egy, már május elején közölt Medián-kutatás szerint a legtöbb támogatóját (54) a „ellenzéki közös listától” veszi el.
A választási matekhoz ugyanakkor hozzátartozik még valami, amire László Róbert hívta fel a figyelmet. A Political Capital választási szakértője szerint mivel a Tisza Párt szavazói közül sokan jó eséllyel csalódottak lehetnek, amikor azzal szembesülnek, hogy nem lehet a megyékben Magyar Péter mozgalmára voksolni, ezért megjósolhatatlan, miképp fognak szavazni. „Biztos sokan lesznek, akik érvénytelenül, de bármely pártra átszavazhatnak.” László Róbert megjegyezte, ha esetleg valamelyik párt 5 százalék alatt teljesítene – ilyen szűk kínálat mellett azért ez nem valószínű –, az a Fidesznek kedvezne: a kieső pártra leadott szavazatok elvesznek, így az a mindenkori legnagyobb párt esélyeit növeli. A közhiedelemmel ellentétben nem úgy, hogy az elvesző szavazatokat megkapja a legnagyobb párt, hanem csak amiatt, hogy a mandátumkiosztási mechanizmus eleve erősíti némileg a legnagyobb pártot, és ha vannak elvesző szavazatok, az tovább erősíti a relatív pozícióját.
Kérdés az is, hogy a Fidesznek meglesz-e az 50 százalék feletti tartomány: 2014-ben 48,9 százalékkal lett első, amikor öt kihívója (LMP, MSZP, Jobbik, Együtt, DK) akadt. 2019-ben 51,6 százalékot hozott össze, és akkor négy pártnak (Momentum, DK, Jobbik, MSZP) sikerült még listát állítani. Magyar Péter a Medián szerint a szavazói 13 százalékát a kormánypártoktól szerzi, vagyis a Tisza Párt megyei listájának hánya segítheti a Fideszt, amely ezzel együtt is a legtöbb közvélemény-kutató szerint mélyponton van: a Republikon szerint például 6 százalékot zuhant a pártválasztók körében a kegyelmi botrány egyik következményeként.
Összességében jó esély van arra tehát, hogy elveszítheti a többséget a Pest megyei közgyűlésben a Fidesz. Értesüléseink szerint van is egy ilyen forgatókönyv Pest Vármegye Önkormányzatában, ugyanis az öt százalékos küszöb megugrása nem tűnik elérhetetlennek az ellenzéki pártok számára.
Ennek azért van jelentősége, mert a Samsung-támogatások szétosztása nem lesz annyira automatikus, mint eddig. Persze nem kizárt, hogy ahogy az Országgyűlésben, úgy a megyénél is partner lehet ebben a Mi Hazánk, vagy akár egy-egy másik párt frakciójában ülő ellenzéki képviselő, de akkor már alkukra kényszerül a kormánypárt.
(Címlapképünkön: a Pest megyei közgyűlés ülésterme)
