Az Európai Bizottság (EB) nem zárja ki, hogy a "szuverenitásvédelmi" törvénnyel kapcsolatban is alkalmazni fogja a felzárkóztatási (kohéziós) támogatások odaítéléséhez kötött feltételrendszert – mondta a Népszavának Didier Reynders igazságügyi biztos a testület idei jogállamisági jelentéséről szóló háttérbeszélgetésen.
A politikus emlékeztetett: több mint egy évvel ezelőtt hasonló döntést hoztak az úgynevezett gyermekvédelmi törvény és több más, az EU alapértékeit sértő magyarországi jogszabály miatt. Az EB ezért jelenleg nagyjából 2,4 milliárd eurót blokkol a Magyarországnak járó kohéziós forrásokból, de ez csak az egyik pénzbefagyasztási eljárás a sok közül, amelyet Brüsszel bevetett az Orbán-kormánnyal szemben, és nem azonos az EU költségvetési érdekeit védő jogállamisági procedúrával.
A jelenlegi költségvetési ciklusban bevezetett feltételrendszer lényege, hogy a tagállamok csak akkor részesülhetnek az EU fejlesztési támogatásaiból, ha felhasználásuk során tiszteletben tartják a közösen elfogadott szabályokat és a közösség Alapjogi Chartájának az előírásait. Márpedig az ún. szuverenitásvédelmi törvénnyel szemben idén februárban elindított kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy az sérti az EU demokratikus értékeit, szembemegy az EU Alapjogi Chartájában foglalt több alapvető joggal, köztük a magán- és családi élet tiszteletben tartásához, illetve a személyes adatok védelméhez való joggal, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságával, az egyesülési szabadsággal, az uniós polgárok választójogával, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való joggal.
Didier Reynders arra utalt, hogy
az EB a kötelezettségszegési eljárással párhuzamosan felfüggesztheti a felzárkóztatási pénzek egy részét a jogszabály miatt.
Az EB szerdán elfogadott éves jelentése a jogállamiság helyzetéről egyébként többször kitér a szuverenitásvédelminek nevezett törvényre, hangsúlyozva, hogy az aláássa a civil tér működését.
