„A tanári hivatás vonzóvá tehető”

Liu Woon Chia és Eve Eisenschmidt a közoktatási stratégiák sarokköveiről

Miközben a középiskolás diákok globális kompetenciafelmérésén (PISA) számos OECD-ország, köztük Magyarország is romló eredményeket mutat, más nemzetek stabilan hozzák a „jó jegyeket”. Az e téren „eminens” Szingapúr és Észtország egy-egy oktatási szakemberét kérdeztük a minőségi oktatás összetevőiről.

Magyar Narancs: A legutóbbi, 2022-ben végzett PISA-felmérésen világviszonylatban Szingapúr, az európai országok között pedig Észtország diákjai teljesítettek a legjobban. Novemberben, az OTP Fáy Alapítvány által szervezett szakmai konferencián önök egybehangzóan az erős és egyenlő eséllyel hozzáférhető alapfokú oktatás fontosságát hangsúlyozták. Milyen pilléreken nyugszik mindez az önök országában?

Liu Woon Chia: Az erős alapfokú oktatás megvalósításához fontos a jól átgondolt tanterv, a tanárok magas színvonalú képzése, megbecsülése, valamint az érdekelt felek – az oktatási minisztérium, a tanárképző intézmények, az iskolák és a szülők – közti erős partnerség. A szülők aktív részvétele gyermekeik oktatásában létfontosságú. Az alapfokú oktatásban a hangsúlyt az olvasás, az írás és a matematikai készségek fejlesztésére helyezzük, ezek elengedhetetlenek a későbbi tanuláshoz. Ahogyan a szingapúri oktatási rendszer egésze, úgy az általános iskolai oktatás is a holisztikus fejlődésre épít, beleértve a szociális, az érzelmi, a fizikai és a kognitív fejlődést. Ezt kiegyensúlyozott tantervvel érjük el, amely magában foglalja a tantárgyi oktatást és az egyéb, tanórákon kívüli foglalkozásokat is. Mindez lehetővé teszi diákjaink számára, hogy felfedezzék érdeklődésüket és tehetségüket a tudo­mányágak széles skáláján, és hogy képesek legyenek a különböző tudományágak közötti összefüggések felismerésére is. A tantervünk ösztönzi a 21. századi kompetenciák fejlesztését, így például a kritikus és innovatív gondolkodást, valamint a kommunikációs és együttműködési készségeket. A diákokat megtanítjuk felfedezni a dolgokat: kérdéseket feltenni és részt venni a problémamegoldásban, felkeltve ezzel a világ iránti kíváncsiságukat. Minden szakaszban az életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelő módon kell tanulniuk, hogy megőrizzék a tanulás iránti érdeklődé­süket. Olyan értékek, készségek és ismeretek fejlesztésére összpontosítunk, amelyek nemcsak a vizsgák szempontjából, hanem hosszú távon is számítanak. Felismertük, hogy az életben a kompetenciák és az életvezetési készségek többet nyomnak a latban, mint az érdemjegyek. Az erős alapok biztosítják, hogy diák­jaink valós élethelyzetekben is alkalmazni tudják a megszerzett ismereteket és készségeket.

Az általános iskolai oktatás Szingapúrban kétnyelvű, a diákok angolul és anyanyelvükön (például mandarin, maláj, tamil nyelven) tanulnak. Ez a megközelítés erősíti a kulturális identitást, és fejleszti a kommunikációs készséget.

Eve Eisenschmidt: Észtországban a 9. osztály végén értékelik először a diákokat, akik ezután döntenek, hogy gimnáziumban vagy a szakképzésben folytatják-e tanulmányaikat. Tehát a gyerekeket nem ellenőrizzük, osztályozzuk túl korán, ezzel is ellene megyünk a szegregációnak. A lényeg, hogy az alapképzés valóban egy közös alap legyen. A tanulók társadalmi-anyagi háttere nem befolyásolja a PISA-felmérésen elért eredményüket, ami szintén annak köszönhető, hogy az erős alapfokú oktatás társadalmi státusztól függetlenül mindenki számára hozzáférhető. Ugyancsak a szegregáció ellen hat, hogy az alapfokú képzésben nincs szabad iskolaválasztás, a gyerekek a lakóhelyükhöz legközelebbi iskolába járnak. No­ha Észtország világviszonylatban az ötödik, Európában pedig a legjobb eredményt érte el a PISA-mérésen, a pontszámok ismeretében a legfontosabb feladatunk a felzárkóztatás, vagyis az, hogy az alulteljesítő diákok aránya csökkenjen. Nemzeti stratégiánkban az egyik prioritás a személyre szabott tanulás, amely segít a tanulók fejlődési igényeinek megfelelő tanulási folyamat kialakításában. Nagyon fontos szerep jut az in­kluzív oktatásnak és az ezt támogató rendszereknek, így például az iskolákban dolgozó pszichológusoknak, logopédusoknak és más szakembereknek. Az általános iskolai mellett az óvodai nevelést is hangsúlyoznám, a 3–7. életév nagyon fontos a gyermek kognitív, érzelmi és szociális fejlődésében. Ezért az óvodák számára is van nemzeti kerettantervünk, amely szilárd tudományos alapokon nyugszik, az óvodapedagógusok legalább egyetemi alapképzésben, de sokan közülük mesterképzésben is részesülnek. Álta­lában a szülők dönthetnek arról, hogy a gyermek otthon marad-e vagy óvodába megy (az esetek 95 százalékában az utóbbit választják), de egy évvel az iskola előtt minden gyermeknek részt kell vennie az óvodai nevelésben.