A BM még tavaly decemberben küldte szét a kérdőívről szóló értesítést a tanárok, iskolaigazgatók, szülők számára az iskolai KRÉTA és a Köznevelési Információs Rendszeren keresztül, a kitöltési határidő 2024. január 15-e volt.
A BM egyebek mellett arra volt kíváncsi, mennyi pedagógusnak kell másodállást vállalnia főállásuk mellett, mi az intézményvezetők véleménye a teljesítményértékelésről, a szülők hogyan vélekednek a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok felelősségre vonásáról.
A szaktárca a nepszava.hu érdeklődésére közölte,
arra a kérdésre, főállásuk mellett folytatnak-e más keresetkiegészítő tevékenységet, a kérdőívet kitöltő pedagógusok 46 százaléka felelt igennel.
A lapnak több érintett pedagógus is nyilatkozott: van, aki pénzügyi tanácsadással egészíti ki tanári fizetését, mások a felnőttképzésben, esti tagozatokon is tanítanak vagy magántanítványokat fogadnak, de akadt olyan is, aki szabadidejében gyermekjóga oktatóként, kézműves termékek készítésével, filmforgatásokon statisztaként, építőipari munkákkal, vagy lakodalmakban, bálokon zenéléssel keres némi pluszpénzt.
A pedagógusokat nem, csak a szülőket kérdezték arról, egyetértenek-e azzal, hogy a „jogtalan munkabeszüntetésben” részt vevő pedagógusokat felelősségre vonják. Itt minden bizonnyal azokra a pedagógusokra gondoltak, akik 2021 és 2022 folyamán polgári engedetlenségi akciókban vettek részt, mert a szakszervezetek által szervezett sztrájkot nem tartották hatékony nyomásgyakorló eszköznek.
A BM kérdőívét kitöltő szülők szűk többsége – 53 százaléka – azon a véleményen van, hogy a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusokat nem kell felelősségre vonni.
Ennek ellenére a tankerületi központok az érdekképviseletek állítása szerint gyakran éltek a megfélemlítés eszközével, több tanárt pedig ki is rúgtak. Az ügyben jelenleg három peres eljárás van folyamatban, amit 13 pedagógus indított, mert jogtalannak érzik elbocsátásukat.
Az új pedagógus teljesítményértékelési rendszerről, amit a tervek szerint a 2024/2025-ös tanévtől vezetnének be, ugyancsak nem kérdezték a tanárokat, az iskolaigazgatókat viszont igen. A BM tájékoztatása szerint teljesítményértékelésre a válaszadó igazgatók 75 százaléka szerint szükség van. Az értékelési rendszer végleges formája és tartalma még nem ismert, de 2025 szeptemberétől akár csökkenthetik is azoknak a pedagógusoknak a fizetését az új pedagógus életpályatörvényben, vagyis a státusztörvényben meghatározott bérsávok alsó határáig, akik az értékelés során 50 százalék alatti eredményt érnek el – ezt maga a státusztörvény teszi lehetővé a munkáltatók számára.
A szaktárca érdeklődött arról is, mi a véleményük a pedagógusoknak és a szülőknek az iskolaőri rendszerről.
A BM szerint a szülői válaszadók 83 százaléka, a pedagógus válaszadók 80 százaléka egyetért azzal, hogy ahol szükség van rá, iskolaőr segítse a biztonságos oktatást. Az ORFK adatatai szerint a 2023/2024-es tanév első félévében emelkedett az iskolaőrök száma: míg szeptember 1-jén 544 intézményben összesen 690 iskolaőr teljesített szolgálatot, idén januárban már 729 iskolaőr dolgozott 706 iskolában.
