A tanárok csaknem fele másodállásban is dolgozik

  • narancs.hu
  • 2024. március 9.

Belpol

16 ezer pedagógus és 44 ezer szülő töltötte ki a Belügyminisztérium iskolai ügyekben indított online felmérését. 

A BM még tavaly decemberben küldte szét a kérdőívről szóló értesítést a tanárok, iskolaigazgatók, szülők számára az iskolai KRÉTA és a Köznevelési Információs Rendszeren keresztül, a kitöltési határidő 2024. január 15-e volt.

A BM egyebek mellett arra volt kíváncsi, mennyi pedagógusnak kell másodállást vállalnia főállásuk mellett, mi az intézményvezetők véleménye a teljesítményértékelésről, a szülők hogyan vélekednek a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok felelősségre vonásáról.

A szaktárca a nepszava.hu érdeklődésére közölte,

arra a kérdésre, főállásuk mellett folytatnak-e más keresetkiegészítő tevékenységet, a kérdőívet kitöltő pedagógusok 46 százaléka felelt igennel.

A lapnak több érintett pedagógus is nyilatkozott: van, aki pénzügyi tanácsadással egészíti ki tanári fizetését, mások a felnőttképzésben, esti tagozatokon is tanítanak vagy magántanítványokat fogadnak, de akadt olyan is, aki szabadidejében gyermekjóga oktatóként, kézműves termékek készítésével, filmforgatásokon statisztaként, építőipari munkákkal, vagy lakodalmakban, bálokon zenéléssel keres némi pluszpénzt.

A pedagógusokat nem, csak a szülőket kérdezték arról, egyetértenek-e azzal, hogy a „jogtalan munkabeszüntetésben” részt vevő pedagógusokat felelősségre vonják. Itt minden bizonnyal azokra a pedagógusokra gondoltak, akik 2021 és 2022 folyamán polgári engedetlenségi akciókban vettek részt, mert a szakszervezetek által szervezett sztrájkot nem tartották hatékony nyomásgyakorló eszköznek.

A BM kérdőívét kitöltő szülők szűk többsége – 53 százaléka – azon a véleményen van, hogy a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusokat nem kell felelősségre vonni.

Ennek ellenére a tankerületi központok az érdekképviseletek állítása szerint gyakran éltek a megfélemlítés eszközével, több tanárt pedig ki is rúgtak. Az ügyben jelenleg három peres eljárás van folyamatban, amit 13 pedagógus indított, mert jogtalannak érzik elbocsátásukat.

Az új pedagógus teljesítményértékelési rendszerről, amit a tervek szerint a 2024/2025-ös tanévtől vezetnének be, ugyancsak nem kérdezték a tanárokat, az iskolaigazgatókat viszont igen. A BM tájékoztatása szerint teljesítményértékelésre a válaszadó igazgatók 75 százaléka szerint szükség van. Az értékelési rendszer végleges formája és tartalma még nem ismert, de 2025 szeptemberétől akár csökkenthetik is azoknak a pedagógusoknak a fizetését az új pedagógus életpályatörvényben, vagyis a státusztörvényben meghatározott bérsávok alsó határáig, akik az értékelés során 50 százalék alatti eredményt érnek el – ezt maga a státusztörvény teszi lehetővé a munkáltatók számára.

A szaktárca érdeklődött arról is, mi a véleményük a pedagógusoknak és a szülőknek az iskolaőri rendszerről.

A BM szerint a szülői válaszadók 83 százaléka, a pedagógus válaszadók 80 százaléka egyetért azzal, hogy ahol szükség van rá, iskolaőr segítse a biztonságos oktatást. Az ORFK adatatai szerint a 2023/2024-es tanév első félévében emelkedett az iskolaőrök száma: míg szeptember 1-jén 544 intézményben összesen 690 iskolaőr teljesített szolgálatot, idén januárban már 729 iskolaőr dolgozott 706 iskolában.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.