"A nemzetbiztonsági munka természetesen nem képzelhető el titkosság nélkül. A probléma nem a titkos adatgyűjtések létezése, hanem az, hogy jelenleg egyáltalán nincsen olyan független szerv, amely vizsgálhatná ezek jogszerűségét, és érdemi jogorvoslatra sincs lehetőség. A titkosszolgálatok lényegében korlátlan adatgyűjtési jogosítványokkal rendelkeznek, pedig nem beszélhetünk emberi méltóságról ott, ahol teljesen átláthatóvá válunk az állam számára" - írja a TASZ a 444.hu-n futó blogján.
A szervezet megjegyzi, a hírszerző és elhárító munka nem válhat az elnyomás eszközévé: épp ellenkezőleg, az állampolgárok védelmét kell szolgálnia. Tavaly nyár óta azonban tudjuk, hogy a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel olyan magyar állampolgárokat figyelhettek meg jogellenesen, akik semmiféle nemzetbiztonsági kockázatot nem jelentettek, de újságírói vagy aktivista tevékenységük kellemetlen lehetett a kormány számára.
Ezért a TASZ most hat ügyfele (Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Adrien Beauduin, Németh Dániel, Panyi Szabolcs és egy anonimitást kérő hatodik személy) képviseletében hazai és nemzetközi fórumokon is eljárásokat indított, hogy képviselje az érdekeiket és rendszerszintű változást érjenek el. Ügyfeleik között van oknyomozó és bűnügyi újságíró, fotóriporter és aktivista is.
A TASZ szerint a korábban a HVG-nél dolgozó Dercsényi Dávid már sejtette, hogy megfigyelik, mégis megdöbbentette, hogy ez mit is jelent valójában. „A Pegasussal minden olyan információhoz hozzáférhettek, amelyek megjelentek az okostelefonom képernyőjén,mint a gyerekeimmel kapcsolatos képek, videók, információk”– mondta. Az Átlátszó egykori munkatársát, Csikász Brigittát 2019-ben hét hónapon keresztül hallgatták le. „A kapcsolati hálómra voltak kíváncsiak, hogy kikkel beszélek, hogy kiktől milyen információkhoz jutok.”
A szervezet annak érdekében, hogy minden lehetséges jogi eszközt felhasználjanak az ügyfeleik jogainak érvényesítésére, több eljárást is indítottak Magyarországon és külföldön:
- panasszal fordultak a titkosszolgálatokat irányító miniszterekhez, majd kezdeményezték az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának és az Alapvető Jogok Biztosának vizsgálatát,
- tájékoztatást kértek a titkosszolgálatoktól az esetleges adatkezelésről, a válaszok alapján pedig bírósághoz, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulnak,
- ha az eljárások nem vezetnek sikerre és bebizonyosodik, hogy Magyarországon nem lehet érdemi eredményt elérni az illegális megfigyelésekkel szemben, akkor az összes ügyet az Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszik,
- Panyi Szabolcs, Adrien Beauduin és egy harmadik ügyfél nevében Izrael Legfőbb Ügyészének vizsgálatát kezdeményezték izraeli partnerükkel, Eitay Mack független emberi jogi ügyvéddel közösen,
- a Magyarországon tanuló belga diákaktivista kontroll nélküli megfigyelése pedig európai uniós jogot sért, ezért az Európai Bizottsághoz fordultak.
A megfigyelési bitrányról írt cikkeinket ide kattintva érik el.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
