Csizmadia Imre országosan méltatlanul kevéssé ismert játékos. Pedig a gyulai választókerület egyik helyben meghatározó gazdasági szereplője ő, aki körül kisebb cégbirodalom épült ki – még 2013-ban összesen hét nemzetidohánybolt-koncesszió került az ő és családtagjai birtokába –, és egy nagyobb kormányprogram megvalósításában is szerephez jutott. A 2019 nyarán kitört Békés megyei fideszes belháborúban is feltűnt a neve. Akkor a Fidesz volt gyulai gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere, Galbács Mihály 23 oldalas dolgozatot küldött el Orbán Viktornak, Kövér Lászlónak, Kubatov Gábornak és az országos választmány vezetésének. Arról írt, hogy a gyulai fideszes városvezetés, élén Görgényi Ernő polgármesterrel szorosan együttműködik egy jól behatárolható helyi vállalkozói körrel – amelynek meg is nevezte két tagját: Csizmadia Imrét és Piskolty Tibort –, s ez rontja a Fidesz választási esélyeit a közelgő önkormányzati választáson. (Lásd: Birtokunkba jutott egy kényes, Orbánnak küldött panasz…, és Rejtélyes pénzek osztogatásáról is szó esik…, Magyarnarancs.hu, 2019. augusztus 12.) A nevezettek szerinte „nagyon szegényen jöttek és nagyon kinőtték magukat”. A dolgozata miatt megindított rágalmazási pert elbukta Galbács, egyebek között nem tudta bizonyítani azt az állítását, hogy a gyulai fideszes polgármester a pályázatok győzteseitől 10 százalékot kap. Ám ezért még pénzbüntetésben sem részesítették, mindössze próbára bocsátották. Csizmadia és Piskolty a Gyulához közeli Sarkadon nőttek fel, gyerekkori barátok, s a kettejük közötti kötelék mit sem vesztett szilárdságából az eltelt hosszú évek alatt. Görgényi és Csizmadia pedig időközben rokonok is lettek, Görgényi második felesége Csizmadia párjának a testvére. Csizmadia sok éven át a Gyulahús Kft. (az önkormányzati tulajdonú, utóbb csődbe ment Gyulai Húskombinát Zrt. romjain létrejött cég) kereskedelmi igazgatója volt, s közben a helyi képviselő-testület egyik bizottságában is bizalmi posztot töltött be: több cikluson keresztül a közbeszerzési bizottság tagja volt. Aztán a gyulai polgármester szerint tiszteletre méltó gazdasági szakember ingére sár freccsent.
Meglovasított uniós pénzek
A Polt Péter vezette ügyészség az akkori árfolyamon közel 13 milliárdos Öveges-program egészének tekintetében, azaz a természettudományos tantermek kialakításának feltűnő túlárazása miatt végül nem emelt vádat. Igaz, Magyarországnak 7,8 millió euró (mostani árfolyamon csaknem 2,8 milliárd forint) uniós támogatást kellett visszafizetnie a program félrement pénzei és az Európai Szociális Alap más, szabálytalan pályázatai miatt – írta februárban az Átlátszó. Nem tétlenkedett viszont az Öveges-programhoz kapcsolódó egyik mellékszál felgöngyölítésében a Tolna Megyei Főügyészség. Vizsgálatuk A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban című, az EU által finanszírozott TÁMOP-pályázat körül vélelmezett visszásságokra irányult, s az ügyben végül a Gyulai Járásbíróság előtt emeltek vádat.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
