Interjú

„A résztvevők kikerülnek a saját buborékjukból”

Bördős Éva, a DemNet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány igazgatója a közösségi gyűlésekről

Belpol

Véletlenszerűen, ám demográfiai mutatók alapján kiválasztott idegenek ülnek le egymással beszélgetni, majd több alkalom után – szakértők segítségével – konkrét javaslatokat tesznek le a helyi önkormányzat asztalára. Ez a közösségi gyűlés, a közügyek intézésének új útja. A szabályairól és itthoni alkalmazásáról a módszer hazai szakértőjét kérdeztük.

Magyar Narancs: Az önkormányzatok rendszeresen tartanak lakossági fórumokat és közmeghallgatásokat olyan témákban, amelyek megosztják, illetve fokozottan érdeklik a közvéleményt. A közösségi gyűlés miben tud mást nyújtani?

Bördős Éva: A közösségi gyűlés elmélete néhány évtizeddel ezelőtt abból az igényből indult ki, hogy jobban és hatékonyabban kellene bevonni az embereket a közös ügyeinkről folytatott gondolkodásba. Az látszott ugyanis, hogy a részvétel a közügyekben egyre inkább egy privilegizált csoportnak, jellemzően a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező, jobb módú állampolgároknak a kiváltságává válik, míg a társadalom többi része egyre apolitikusabb lesz. Az általános állampolgári hit és bizalom megingott a demokratikus intézményrendszerben, egyre többen érzik úgy, hogy nincs semmilyen ráhatásuk arra, hogy akár a közvetlen környezetükben milyen irányba mennek a dolgok. Az eddig használt részvételi eszközök nagyon alacsony hatékonysággal működnek. A sokszor káoszba forduló közmeghallgatásokra, önkormányzati fórumokra általában csak a közösség hangadói mennek el, vagy azok, akik az épp terítéken lévő témát valamilyen irányba szeretnék terelni; az önkormányzatoknak jellemzően nincs kapcsolatuk a politikából és a közügyekből kiábrándult állampolgárokkal. Így ezek az alkalmak nem feltétlenül a közösséget szolgálják. A közösségi gyűlés módszere alkalmas arra, hogy elérje ezeket a választókat is, így ők is részesei lehetnek a közös gondolkodásnak.

A közösségi gyűlés tagjainak a kiválasztása ugyanis több lépcsőben, véletlenszerűen történik. Az eddigi itthoni gyakorlat alapján az önkormányzat először lekérte az adott településen élő tízezer, a Népesség-nyilvántartó által véletlenszerűen kiválasztott lakos adatait, akiknek meghívót küldött a gyűlésre. A meghívóra válaszolók közül sorsoltunk ki ötven embert úgy, hogy ők korcsoportra, nemre, iskolai végzettségre és lakóhelyre nézve reprezentatív módon leképezzék a város 18 év feletti lakosságát. Ők lettek a közösségi gyűlés résztvevői. Ezek 40–200 fősek szoktak lenni, attól függően, hogy mi a téma, mekkora az adott település, régió vagy az ország – mert külföldön van példa számos országos szintű gyűlésre is.

MN: Magyarországon eddig három városban volt közösségi gyűlés, először 2020-ban Budapesten, majd 2021-ben Miskolcon és idén tavasszal Érden. Mi alapján választottak települést?

BÉ: Minden megyei jogú várost megkerestünk azzal a javaslattal, hogy szervezzünk közösen közösségi gyűlést. Végül csak ezzel a három településsel sikerült végigvinnünk az egyeztetéseket, és megszervezni ezeket az alkalmakat. Bár a módszer itthon és a kelet-közép-európai régióban még új, más országokban egyre népszerűbbé válik. A döntéshozók mind több helyen ismerik fel, hogy az ilyen fórumok hasznosak nekik is, hiszen megtudhatják, hogy egy-egy kérdésben mit gondolnak, hogyan priorizálnak az emberek – nem egyénenként, hanem közösségként.

MN: Volt olyan település, amely kifejezetten elutasította a kezdeményezést?

BÉ: Sok helyről választ sem kaptunk, s voltak kifejezetten elutasítók is. Több településről jelezték azonban, hogy az ötlet figyelemre méltó, azonban a járvány miatti elvonások nyomán az önkormányzatoknak szorosabbra kellett húzniuk a nadrágszíjat, így a közösségi gyűlés megvalósítása most nem fér bele a büdzsébe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.