Kedves Olvasónk!
Ez a cikk a Magyar Narancs 2023. november 9-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.
A magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk.
Visszavárjuk!
A szerk.
A Fidesz legelkötelezettebb szavazóbázisát hosszú évek óta a kistelepülések választói adják, aligha véletlenül: a párt a Magyar Falu Programmal kezdve egészen a közmunkáig tudatosan arra törekszik, hogy ezeken a helyeken még kihívója se akadjon. Azt sem túlzás állítani, hogy annál biztosabb a Fidesz győzelme, minél szegényebb egy település: a 392 fős Csenyétén már 2018-ban sima kétharmados Fidesz-győzelem született (a maradék szavazatot a Magyarországi Cigánypárt söpörte be), 2022-ben ugyanitt az ellenzéki összefogás összesen egyetlen voksot tudott begyűjteni. Két borsodi településen, Bódvalenkén és Gadnán pedig mindenki a kormánypártok listájára szavazott, és a sor hosszan folytatható.
A 21 Kutatóközpont anyaga 2020-ban arra jutott, hogy e településtípusnál valójában nem a médiafölény, hanem a közmunka miatt lett szinte egyeduralkodó a Fidesz. A párt 2014 és 2018 között is többnyire olyan településeken tudta növelni a támogatottságát, ahol sok volt a közmunkás, továbbá ahol fideszes a polgármester, ezeken a helyeken a közmunkások számának emelkedése sokkal erősebb hatást gyakorolt a kormánypárti szavazatszámok növekedésére mint ott, ahol ellenzéki vagy független polgármester dolgozik. A már-már szegregátumnak számító települések pedig nemcsak abban hasonlítanak egymásra, hogy nagyon fideszesek, hanem abban is, hogy lakói között magas a romák aránya. A Debreceni Egyetem 2018-as kutatása szerint harminc év alatt megduplázódott a Magyarországon élő cigány népesség, s így 3,7 százalékról 8,8 százalékra nőtt a – csökkenő – teljes népességen belüli aránya; a falvakban pedig még magasabb, 11,5 százalék ez a mutató. A konkrét arányok persze változók attól függően, hogy vasi mintafaluról, vagy borsodi zsákfaluról van-e szó.
Jönnek hozzád a szép lányok
A Fidesz tudatosan használja fel és ki a cigány lakosságot politikai céljai érdekében. A könnyen és viszonylag olcsón mozgósítható rétegnek tényleg nem kell sok, hogy elmenjenek szavazni a pártra: a közmunka miatt sok településen végső soron a kormánytól (vagy legalábbis a kormány érdekeit képviselő polgármestertől) függ a megélhetés. Ezeken a helyeken a közmunkás hálás a rendszeres jövedelemért, amely ugyan megalázóan kevés, de ha háborogna, még ennyihez sem jutna hozzá.
A Fidesz immár nemcsak jobb híján számít az általában kevésbé tanult rétegek szavazataira, hanem kifejezetten az ő pártjukként láttatja magát. A párt holdudvarát már nem a Batthyány-kör professzorai vagy akár a csúcson lévő Fábry Sándor szimbolizálják, hanem a mulatós szcéna celebjei. 2022-ben a Fásy Ádám mulatós cézár által énekelt nóta lett a kampányinduló („Piros lett a paradicsom, nem sárga, Magyarország előre megy, nem hátra.”), 2023-ban a Romantic zenekar és a Győzike show fő alakja, Gáspár Győző büszkélkedett friss párttagságával és hirtelen támadt Fradi-drukkerségével. Orbán Viktor írásban köszöntötte fel egy pecséttel ellátott levélben a mulatós műfaj fiatal celebritását, Kis Grófót („különleges nap ez a mai, hiszen bizonyossá vált, Kis Grófo előre megy, nem hátra”). Sőt a 2022-es választás előtt Orbán Viktor a Karmelitában látta vendégül a zenészt, természetesen a Facebookon is dokumentálva a nagy találkozót.
Egy percig se higgye senki, hogy ahol Kubatov Gábor pártigazgató-alelnök is feltűnik, ott nincs a háttérben komoly szervezőmunka. Márpedig Kubatov ott volt a Kis Grófo-szülinapon a titkára, Kindlovits Máté és Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos társaságában, ott volt júniusban Kozák László, azaz Nagy Grófo (Kis Grófo elhunyt édesapja) mellszobrának avatásán Sztojkával és Szalay Ferenc fideszes szolnoki polgármesterrel, illetve Kállai Mária fideszes országgyűlési képviselővel. Az eseményen a közpénzzel alaposan megtámogatott Mága Zoltán hegedült. Csoda, hogy Kis Grófo is nagyon lelkes? „Közös kép egy nagyon kedves barátommal, Kubatov Gábor úrral, az FTC elnökével. Nagyon tisztelem, mert ő is olyan családcentrikus ember, mint a mi családunk” – írta 2022-es találkozásuk után a zenész.
Hogy mennyire fontosnak tartja a Fidesz a cigányságukat mindig hangsúlyozó hírességek futtatását, azt jól mutatja, hogy mindketten voltak már vendégek a NER-elit kedvenc találkozóhelyén, a Groupama Aréna VIP-szektorában: Kis Grófo júliusban posztolt boldogan a Fradi focimeccséről, Gáspár Győző pedig annyira visszajáró vendég lett, hogy az már a „cigány” szót soha nem pozitív kontextusban használó Üllői úti közönségnél is állandó téma. Győzike többször is büszkén fényképezkedett együtt Kubatovval, az októberi Fradi–Újpest meccsen vérmes fradizmusát demonstrálva egy „zöld sasok – lila majmok” feliratú szurkolói sálat tartott a lila-fehér csapat szurkolói felé.
Viktor, ez a te kis világod
Orbán Viktor a koronavírus-járvány harmadik hullámának talán legsúlyosabb szakaszában kijelentette: „Helyre kell állítani a derűt, a kiegyensúlyozottságot, az optimizmust”, és ehhez „a művészet és a kultúra embereinek” a segítségét várta. Nem sokkal később 3 milliárd forintot osztottak szét falunapokra, szinte minden kistelepülésnek jutott pénz a maga bulijára. Az persze, hogy a járvány lecsengése után olyan rendezvényeket szerveztek a legnehezebb sorsú településeken, amelyeken az emberek jól érzik magukat, nehezen kritizálható döntés – ám ezekkel a rendezvényekkel egyszersmind a saját jelenlétüket is erősítették. Fideszes politikusok ugrottak be főzőversenyekre, sportolni kicsit a néppel, s ügyes, nem direkt politikai beszédekben „a falu embereiért” lelkesedve teremtették meg a fideszesek „egy vagyunk közületek” imázsát. A háttérzenét e rendezvényeken jellemzően valamelyik, most már főleg a YouTube-on népszerű, félplaybackről énekelgető előadó szolgáltatta, esetleg Fásy Ádám portfóliójából valaki, legyen az Bódi Guszti, Kökény Attila vagy akár Varga Miklós. Fásy nevét már csak azért is érdemes megemlíteni, mert ő 2006-ban még az MSZP szakértőjeként dogozott sportvonalon, 2018-ban viszont már videón buzdított a Fidesz melletti kiállásra, és persze választás előtt közösen is énekelt egy jót Bajkai Istvánnal, a VII. kerület (utóbb vesztes) fideszes jelöltjével.
A Fidesz a mulatós szcéna és a roma celebek bevonásával továbberősíti gyűjtőpárti jellegét, amelyre a legtöbben nem is feltétlenül azért szavaznak, mert szeretik, hanem azért, nehogy a többiek nyerjenek. Ez tereli egyazon békemenetbe Gáspár Győzőt és pár sorral mögé az FTC legradikálisabban jobboldali szurkolói csoportjának alapítóját, ahogy láthattuk ezt 2022-ben. Bár az ezzel foglalkozó aktivisták, szakemberek és az értelmesebb politikusok hangsúlyozzák, hogy jelenlegi formájában a kormány tényleg szavazógépnek használja a falunapok célközönségét, ügyelve például arra, hogy a cigányság pár olcsó falunapnál ne is akarjon többet, az ellenzéki közbeszédben is feléledt az amúgy pártokon és politikai oldalakon átívelő hagyományos magyaros rasszizmus, amelynek egyik extrém megnyilvánulása az a vélelem, hogy a Fidesz tulajdonképpen „a cigányok miatt” van kormányon. Ez amúgy jellemző reakció: a cigánykártyát mindig a vesztes húzza elő, hiszen 2010 előtt éppen a Fidesz – és persze a Jobbik – szavazói körében terjedt ugyanez, hogy ti. a cigányok miatt van „rájuk erőltetve” az MSZP–SZDSZ-kormány.
No roxa áj, te vagy a király
Ezeket az indulatokat könnyedén korbácsolja fel például Gáspár Győző szerepeltetése. Pedig sokak Győzikéjével a gond nem a származása, hanem az, hogy például több adócsalási ügyben felmerült a neve. A bulvárban jártas újságírók pedig jól tudják, hogy teljesen jelentéktelen dolgokban is képes hazudni, hogy aztán a lelepleződéskor ordibálva telefonáljon be a szerkesztőségekbe. A nagyközönség számára azonban ő a cigányság valamiféle képviselője, sőt megtestesítője, ami miatt egészen más megvilágításba kerülnek az Azonnali.hu-nak 2022-ben mondott szavai: „Én azt gondolom, hogy aki akar dolgozni, az megtalálja a munkáját. Aki nem akar dolgozni, az nem fog. Vetélytársa sincs a Fidesznek most Magyarországon.” Gyorsan hozzátéve, ő el se tudja képzelni, hogy másra szavazna áprilisban. „Én mindig jobboldali ember voltam, mindig a Fideszre szavaztam” – büszkélkedett, majd megköszönte a fideszes Civil Összefogás Fórum egyik ismert megmondóemberének, Lomnici Zoltánnak, hogy meghívta őt a békemenetre.
A jobboldalon is sokáig mérhetetlenül lenézett mulatós szcéna és annak képviselői a 2010-es évek közepére végleg kitörtek a Budapest Tv, a Dáridó és társai által jelzett karanténból, és először némi (ön)iróniával, majd később egyre őszintébben kezdtek el középosztálybeli fiatalok Kis Grófóra vagy Nótár Maryre szórakozni akár esküvőkön, akár bulikon. A jelenség annyira erős lett, hogy az a NER-milliomos réteg, amelyik mindent képes megvásárolni magának, leginkább Rakonczai Imre zongorázására szereti óbégatni, hogy „a nézését meg a járását”. Ez a trend annyira erős, hogy 2017-ben Rakonczai zenei menedzsere nem más lett, mint Rogán Cecília.
E társadalmi közeg megtartásához különösebb politikai üzenetekre vagy programra, de még jelszavakra sincs szükség. Az orbáni agendát tökéletesen leírják a már többször említett Kis Grófo örökérvényű sorai a No roxa áj című klasszikusában: „A zenészek neked húzzák, azt éneklik, hogy te vagy a király.”
