Az ORTT 3. számú panaszbizottsága május 2-án tárgyalta a Budapest Rádió április 10-ei, Fiala János által vezetett reggeli műsorával szembeni hallgatói kifogást. A semmiből lett "ügy" kapcsán a bizottság megállapította: a műsorvezető nem volt tárgyilagos, elfogultságával megszegte a médiatörvény előírásait."Amai napon Fiala János műsorvezető arról beszélt, hogy Magyarországon a miniszterelnök tegnap este, a Testnevelési Egyetemen elhangzott beszéde hatására polgárháborús helyzet alakult ki, valamint arról, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók kormánypropagandát folytatnak" - olvasható többek között a panaszos levelében. A bejelentő szerint sérült a médiatörvénynek a tájékoztatás sokoldalúságát, tényszerűségét, kiegyensúlyozottságát és tárgyilagosságát előíró passzusa. Fiala János másnap (április 11-én) felhívta a fiatalembert, és felajánlotta számára, hogy élő adásban beszéljenek, amit a panaszos elhárított. A műsorvezető a levelet végül felolvasta a műsorban.
A panasztevő W. R. a Narancsnak elmondta: úgy gondolja, hogy "Fiala egész műsora unszolás, csak piszkálja az embereket, hogy miken lehet jól hőbörögni. Feldob egy témát, amin aztán lehet rágcsálódni." Szerinte a műsorvezető nem moderátor, hanem uszítja a hallgatókat, esetleg lecsapja a telefont, ha számára nem kívánatos a hozzászólás. Igaz, levelét beolvasták, de a műsorvezető azt megelőzően telefonon kikérte magának az írást, később pedig kommentálta is azt, kiemelve, hogy ez a módszer (a panasz azonnali továbbítása az Országos Rádió és Televízió Testületnek [ORTT]) a régi rendszerre volt jellemző. W. R. kifogásolta továbbá, hogy levele felolvasása előtt Fiala az otthoni számán hívta fel, noha azt ő nem adta meg. "Mivel más elfoglaltságom volt, és a műsorban nem kívántam további gondolatokat ébreszteni, a beszélgetés lehetőségét köszönettel vettem, de nem éltem vele" - tette hozzá.
A panaszos telefonszámát a tudakozó adta meg Fiala Jánosnak, aki azért hívta fel W.-t, hogy a lehető leggyorsabban tisztázhassák a helyzetet. "Mivel műsorom a személyeskedésen kívül mindig fenntartja az ellenvélemény bemutatásának jogát, azt gondoltam, most is teret kell kínálnom. Sajnálom, hogy a fiatalember adminisztratív útra terelte a problémáját ahelyett, hogy kifejtette volna véleményét" - mondta a Narancsnak a műsorvezető. Természetesnek tartja, hogy munkája közben ő is tévedhet, de hibái utólag korrigálhatók. Hangsúlyozta: nagyon fontos számára, hogy műsora hitelesen tájékoztasson.
A Keljfeljancsit a választási kampány kezdete óta az ORTT-n kívül egy, a műsorvezető kezdeményezésére alakult öttagú társadalmi kuratórium is felügyeli. A műsor hallgatóiból álló grémium tagjai kéthetente cserélődnek. Markó Beáta kuratóriumi elnök kifejtette: feladatuk a szélsőséges megnyilvánulások, reagálások szóvá tétele; kontrollálják a műsorvezető véleménynyilvánítását, de arra is figyelnek, hogy az elfogadhatatlan telefonokat milyen gyorsan tiltják le, és hogyan reagálnak rájuk. A műsort folyamatosan hallgatják és rögzítik. A panaszos levél után a kuratórium összeült, és a kifogásolt rész újrahallgatását követően állásfoglalást adtak ki; ezt a kuratórium elnöke április 12-én fel is olvasta a műsorban. Megállapították: a "szükségállapot", "polgárháború" szavakat a műsorvezető nem használta, illetve amikor egyes betelefonálók e kifejezésekkel éltek, Fiala ezt visszautasította. A műsorvezető a közszolgálati műsorokról a következőket mondta: "Én teljesen egyetértek az Infó Rádió azon esti hallgatójával, aki azt mondta, hogy a közszolgálati egyes, kettes csatornával, a Duna Tévével való hatalmi visszaélés önmagában figyelmeztető jel kell hogy legyen."
"Ez már maga a műsor?" - kérdezte május 2-án a panaszbizottság egyik tagja, miután a működőképes CD-lejátszó keresése miatt negyedórás késéssel elkezdődött ülésen már tíz perce hallgathattuk az április 10-ei adás részleteit. A "bizonyítási eljárás" után a bizottság (elnök: dr. Borsa Gyula, tagjai: dr. Debreczeni József és dr. Szabó Béla) meglepve hallotta, hogy a helyreigazítási kérelemnek a műsorszolgáltató már másnap eleget tett. A panaszos arra a kérdésre, hogy kérelmét fenntartja-e, többféleképpen válaszolt. Először azt mondta, hogy a helyreigazítást elfogadja; később visszakozott, arra hivatkozva, hogy a műsorvezető negyedórával a felolvasás után kommentárt fűzött leveléhez. Végül a helyreigazítást részben mégis akceptálta, panaszát azonban fenntartotta. Így minden - technikai és formai - akadály elhárult, és a bizottság megkezdhette az érdemi munkát.
A Budapest Rádió írásban juttatta el véleményét a panaszbizottságnak. "A kiegyensúlyozottság követelményének nem mondatonként kell megfelelni, hanem a műsorszerkezet egészének kell biztosítania a pártatlanság, kiegyensúlyozottság követelményét. (...) Médiafelügyeleti szempontból az sem kifogásolható, hogy nem minden tetszik a műsorvezetőnek, ami a közszolgálati televízióban műsorra kerül." A műsorszolgáltatót képviselő dr. Harsányi Gábor ügyvéd szerint a Budapest Rádió eleget tett a kérelemnek, hiszen beolvasták a helyreigazítást kérő levelet. "A Keljfeljancsi vendégeit a politikai élet különböző területeiről hívja meg, ezzel is igazolva pártatlanságát" - érvelt az ügyvéd.
Ekkor hangzott el a bizottság második, egyben utolsó kérdése: "Mit ért Ön pártatlanságon?" Az ügyvéd politikusokkal példálózott, megemlítve Csapody Miklós (MDF) és Kovács László (MSZP) interjúit, amelyekkel a miniszterelnök szerdai beszélgetéseire reagálhattak. A bizottság szerint dr. Harsányi mégsem válaszolt jól, hiszen továbbra sem tudta eldönteni, hogy a műsort "politikai jellegű pártatlanság jellemzi, vagy általában pártatlan-e".
Gondolatmenetüket részletekbe menően nem fejtették ki, de arra sem voltak kíváncsiak, hogy az ülésen panaszolt kommentárban pontosan mi hangzott el. Határozni a panaszbizottság e nélkül is tudott: negyedórás tanácskozás után bizonyítottnak látták az elfogultságot, a nem tárgyilagos tájékoztatást, és a Budapest Rádiót kötelezték a helyreigazítás közzétételére. Döntésüket, amit egyébként a médiatörvény által megszabott határidőn túl hoztak meg, nem indokolták, azt majd később, írásban teszik. A jelenlévők jegyzőkönyvet nem kaptak, kérdéseikre a bizottság tagjai csupán egy "Ne politizáljunk itt, kérem!" megjegyzéssel reagáltak.
"Médiaharcos vagyok, harcomat a médiában szeretem vívni, az ORTT pedig partvonalon kívüli. A panaszbizottság döntése számomra azért fontos, mert munkámat szakmailag ítéli meg. Az elmarasztalás komoly gondolkodásra késztet, jelenleg nem tudom, mit kellene másképp csinálnom" - összegezte véleményét a döntés után a műsorvezető.
Az ORTT, mivel folyamatban lévő ügyről van szó, a Narancs kérdéseire nem válaszolt. A műsorszolgáltató a panaszbizottság állásfoglalásának kézhezvétele után 48 órán belül nyújthat be jogorvoslati kérelmet.
Virág Tamás
A kuratórium által legépelt részlet a Keljfeljancsi 2002. április 10-i adásából (a panaszbizottság meghallgatta):
Fiala János: Jó reggelt!
Hallgató: Jó reggelt! Nem gondoltam volna, hogy Fiala János és Thürmer Gyula ugyanazon gondolatokat fogja megfogalmazni.
FJ: Nevezetesen?
H: Thürmer Gyula írja, hogy békés átmenet helyett rendkívüli állapot Orbán Vik...
FJ: Állj! Nem mondtam rendkívüli állapotot. Itt valaki szükségállapotról beszélt, és én azt mondtam, nagyon nem szeretnék ilyenről, sem bőröndökről beszélni.
H: Én csak azt mondom, hogy a rendkívüli állapot megfogalmazása sajnos helyes. És polgárháborús helyzet van Magyarországon.
FJ: Én nem szeretnék ilyen szavakat. Nem, nem.
H: Ettől fél egy csomó ember. És joggal.
FJ: Én azt mondom, hogy jelenleg inkább esernyőt kell vinni. Nem tudok mást mondani, így gondolom. Majd ha másként gondolom, másként fogom mondani.
H
Részlet a másnapi, a helyreigazítást kérő levél beolvasása utáni kommentárból (a panaszbizottság az ülésén ezt nem hallgatta meg):
FJ: Farkas Gyuri hírei alatt felhívtam W. R.-t, felajánlva neki, hogy ezt beszéljük meg közösen, vagy felajánlom neki annak a lehetőségét, hogy hallgassa meg ismét ezt a kazettát, s ha úgy gondolja, hogy még egyszer így gondolja, akkor holnap majd játssza be az inkriminált részeket, nem megvágva. ´ a párbeszéddel nem élt, én az előbbivel pedig nem, miután nem fogom a saját szövegemet kikeresni, hiszen én voltam az, aki azt mondtam, hogy se bőrönd, se polgárháborús hangulat, se szükségállapot, csak azt mondtam, hogy a közszolgálati televízióval Hankiss Elemér lágyabban járt el, amikor mint elnök kibérelte annak műsoridejét. Ez most egy másik szituáció, lehet, hogy a jogba belefér, a morálba nem, hogy az ember az általa felügyelt, irányított, fizetett tévével hogyan bánik, ezenkívül miután részleteket ismertem meg a beszédből, annak hangvételét alapvetően az önök elmondásából ismertem meg, és lehetőséget biztosítottam arra, hogy azt önök tényszerűen és sokoldalúan mondják el. Kedves W. R., ha felhívott volna előtte engem, és utána panaszolt volna be, akkor talán nem követett volna olyan módszereket, melyeket én még a 90-es évek előtt a szocializmusban ismertem meg, ön akkor még valószínűleg túl fiatal volt.
