MaNcs, XIV. évf. 19. szám, (2002.05.09.) (2002-05-09)
Ismerek egy lányt, tíz évvel fiatalabb nálam, mégis Koncz Zsuzsa és az Illés a kedvence. Feketében jár, ő a legszebb messze földön. Néha mégis olyan, mint Electric Barbarella a Duran Durantól (Medazzaland, 1992), merő papagájizmus, minden körülötte forog.
Ne kérdezd, barátném, mint töltöm időmet, az én életem meglehetősen eseménytelen, soha nem történik velem semmi érdekes. Reggel etetés, fejés, aztán trágyahordás, kaszálás, metszés, ojtás, betakarítás, ilyesmi, mikor minek van itt az ideje, közben rajta tartani a szemem az embereken, késő délután megint körbejárni. Olykor be-bemegyek a városba, hivatalos ügyek, iparcikk, efféle. Nemigen beszélgetek senkivel, néha a kocsmában összejövünk, az az igazság, hogy engem már a női nem sem érdekel (legfeljebb az igen).
Jóllehet a 2002 novemberére tervezett prágai NATO-csúcson - ha nem jön közbe semmiféle rendkívüli esemény (például a transzatlanti kapcsolatban törést okozó, Egyesült Államok vezette közel-keleti háború) - a tagállamok bizonyosan döntenek majd a szövetség újabb bővítéséről, a csúcstalálkozó legfontosabb napirendi pontja valószínűleg mégsem a balti államokat, Szlovéniát és Szlovákiát magában foglaló ún. ötös, vagy a Romániát és Bulgáriát is felölelő hetes (nota bene: Vladimír Meciar választási győzelme esetén négyes vagy hatos) kör meghívása lesz. A szövetség előtt álló legfontosabb kihívás ma az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének jövőjére vonatkozó alapkérdések megválaszolása. A NATO ugyanis - története során ki tudja, hányadszor - ismét válságban van.
Lapzártánk idején nem tudni semmit arról, hogy Orbán Viktor kedden este milyen "útmutatást ad a polgári Magyarországnak". Mivel az Olvasó már mindennel tisztában van, meg sem próbáljuk kitalálni, mit mond(ott) a kormányfő; mindenesetre nem csodálkoznánk, ha Orbán Viktor a felelős államférfiúi magatartás és a vadulás között lavírozna. Például ha előkerülnek a választási eredmények, megfontolt politikushoz illően azok tudomásulvételét kéri hallgatóságától, de mintegy mellékesen, cinkos kiszólással tesz egy-két megjegyzést, aminek a lényege körülbelül ez lesz: na de polgártársak, mi azért tudjuk, amit tudunk, igaz?
Kinyitja az ember a sajtót, és olyan érzése támad, mintha nem is újságot lapozna, hanem átfutná a postáját. Pontosabban, a posta futna át rajta.
Magyar Narancs: Mivel ez cseppet sem szokványos szakterület, felmerül, hogy miért keltette fel az érdeklődését?
Az elmúlt évben több ízben cáfolta, hogy ilyesmire készülne, a választás utáni interregnumot kihasználva azonban sebtében mégis megszüntette az otthoni internetezést elérhetővé tévő átalánydíjas konstrukcióit a Matáv. A piacvezető telefontársaság szerint a sokszereplős, liberalizált piaci környezetben nem várható el a jótékonykodás. Csakhogy a papíron majdnem fél éve nyílt piacon alapvetően semmi nem változott: nincsenek elfogadott referencia-összekapcsolási ajánlatok a koncessziós és az alternatív telefontársaságok között, és még mindig nem működik a bevétel-megosztás a telefontársaságok és az internetszolgáltatók között. A liberalizáció tehát a világon egyedülálló módon drágulást hozott - ez pedig elsősorban a távközlési verseny beindulását minden lehetséges eszközzel szabotáló, az internetpiacot maguk alá gyűrő koncessziós telefontársaságok számlájára írható.
Folyamatosan tárgyal az MSZP és az SZDSZ arról, hogy milyen jogi alapra helyezhető a leköszönő kormány egyes gyanúsnak vélt ügyeinek felderítése. A Narancs információi szerint, bár füstbe ment az SZDSZ terve az Országgyűlés által kinevezett "független vizsgálóbiztosról" - az MSZP igazságügyminiszter-jelöltje, Bárándy Péter szerint az igazságszolgáltatási szervektől függetlenített vizsgálat csak nehezítené a nyomozó hatóságok munkáját -, meglelték a megoldást a felek. A Fidesz jogi kabinetjének vezetője úgy látja: az alkotmányosság is sérülhet a politikai bosszúvágy miatt.
Egészen egyedülálló Szüret-gyűjteménnyel lepte meg a közvéleményt a MIÉP vasárnapi tüntetésére invitáló szórólapján. A "Kádár népe leszavazta Szent István népét" helyzetértékelésből kiinduló, a következő évekre a Terror Háza munkás-mozgalmi múzeummá alakítását, "minden magyar érzelmű, keresztény értelmiségi állásvesztését", "saját hazájában a magyarság palesztin vendégmunkássá válását", továbbá az Erdély, a Felvidék, a Délvidék és a Kárpátalja kifejezések betiltását kilátásba helyező iromány felszólított mindenkit, "aki nem szavazott a hazugságra és a halálra", hogy seregestül menjen a Hősök terére. Mutassák meg, hogy "él még és nem fél a magyar".
A neves Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda munkatársai is igazgatták azt a 40 milliárd forint vagyonú, korábban végelszámolt, Magyarországon bejegyzett off-shore céget, amelynek egykori működéséről nem hajlandók semmiféle tájékoztatást adni az iroda vezetői. (A Nagy és Trócsányi képviseli a csődbe ment Postabank egykori könyvvizsgálói ellen 150 milliárd forintot követelő magyar államot, s ugyancsak az iroda járt el az állam érdekében a négyes metró ügyében is.) Titkolóznak a cég jogutód könyvvizsgálójánál, a PriceWaterhouseCoopersnél is, így nincs válasz arra, hogy mivel foglalkozott a négy év alatt egyetlen cent nettó árbevételt sem elérő, szinte kizárólag a saját részvényeit adó-vevő társaság.
Az ORTT 3. számú panaszbizottsága május 2-án tárgyalta a Budapest Rádió április 10-ei, Fiala János által vezetett reggeli műsorával szembeni hallgatói kifogást. A semmiből lett "ügy" kapcsán a bizottság megállapította: a műsorvezető nem volt tárgyilagos, elfogultságával megszegte a médiatörvény előírásait.
Eminem másolhatatlan Az Universal Music zenekiadó, a francia Vivendi Universal médiakonszern leányvállalata tárgyalást folytat Eminemmel az amerikai rapsztár új,
LGT Tíz évvel a Nyugati pályaudvaron adott búcsúkoncert után, június 1-jén fesztivált rendez az óbudai Hajógyári-szigeten a Locomotiv GT. A zenekar, mely az 1997-es
Magyar Narancs: Világhírű filmrendezőként rengeteg filmes eseményre kap meghívást. Miért tartotta fontosnak, hogy részt vegyen ezen a rendezvényen?
Judith C. Brown: Szemérmetlen cselekedetek. Egy leszbikus apáca élete a reneszánsz Itáliában
Elmentem megnézni egy főiskolás (bocs: egyetemi) vizsgaelőadást. Kutyaköt, amúgy, mégis hosszú ideje nem fért be a táncrendbe, ezért aztán mindig a kész vagy félkész, mindenesetre végzett színészeket szoktam látni. Pedig az "drynak van egy nagyon sajátos hangulata, csupa fapad meg ledurrant patina - nagy dolgok történtek itt valaha, és ki mindenki nyekergette már ezeket a deszkákatÉ Majdnem mindenki.
Végre itt volt Nikolaus Harnoncourt, és budapesti fellépését (a "Végre!!!" jegyében) egy sor, a karmesteri vendégszereplésekkel nem feltétlenül együtt járó esemény tarkította. Pódiumcsevej, televíziós interjú, "én és Harnoncourt" típusú rádiós beszélgetések, s egyszerre két könyv magyarországi premierje.
Jól mutatja az X-Peripheria Fesztivál fejlődését, hogy atyjai - az internetes Pararadio és az Ultrahang Alapítvány - a Daróci úti, romantikusan omladozó gyárépületből immár az Almássy Téri Szabadidőközpontba vitték.
A Mediawave alapvetően egy filmfesztivál. Kis, kísérleti, animáció, hosszú, dokumentum és mindenféle nehezen behatárolható filmalkotás pergett ezúttal is több mint egy hétig, aztán a bölcs zsűritagok döntöttek - díjkiosztó, záróest és már vége is. Bónuszként lejátszották a holland - amúgy zsűritag - Jos Stelling finoman erotikus, minimális dialógusokkal operáló és nálunk nem vetített életművét. Közben megjött a tavasz, kiállítások nyíltak, sor került májusfaállításra, vidéki borkóstolóra, fakultatív programokra, vízirevüre, konferenciára, és esténként a költőien lepusztult zsinagógában koncertekre: blues, dzsessz, etnó, kortárs és ezek mindenféle kombinációi.
Tán a legjobb le nem szerződtetett muzsikus a pályán, írta róla két éve, második, független kiadású albumának megjelenése után a New Yorker. Eleni Mandell státusa azóta is változatlan: hasonlót igen, de jobbat nála ebben a műfajban nehéz elképzelni, s azóta sem akadt egyetlen kiadó sem, amelyik fantáziát látott volna benne. Bizonyos szempontból persze nincs is benne "fantázia" - harminckét éves, és nem a köldökével hajt az érvényesülésre. Más eszközei vannak, ezeket hívják összefoglaló néven zenének (dalok, ének, hangszerelés, egyéniség, ilyesmi). A műfaj pedig, melyben a nagyok mellett lehet emlegetni, a dal: a háromperces életsűrítmény, amiből ha tíz-tizenkettőt képes egymás mellett felvonultatni valaki, azt meg kell becsülni. A Wishbone (1998) és a Thrill (2000) után Eleni Mandell már a harmadik adagot hozta össze a kimerülés, kiürülés legcsekélyebb jele nélkül. Néhányszor meghallgatod, és úgy érzed, dalai eleve örökzöldként fogantak, született klasszikusok. Édes méreg, ellenállhatatlan kiszerelésben. Letisztult formák, minden egyértelműnek tűnik, igen, itt muszáj beúsznia az orgonának, ott csak a cselló búghat, itt a steel gitár simogatására van szükség, ott álmodozásra, amott meg sikítani kell, mint a fuldoklónak.
Amennyiben Linnétől származik a latin neve, kockázat nélkül jelenthetjük ki: a neves rendszerező nem szenvedett parlagfű-allergiában. Különben nem nevezte volna Ambrosia artemisiifoliának.
Azok a falfirkászok, akik a munka ünnepén nem az MSZP-t és a majálist választották a Városligetben, részt vehettek a Magházban rendezett, rekorddíjazású graffitiversenyen. Ott is volt mindenki.
