A dömsödi harangpör: Neki is jár a nobell

szerző
- legát -
publikálva
2002/50. (12. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Jó év volt 1997 a dömsödieknek, megjavították a refomátus templom toronyóráját, ami a település egyetlen, közterületen lévő időmérő szerkezete. A toronyóra természetesen nemcsak mutatja, hanem üti is az időt. Olyannyira, hogy a templom mellett lakó Nyerges István feljelentette a Dömsödi Református Egyházközséget a szomszédjogok megsértése miatt.

Jó év volt 1997 a dömsödieknek, megjavították a refomátus templom toronyóráját, ami a település egyetlen, közterületen lévő időmérő szerkezete. A toronyóra természetesen nemcsak mutatja, hanem üti is az időt. Olyannyira, hogy a templom mellett lakó Nyerges István feljelentette a Dömsödi Református Egyházközséget a szomszédjogok megsértése miatt.ARáckevei Városi Bíróság idén májusban hozott ítéletet Nyerges István ügyében, amit november elején másodfokon eljárási hiányosságok miatt újratárgyalásra köteleztek. Ám a precedenst teremtő, végtelennek tűnő ügy nem a ráckevei bíróságon kezdődött.

Szép szóval, levéllel

A 225 éves műemlék templom 1917-ben készült toronyóráját Szabó Péter lelkész 1997 pünkösdjére közadakozásból megjavíttatta. A nemes gesztusnak mindenki örült, csak egyvalaki nem: a templom közvetlen közelében lakó Nyerges István. A 74 éves férfi az éjjel-nappal működő óra hangjától nem tud aludni.

Nyergesék már az avatást követően felkeresték a lelkészt, tegyen valamit, hogy az óra éjszaka ne üsse az időt, de Szabó Péter azt mondta, erre nincs lehetőség. A lelkész végül azt a - nyári kánikulában nem éppen szerencsés - tanácsot adta, hogy - hasonlóan hozzá - aludjon csukott ablaknál, és húzza le a redőnyt.

"Azt is hozzátette, hogy különben is így kell", mondja Nyerges Csilla, a sértett lánya, aki édesapja sikertelen szomszédolása után előbb a budapesti Zajvédelmi Kft.-hez, majd a szakemberek "biztatását" követően a dömsödi önkormányzathoz fordult panasszal 1997 őszén.

"Közölték, hogy nem oldható meg, hogy éjszaka ne üssön az óra, és különben sem zavar senkit a környéken. Mivel én írtam a levelet, én pedig budapesti lakos vagyok, még azt is hozzátették, hogy >>amennyiben időszakos itt-tartózkodása során az óramű hangja zavarja, szíveskedjék elviselni azt"

Nyergesék ezután "egyházi vonalon" próbálkoztak, a Dél-pesti Református Egyházmegye espereséhez fordultak, de Komlósi Péter ezt válaszolta:

"A szerkezet nem állítható le kívánság szerint, hogy aztán (reggel) újrainduljon. Úgy tudom, hogy korábban - ifjabb éveiben, hisz Ön rég azon a helyen lakik - nem zavarta a működő óra, mely vagy egy évtizedig állt a mostani javításig. Ma viszont erősen zavarja Önt. Arra gondolok, hogy az idő múlásával együtt járó érzékenyebbé válás szubjektív ténye, tehát az Önben történt változások magyarázhatják érzékenységét. Ez a korral jár, tudom, tapasztalatból. Kevésbé mély az ember pihenése, érzékenyebb az éjszaka csendjére. De ennek a megoldását a terápiában kell keresni. (...) Bármennyire is megértsem tehát Önt és együtt érezzek Önnel, csak azt tudom javasolni, hogy egy gyengébb vagy egy erősebb nyugtatóval - háziorvosa biztosan tudni fogja az elégséges mértéket - kísérelje meg mélyíteni éjszakai pihenését, ezzel korrigálva az idő múlásával rendszerint jelentkező idegrendszeri megkopást, s remélhetőleg akkor nem fogja zavarni az óra ütése."

"Azt írta, szedjek nyugtatót, meg hogy tíz évvel korábban nem zavart az óra. De ez hazugság, mert 1969 óta lakom itt, és korábban nem is szólt. Itt mindenki hazudik, aki ilyet állít - mondja felháborodva Nyerges István. - Hogy én mit szenvedek öt éve, el sem tudom mondani. Ki kellett költöznöm a szobából, most itt alszom, sezlonyon. A lelkész pedig ellenem uszította az egész községet. Mert azt mondja, hogy én le akarom állítani a harangozást meg az óraütést, de azt nem mondja, hogy csak éjszaka."

Vastag bőr

Az elutasítások után újabb levélváltás következett - Nyergesék egy lépcsőfokkal "feljebb" próbálkoztak, Hegedűs Lóránt püspököt, illetve a Pest Megyei Közigazgatási Hivatalt keresték meg. Tóth Sándor püspök-helyettes 1998. júniusi keltezésű levelében egyértelműen fogalmaz - "sem a püspök úr, sem az Egyházkerület Tanácsa nem rendelheti el az óra leállítását" -, de megoldási lehetőségként említi, hogy szereljenek a harang ütőjére vastag bőrből készült hangtompítót, ami "csöndes, bongó" hangot ad. A levélből az is kiderül, hogy elektronikus vezérléssel és programozott órával lehetővé válna, hogy éjszaka ne működjön a harang, de ez körülbelül kétszázezer forintba kerül, és erre az egyházközségnek nincs pénze.

A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal utasította a dömsödi jegyzőt, hogy soron kívül vizsgálja ki a birtokháborításnak számító ügyet. Az 1999 márciusában kelt határozat ugyanazzal érvelt, amivel Komlósi esperes - a toronyóra 1988-ban romlott el, Nyerges miért nem panaszkodott korábban, hiszen ott lakik 1969 óta -, és elutasította a panaszos kérelmét.

"Ezek után írtunk még egy levelet a közigazgatási hivatalnak, és jártunk személyesen Hegedűs püspök úrnál is. Mindkét részről éreztük a jó szándékot, de közölték, semmit sem tudnak tenni. Azt mondta a püspök, adjuk bíróságra, nem fog megsértődni." Nyerges István úgy érzi, kizárólag a lelkész makacssága miatt nem lehet megoldást találni. "Pedig könyörögtem Szabó Péternek, csináljon valamit, de nem, nem és nem. Mindentől elzárkózik, most pedig kiprédikál, hogy én a bíróságra adtam őt."

Templom, üzem

A Ráckevei Városi Bíróság 2002. május 29-én hozott ítéletében kötelezte alperest, hogy a harangütést este 10 óra és reggel 6 óra között szüntesse meg, mivel az eljárás során a kirendelt zaj- és rezgésvédelmi szakértő megállapította, hogy az a megengedettnél nagyobb zajterhelést okoz. Az alperes egyebek mellett azzal védekezett, hogy az ide vonatkozó, zaj- és rezgésvédelemről szóló rendelet "üzemi létesítményekben folytatott tevékenységet" említ, a harangütés azonban nem minősíthető annak. Ezt a bíróság nem fogadta el, mint ahogy azt sem, hogy miért nem zavarta Nyerges Istvánt a toronyóra hangja 1988 előtt.

Az egyházközség fellebbezése után, november 12-én került sor a másodfokú tárgyalásra, amelyen a bíróság megállapította, hogy a "tényállás nincsen kellő mélységben felderítve", és újratárgyalást rendelt el. A bíró szükségesnek találta annak tisztázását, hogy 1988 előtt működött-e a toronyóra, és vizsgálatot rendelt el, milyen műszaki megoldások jöhetnek szóba a hangtompítást illetően.

"Tanúbizonyítást fogunk felajánlani arra, hogy nem igaz az alperes azon állítása, hogy korábban működött a toronyóra. De ettől függetlenül az az álláspontunk, hogy ez gyakorlatilag mindegy - mondja dr. Csaplár Terézia, Nyergesék ügyvédje -, hiszen húsz év alatt az ember sokat változik. Nagyon remélem, hogy a megismételt elsőfokú eljárásban is helyet kap majd az az érvünk, mely szerint kizárólag az számít, hogy a mai helyzetben zavarja a felperest az óraütés, alapvetően az életét lehetetleníti el.

Agybeteg vén hülye

Nyerges István azonban úgy érzi, életét nem csak az óraütés lehetetlenítette el, a falu lakói is ellene fordultak, utánakiabálnak az utcán, nem köszönnek neki, november 27-én pedig ezt a levelet kapta: "Süljön ki a szemetek, meg a bőr a pofátokról, hogy ilyen piszkos dolgot műveltek. Hazudtok mint a kutyák, milyen Nyerges családról beszéltek. Beszéljetek csak egy agybeteg vén hülyéről, akinek nincs más elfoglaltsága csak ez, meg a lányai is, akik résztvesznek benne és közbe nem is itt laknak. Róluk is megvan a falunak a véleménye. Senkit se zavar ez óra ütés csak ezt a vén marhát. Ugy látszik csak jól elkéne valakinek látni a baját. De lehet hogy egyszer sorkerül majd rá, ha nem marad békébe."

Kudar Zsigmondné, Dömsöd polgármestere sajnálja a történteket. "A templom a református egyházé. Nyerges István problémájával öt éve találkoztunk először. Én úgy gondolom, hogy a kezdet kezdetén mi megpróbáltuk rendezni ezt az panaszt. Most már ott tartunk, hogy Nyerges bácsi nekünk már nem jelzi, hol tart az ügy, én is a rádióból értesültem arról, hogy ennyire éles a dolog. Mások is laknak a templom környékén, őket nem zavarja, hozzászoktak. De a hivatal itt van a közelben, és mi észre sem vesszük az óraütést, persze mi éjszaka nem tartózkodunk itt. Ha a püspök úr levelében említett 200 000 forintos megoldás mellett dönt a bíróság, a lehetőségeinkhez mérten segítünk, de azt gondolom, a jogerős ítéletig nincs miről beszélni."

Szabó Péter lelkész korábban azt nyilatkozta a Magyar Hírlapnak, hogy a templom és a torony létével együtt jár a harangozás, amelyet egy ember kedvéért nem lehet megszüntetni, Nyerges István problémáját pedig orvosi kérdésnek tartotta, mivel "az állandóan visszatérő hangokat megszokja az agy", így szerinte nem is erre riad fel éjszakánként az idős férfi. Most azonban sem ő, sem az ügyvédje nem óhajt beszélni az ügyről. Csupán annyit mond: "Döntsön a független magyar bíróság. Bízom benne, hogy az ítélet jövőbe mutató lesz."

- legát -

szerző
- legát -
publikálva
2002/50. (12. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra