Baka András két héttel ezelőtti jelölése illeszkedik a köztársasági elnök azon politikájába, miszerint a fontos közjogi pozíciókra kiszemelt személyek ügyében nem konzultál a pártokkal. Baka helyzete annyiban egyedi, hogy strasbourgi mandátumának meghosszabbítását tavaly egyszer már nem támogatta a kormánykoalíció, ezért kétséges, hogy a kétharmados parlamenti támogatáshoz kötött főbírói kinevezését megszavazza-e majd a szocialista és a szabad demokrata frakció. Forrásaink szerint az Országgyűlésben egyre rosszabb néven veszik, hogy Sólyom az alaptörvény vonatkozó passzusát figyelmen kívül hagyva nem tartja magára nézve kötelezőnek az alkotmányos szervek együttműködési kötelezettségét, így Baka jelölésének indulásból nem volt túl pozitív a visszhangja.
A Narancs a Köztársasági Elnöki Hivatal munkatársaitól úgy értesült, hogy a Strasbourgból január végén hazaköltözött Bakára Jean-Paul Costa, az Európai Emberi Jogi Bíróság elnöke hívta fel
Sólyom Þgyelmét,
amikor Budapesten az év elején azért lobbizott, hogy Baka idehaza is fontos megbízást kaphasson. Bár Costa szokatlanul aktív kiállása mögött két, a strasbourgi bíróság ügyeit figyelemmel kísérő forrásunk a korábbi szoros munkakapcsolatot vélelmezi, meglehet, Costának jóval pontosabb képe van volt munkatársa kvalitásairól, mint az őt távolból bírálóknak.
A Sándor-palotából származó információink szerint Sólyom nemcsak Lomnici Zoltánnal, de mások mellett a megyei bíróságok elnökeivel és az ítélőtáblák vezetőivel is konzultálva jutott arra a következtetésre, hogy külső jelöltet keres az igazságszolgáltatás élére. A Narancs tudósítójának korábban több táblavezető is drámai képet festett az igazságszolgáltatás belső igazgatási viszonyairól. Egy kívülről jövő ember kezét nyilván kevésbé kötik a kialakult érdekviszonyok és érzelmi terhek, mint olyasvalakiét, aki régóta az igazságszolgáltatásban dolgozik. Emellett, ha jól sikerül felmérnie az érdekek és törésvonalak hálóját, akár erős szövetségeseket is találhat a bírói karban, hogy a jelenleg a megyei bírósági elnökök dominálta Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban (OIT) érvényesíteni tudja az akaratát.
Az igazgatási konfliktusok, az OIT zártsága, a bíróságok közötti feszültségek, az ügyhátralék külön-külön is olyan súlyú problémák, amelyek mellett már a politika sem mehet el tétlenül. Mindez (normális esetben) akár kedvező alapot is teremthetne a politikai konszenzushoz. Az új főbírójelöltet (zárt ülésen) azonban maga az OIT testülete is véleményezi. Előzetesen a Fidesz és az MDF is a támogatásáról biztosította Bakát, de mindkét párt az OIT állásfoglalásától is függővé tette a későbbi igen szavazatot. Hogy a kétharmados döntés fényében politikailag mennyire volt taktikus előrerohanni a támogatás bejelentésével, nehéz kérdés - de az OIT a múlt héten két tartózkodás mellett meghozott 7:6 arányú elutasító állásfoglalása mindenképpen új helyzetet teremtett.
A Narancs több, egymástól független jelenlévőtől is úgy értesült, hogy Baka meghallgatása kutyakomédia volt: komolytalan kérdéseket tettek fel neki, és nem fejthette ki szabadon az elképzeléseit. Információink szerint végül főleg a megyei bírók szavaztak Baka ellen. Pár nappal később viszont az ítélőtáblák vezetői egyhangúlag a támogatásukról biztosították Sólyom jelöltjét.
Az igazságszolgáltatás csúcsszerve ellenében nehéz a politikának bárkit is támogatni, még ha az OIT ellenkezése nyilvánvalóan éppen annak a problémának az egyik tünete, ami miatt új embert kellene kinevezni a testület élére. A bírói kar jelentős része
retteg a változástól,
és Lomniciben látja (joggal) a status quo megőrzésének zálogát. Az pedig, hogy Lomnici Zoltán szeretne főbíró maradni, nyilvánvaló, miután egész főbírói munkásságát javarészt ennek az ambíciónak a szolgálatába állította (lásd: Védő kar, Magyar Narancs, 2006. szeptem-ber 21.).
Sólyom tavasszal közölte Lomnicival, hogy nem támogatja kinevezésének a meghosszabbítását, ám ez a főbírót információink szerint nem zavarja abban, hogy azóta is a pártok nyakára járjon, illetve az OIT hozzá lojális tagjait és a sajtót a potenciális jelöltek, valamint Baka ellen hangolja. Az SZDSZ ugyanakkor Hankó Faragó Miklós szerint nem Lomnici offenzívája nyomán, hanem azért nem támogatta Baka kinevezését, mert szerintük külső ember nem ismerheti kellő mélységben a magyar bírói gyakorlatot. Hankó Faragó úgy látja, hogy a főbírói kinevezéshez szükség van bírói szakvizsgára is, mert a magyar igazságszolgáltatás alapvetően különbözik Strasbourgtól, de cáfolta, hogy konkrét személyre gondolt volna, amikor korábban egy "jobb jelöltről" beszélt.
Lapunk úgy tudja, hogy a Fidesz és az MDF az OIT-döntés ellenére még kivár, az MSZP pedig egyelőre nem döntött, bár egy szakpolitikusuk és a csordogáló hírek szerint sem zárkóztak el eleve Bakától. Az említett szocialista politikus szerint nehéz a helyzetük, mert bár szívesen szabadulnának Lomnicitól, tartanak a 90-es évek elején rövid ideig MDF-képviselő Baka konzervativizmusától. Az állítólag már megindult politikai háttéralkudozásban pedig új tétel az alkotmánybírák jelölésének a kérdése is.
A Narancsnak viszont több emberi jogi szakértő is kifogásolta, hogy strasbourgi évei során a politikailag kényes ügyekben Baka többnyire nem a panaszosoknak, hanem az államnak adott igazat, és az interjúban említett Bukta-döntést leszámítva nem kötődik a munkásságához komoly magyar ügy. A kritika mindenesetre nem Baka felkészültségének, hanem a döntési preferenciáinak szólt.
