A legnagyobb hazai brókerbotrány címre esélyes lassan az a csalássorozat, amely éveken át zajlott a K&H csoportnál. A művelet szellemi mentora egy obsitos kőművessegéd; a lelepleződéshez pedig egy köztisztviselő megverése, egy műanyagipari cég felvásárlása és az autópálya-matricák guruló forintjai vezettek.
A Pannonplast Rt.-ben történt befolyásszerzés körülményeit taglaló Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)-határozat külön foglalkozott a K&H Equitiesszel. A brókercég a részvényfelvásárlásban a "technikai végrehajtáson jelentősen túlmutató" pénzügyi, koordinátori szerepet vállalt: több "állandó és megkülönböztetett elbánásban részesülő" ügyfelével összehangolt tranzakciók során "felvásároltatott" egy halom Pannonplast-részvényt, amit nagy haszonnal továbbadott a Britton-Kartonpack-Pevdi hármasnak. A finanszírozók között a PSZÁF egy költségvetési forrásokból gazdálkodó vállalatot is talált. A határozat mindamellett csak a Brittont és a Pevdit marasztalta el - együttesen 11,5 millió Ft bírságot kellett fizetniük -, a brókercéget nem. (Az indok: a két társaság elmulasztotta közzétenni közös befolyásuk mértéket - 23,38 százalék -, és a Pannonplast április végi tisztújító közgyűlésén nem az alapszabálynak megfelelően szavazott.) Abból, hogy a K&H Equities még csak ejnyebejnyét sem kapott, két dologra lehetett következtetni: vagy a PSZÁF nem fejezte be vizsgálatait, vagy a brókercég szerepe - a "túlmutató" jelző ellenére - nem ütközött jogszabályokba.
Mivel a PSZÁF-határozat címzettje nem a K&H Equities volt, a brókercég nem is válaszolt a verdiktre. A hírbe hozott állami társaság, az Állami Autópálya-kezelő Rt. (ÁAK) vezetője, Bitvai Miklós viszont kijelentette: az autópálya-kezelő az üzleti terv előírásainak megfelelően csupán diszkontkincstárjegyet vásárolt félmilliárd forint értékben a K&H Equities közvetítésével, ami a banki kamatoknál lényegesen magasabb hozamot (9,8 százalék) biztosított. Hozzátette: magáncégek részvényvásárlásaiban az ÁAK sosem vett részt, ugyanakkor a cégnek nem feladata ellenőrizni, hogy a tranzakcióban másik résztvevője mire költi a papírok ellenértékét. Bitvai a további felelősséget a brókercégre hárította. Csillag István, az ÁAK törvényi felügyeletét ellátó gazdasági tárca minisztere rövid hezitálás és egy belső ellenőrzés után felmentette Bitvait (június 26.), majd a K&H Equitiest
sikkasztással vádolta,
mert az a saját céljaira használta az ÁAK pénzeszközeit. A miniszter arra kérte a PSZÁF-ot, állapítsa meg, hogy a befektetési szolgáltató eljárása törvényes és szerződésszerű volt-e. Ekkor még lapunk is azzal számolt, hogy a politikailag kínos ügyet simán elnyeli a K&H bankcsoport, a ricsaj pedig pár hét alatt lecseng. Igaz, néhány nyugtalanító kérdés már akkor is felmerült: az állampapír-vásárlás furcsaságain túl például egy amerikai off- shore céggel fenntartott rendszeres pénzügyi kapcsolat, amit a PSZÁF-határozat is említett. Ez a körülmény felvetette a pénzmosás gyanúját. (A Pannonplast-ügyről részletesen lásd: Minden út a zsebekbe vezet, Magyar Narancs, 2003. június 26.)
Csillag a PSZÁF-nál nyitott ajtókat döngetett: a felügyelet egy héttel a határozat megjelenése után célvizsgálatot indított a K&H Equitiesnél. Mindeközben zajlott már a bank belső vizsgálata (a Magyar Hírlap szerint idén márciusban az egyik tulajdonos, a belga KBC Bank arra kérte a PSZÁF-ot: úgy vizsgálják át a pénzintézetet, hogy arról ne értesítsék a K&H-t), és a miniszterelnök kérésére beszállt a Szász-ügy és folyományainak vizsgálatába a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) is.
Július elején az ÁAK-ról és a K&H brókercégéről sorra jelentek meg a hírek. Kiderült: az állami vállalat az év első öt hónapjában több részletben 13 milliárd forintot vitt ki a tőkepiacra a brókercég közvetítésével (Világgazdaság, július 3.), és hogy a Bitvai által lobogtatott, a brókercég közvetítésével kötött, márciusra datált adásvételi szerződést valójában visszadátumozták két hónappal korábbra (Népszabadság, július 12.); vagyis ily módon próbálták lefedni az ÁAK átutalását.
A K&H Equities vezetősége ezalatt közleményeket adott ki: a cég működését súlyosan sértő ügyleteket tapasztaltak a belső vizsgálat során, amelyek az ügyfelek szűk köréhez és egyetlen befektetési tanácsadóhoz kötődtek. Részletekkel aztán Tóth András, a Nemzetbiztonsági Hivatal államtitkára szolgált: a meg nem nevezett tanácsadó Kulcsár Attila, a K&H Equities munkatársa, egyben a K&H Bank ügyvezetője, aki éveken át folytatott vagyonkezelést több ügyfelének. Kulcsár hamis bizonylatokat gyártott a valóságosnál magasabb hozamokról. A tanácsadó az ügyfélpénzek forgatásával elért hozamok egy részét saját célra használta fel, amivel milliárdos nagyságrendű kárt okozott. Utóbb kiderült: az NBH vizsgálata egyet jelent a bróker Tóth Andrásnak előző nap tett vallomásával. Néhány részlet a másnapi Kék Fény adásáig azonban megváltozott. A portfolio.hu-nak adott interjúban Kulcsár elmondta: a K&H nyomására vállalt magára minden felelősséget, és azt is kijelentette, hogy
jelentési kötelezettséggel tartozott
Rejtő E. Tibor banki vezérigazgatónak és Zarnóczy Tibor vezérigazgató-helyettesnek (július 9.). Miközben a bank felső vezetése határozottan visszautasította, hogy érintett lett volna az ügyletsorozatban, azt is leszögezte, a jogos követelésekért a pénzintézet helyt fog állni. A bank tulajdonosai ugyanezt közölték a pénzügyminiszterrel. Július 10-én aztán leköszönt posztjáról a vezérigazgató és a belső ellenőrzésért felelős igazgatósági tag, Ludo Jacobs.
Egy hónap elteltével az eredetileg "Pannonplast-ügyként" indult sztoriból az ÁAK pénzkihelyezése és a nem kevésbé átpolitizálódott brókerbotrány maradt terítéken.
A nyilvánosság a Pannonplast-ügy okán foglalkozhatott volna azzal is, hogy a műanyagipari cég felvásárlására milyen gazdasági érdekek csaptak össze, és kik állhattak ennek a hátterében, de a jelek szerint ez már 2003 első negyedévében, a Pannonplast-részvények tőzsdei szárnyalása, majd a Britton-csoport április 30-i "hatalomátvétele" idején sem tűnt túlzottan érdekesnek. Az ominózus tisztújító közgyűlésén a projektfinanszírozásra szakosodott Britton-csoport keresztülhúzta Karsai Béla, a fehérvári székhelyű Karsai Holding vezetőjének a számításait, amikor a Fehér Erzsébet vezette menedzsmenttel kiegyezve saját embereit ültette a Pannonplast igazgatóságába. A HVG információja szerint a Britton és a Karsai Holding elöljárói különböző politikai pártokhoz köthetők: a Britton együtt épít plázát Nagyváradon Medgyessy Péter romániai barátjával, Mudura Sándorral, illetve Mészáros Jánost és Kerék Csabát, a cég vezetőit korábban a Hungexpo válságkezelésére kérték fel. (Mészáros egyébként a K&H Befektetési Rt.-ben dolgozott a K&H Bank és az ABN Amro összeolvadásáig.) Karsai Béla, a Bolyai-díj társalapítója állítólag jóban van Szász Károllyal, a PSZÁF elnökével.
Noha a PSZÁF-határozatot követően a Britton és a Pevdi formailag eleget tett a közös befolyás közzétételének, és a cégbíróságon múlik, hogy a közgyűlésen hozott döntések eredményeit megsemmisíti-e (amit a bíróságon aztán bárki megtámadhat), szakértők szerint nem egyértelmű, hogy az összehangolt magatartást valóban bizonyítani lehet. Karsai egyelőre kivár; a Brittonnal mindenesetre nem sikerült megállapodnia a fröccstechnológiai divízió közös megosztásáról, holott egy külföldi partner megrendeléseit hozná a Pannonplastba. (portfolio.hu, június 25.)
Kormánypárti forrásunk szerint az ún. "brókerbotrány" nem politikai indíttatású. Meglátása szerint a bank belső ellenőrzési hiányosságait kijátszó rendszerről van szó, amely a bennfentes tőzsdei információkat összekötötte a banki térben viszonylag könnyen hozzáférhető forrásokkal, aminek a maximalizálása érdekében a vállalkozói környezetből is ideiglenesen igénybe vett gyors, szabadon mozgatható eszközöket. (Külső forrás megléte esetén ugyanis a bank "adakozóbb".) Az ügyletbonyolító kihasználta azt, hogy a hazai tőzsde kicsi, könnyen befolyásolható, és bizonyos léptékű vásárlásokkal a tranzakciók üzleti kockázata minimalizálható. E mechanizmusra a pilótajáték rossz szó: a rizikó alacsonyabb, és nem kell kiszállni az építkezés kezdetén, tehát nincs is szükség sok résztvevőre. Az évek óta folyó tranzakcióknak vagy a PSZÁF-vizsgálat és az ÁAK gyors kifizetése vetett véget (az állami cég tudniillik visszakapta hozamostul a pénzét), és ez esetben a Pannonplast-ügy jelentette a banánhéjat, vagy a tőzsdét elbizonytalanító, nem várt gazdasági esemény rondított közbe (például a forint látványos gyengülése). Az utóbbira már volt példa: az orosz gazdasági recesszió 1998-ban meghiúsította a K&H Brókerház máig vitatott, 35 százalékos hozamgaranciás szerződéseit. (Erről lásd Visszajátszás című keretes írásunkat.) A lényeg: egyszer csak nem akadt szabad pénzeszköz, amivel a görgetett hiányt pótolni lehetett volna. A brókercég kebelén dolgozó csoport informátorunk szerint mindkét politikai vonal felé nyitott volt (erre utalhatnak a nagy pártok "sejtetései" is), ami segíthetett a tranzakciók levédésében; de a "politika" maga nem vett részt a rendszer kialakításában. Az ÁAK és az autópálya-építés speciális terep: rendszeres költségvetési forrással rendelkezik, maga a beruházás viszont koncentrált időszakra esik, így megfelelő belső működési és kontrollmechanizmusok híján az eszközök átmenetileg korlátlanul kihelyezhetők. (Bitvai csak élt a már valószínűleg az előző kormány alatt is meglévő jogosítványokkal, és maga döntött a 13 milliárd forint befektetéséről; ami, szigorúan számszaki szempontból, sikeres volt.) Forrásunk úgy véli: a brókerbotrány során kölcsönösen bedobott "nagy neveken" rágódás helyett többre vezetne, ha megvizsgálnák, történt-e pénzmosás az off-shore cég közbeiktatásával. Forrásunk szerint a VIP-lista, a fideszes és szocialista "érintettek" körüli hajcihő "csak a felszín, egy politikai forgatókönyv nem túl nagy csattanói".
Bár az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága és a PSZÁF csak a vizsgálatok közepén tart, a sajtóban már jelentek meg információk arról, hogy mekkora befektetéssel (minimum 30 millió), milyen nagy haszonhoz (15-30 százalékos) jutott a brókerház 60-70 különleges ügyfele. Hallani egy adatbázis-kezelő és egy szövegszerkesztő program házasításából született szoftverről, amivel a hamis bizonylatokat gyártották, egy banki faxról, ahonnan a közleményeket továbbították, és egy titokzatos motoros futárról, aki nejlonzacskóban a pénzeket szétosztotta. A részletek ellenére egyelőre
a cselekmény minősítése sem egyszerű,
mint ahogyan az okozott kárérték megállapítása sem. A banki és a büntetőjogi értelemben vett kárérték más-más eredményt mutathat. Az eddigi feljelentések alapján egy jogi személyről (feltehetőleg a Betonút Rt.-ről) és egy magánszemélyről lehet tudni, hogy bentragadt a pénze. A jogos követeléseket a K&H Bank kielégíti, de ezek definiálása legalább olyan nehéz, mint amilyenek a bank tárgyalásai lesznek az ügyletek kedvezményezettjeivel a nem valós és a reális hozamok közötti különbözet visszatérítéséről.
A legnagyobb találgatás persze a "VIP-listások" névsorát övezi. "Listából" azonban több is van. Az egyik egy cég, a KH Invest Befektetési Tanácsadó Kft. tagjegyzéke. A társaságot Kulcsár Attila alapította, és az idők folyamán megfordult benne számos jogi és magánszemély: például az ismert médiaszereplő, Forró Tamás és felesége, valamint Kerék Csaba. Az elmélet szerint az ügyletek során megszerzett pénzhez a cégen keresztül lehetett hozzájutni. De a "VIP-ességhez" a jelenlegi felfokozott hangulatban (amely izgalmi állapot meglátásunk szerint inkább csak néhány lapszerkesztőséget jellemez) elég csupán egy folyószámla (Gyurcsány Ferenc), a K&H-s múlt (László Csaba, Draskovics Tibor), a karácsonyi protokoll-listán való szereplés (Lamperth Mónika) vagy az, hogy életében legalább egyszer látta már Kulcsár Attilát (Áder János, Rogán Antal, Kövér Szilárd).
Kormányzati forrásunk nem zárja ki, hogy a sajtóban megjelent politikusok a kedvezményezettek közé tartoznak. (A Magyar Nemzet Áder János nyomán Mudura Sándor mellett Endrényi Juditot és Karl Imrét nevezi meg, akikről Kulcsár beszélt neki, amikor "politikai védelmet" kért a frakcióvezetőtől). "Mivel meghirdettük, hogy a szociálliberális kormány igazságpárti, ezért az esetleges veszteségeket elkönyvelve is ragaszkodunk hozzá, hogy kiderüljön az igazság. Ez alapvetően más attitűd, mint a Fideszé, amely kormányzása alatt agyonhallgatta vagy időben eltolta a számára kínos eseteket. A csapatösszefogásra épülő és a hierarchiát kritika nélkül tisztelő magatartás idegen tőlünk" - mondta.
Mindezek ellenére - vagy csak a nyári szabadság miatt - mindkét nagy párt azonos szervezeti (lehetőleg alacsony) szinten igyekszik tartani a heves politikai diskurzust. Nem szólalnak meg a pártvezetők, de még a frakcióvezetők sem (bár Áder nyilatkozott az ügyben, nem ő a Fidesz "témafelelőse"), a botrányt mindkét fél a frakciók másodhegedűs politikusaival kommunikálja. A nyári változékony időben vannak mélypontok: ilyen volt Rogán Antal frakcióvezető-heyettes kifakadása Lamperth Mónika férjének "érintettségéről" (amit aztán gyors visszavonulás követett) vagy Gy. Németh Erzsébet váratlan feltűnése és előkészítetlen simicskázása, wermerezése.
A kommunikáció terén a legnehezebb helyzetben a K&H bankcsoport van. A Napi Gazdaság szerint a befektetők az elmúlt hetekben mintegy 18 milliárd forintnyi tőkét vontak ki a K&H-alapokból. A bank tájékoztatása szerint e tendencia az összes bankot érinti, mivel hirtelen magasra szöktek a banki kamatok; a betétállomány viszont három hét alatt három milliárddal nőtt. Kérdés, mennyit árt a brókerbotrány a bank megítélésének. A brókerügyletek köztudottan évek óta folytak, miközben a hozamgaranciás szerződések megkötését az 1998-as események hatására letiltották. A tulajdonosok teljes anyagi támogatása ellenére a nemzetközi hitelminősítő rontott a K&H Bank besorolásán. Piaci elemzők az eset miatt nem számolnak a külföldi befektetők magyarországi kivonulásával, de úgy vélik, kívánatos az ügy gyors, megnyugtató rendezése.
Az Állami Számvevőszék bejelentette közben, hogy célvizsgálatait kiterjeszti az ÁAK-ra. Ugyancsak fontos fejlemény, hogy a kormányzat szeretné megvizsgálni a minisztériumok kihelyezett forrásait. Mivel nincs megfelelő ellenőrzési mechanizmus a szabálytalanságok elkerülésére, ezért az a kormány célja, hogy címkézetlen források ne halmozódjanak fel a kormányzati szerveknél. Ha ez így lesz, az állam elzár egy pénzcsapot; és az események hallatán a jelenlegi és leendő állami vezetők kezéből remélhetőleg egy pillanatra kihullik minden tőzsdehír.
Nepper a felső tízezerben
Kulcsár Attilát a Magyar Nemzet klasszikus hochstaplernek írja le, aki elveszi a pénzt a gazdagoktól és elfelejti azt szétosztani (július 14.) Kulcsár karrierje a kilencvenes évek elején indul, amikor röviddel a szakmunkásképző befejezése után végleg leteszi a szakmájához nélkülözhetetlen kőműveskanalat, és a délvidéki határ mentén valutázni kezd. Először egy legális pénzváltó tőkéjét forgatja, majd a saját és barátai zsebére dolgozik. Álma egy balatoni pénzváltó hálózat; ezért a helyi vállalkozók tőkéjét fialtatja nagyban 5-7 százalékos havi kamatra. A kuncsaftok olyannyira elégedettek vele, hogy egész pereputtyukat beajánlják, de Kulcsár csak a vállalkozókkal tárgyal: velük köt kölcsönszerződést és nekik fizeti a hozamot. Több száz millió megy át a keze között, a tőkét Budapesten forgatja; kapcsolatrendszerét és családja jólétét ekkor alapozza meg. 1996-ra a vállalkozás a csőd szélére kerül; beszáll egy zálogház üzemeltetésébe, de mivel nincsenek meg a pénzügyi engedélyek, a hatóságok az üzletet bezárják. 1997 tavaszán "magánbankjának" ügyfelei elől pár hónapra Kanadába menekül, majd Budapesten a K&H Bank munkatársa lesz. Miközben karrierje ismét felfelé ível, odahaza, Nagykanizsán legendák keringenek róla: az arab pénzváltók bankárának tartják, akit a Száva család véd.
A brókerbotrány kirobbanásakor a K&H Equities befektetési tanácsadója volt, a banknál viszont az EU és az önkormányzati üzletág vezetője, ugyanitt a közkapcsolatokért is felelt. ' érintkezett a gazdaság, a politika és a kulturális élet prominenseivel. "A brókercégnél felsővezetői kijelölés alapján foglalkoztam kizárólagosan egy meghatározott ügyfélcsoporttal. Ezen ügyfélkörnek külön back office-a a brókercégen belül nem volt, az ügyfeleimnek azonban természetesen külön dossziéja volt az asszisztensemnél, melyben az ügyletek vezetve voltak" - nyilatkozta egy helyütt. Mindezt úgy érte el, hogy nem volt érettségije, idegen nyelven nem tudott.
Kétszer volt büntetve jogosulatlan pénzintézeti tevékenység és okirat-hamisítás miatt, de mindig megúszta pénzbüntetéssel. "Kulcsár pénzügyi zseni - mondta egy informátorunk -, akinek az összeköttetései mellett az erkölcsi relativizmusa is tisztán megvan, hogy igazán sikeres legyen."
Visszajátszás
1998-ban a K&H bankcsoport 4,4 milliárd forintos konszolidált veszteséget halmozott fel, aminek majdnem a fele a K&H Brókerház Rt.-nél jelentkezett. Ezen belül a legnagyobb veszteséget az ún. hozamgaranciás üzletek okozták, amelyek éves szinten fix, 35 százalékos hozamot biztosítottak "kiemelt ügyfeleknek" még akkor is, amikor a tőzsde összeomlott. A "VIP-listán" a K&H szinte teljes vezetőgárdája, a csoporthoz tartozó Kvantum Bank néhány igazgatója, közéleti és médiaszemélyiségek szerepeltek. Juszt László mellett, aki Erős János, a bank akkori vezérigazgatójának gyermekkori barátja, ott volt Pintér Dezső (tv2) is, aki állítólag a mostani VIP-esek között is szerepel. Az eltávolított banki vezetők félmilliárdot tettek zsebre; közülük kizárólag Mozol Tamást és Yankson Edmundot, a brókerház vezérigazgatóit jelentették fel, de őket is két másik ügy miatt. A K&H Bank jelenlegi vezetése eddigi nyilatkozataiban mindent elkövetett, hogy a mostani ügyletek miatt is csak egy vezetőt kelljen pellengérre állítani.
