A Kulcsár-jegyzőkönyvek kiszivárogtatása: Gyűjtőmunka

Belpol

Évek óta tart a Legfőbb Ügyészség bírósági pere Tóth Károly szocialista képviselővel. Az ügy az emlékezetes brókerbotrány egyik mellék-, ámde korántsem érdektelen szála.
Évek óta tart a Legfőbb Ügyészség bírósági pere Tóth Károly szocialista képviselővel. Az ügy az emlékezetes brókerbotrány egyik mellék-, ámde korántsem érdektelen szála.

A súlyos eljárási hiba miatt új eljárásra kötelezett Legfőbb Ügyészség (LÜ) kontra Tóth Károly perben immár két és fél éve tusakodnak egymással a felek. Ám a Kulcsár Attila ügyészségi kihallgatásairól készült jegyzőkönyvek kiszivárogtatója nagy valószínűséggel nem az LÜ volt - még ha az azokat közlő Magyar Nemzet "ügyészségi hírforrásokat" emlegetett is állandóan.

Az előzményekkel

lapunk többször is foglalkozott. A jobboldali napilap 2004. szeptember 17-én vádhatósági informátorokra hivatkozva arról számolt be, hogy Kulcsár Attila egy kormánypárti politikust vesztegetett meg: a 2002-es választások után az akkor még a K&H Bank alkalmazásában álló bróker tízmillió forintot adott át az illetőnek. A gyanúba kevert személy személyiségjogi pert helyezett kilátásba, ezért a lap eltekintett neve közlésétől. Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság tagja még aznap úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy jó lenne, ha a Legfőbb Ügyészség és a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal abbahagyná az üzengetéses játékot, amihez nagyon jó játszótársat talált Demeter Ervinben (Fidesz). "Nem járható út, ha a Legfőbb Ügyészség az ellenzéken keresztül üzengetve szivárogtat ki találgatásokra alapot adó részinformációkat a Kulcsár-üggyel kapcsolatban." A Polt Péter vezette LÜ ezért indított jó hírneve megsértése miatt polgári pert Tóth ellen. A felperes képviseletében Varga Zs. András, a legfőbb ügyész akkori helyettese a Békés Megyei Bíróságon első fokon lezajlott perben végig azt hangoztatta: Tóth nem szabad véleménynyilvánítási jogával élt, hanem hamis tényeket közölt, mivel nem az ügyészségtől szivárgott ki az információ a napilaphoz. (Részletesen lásd: Zörög-e a haraszt?, Magyar Narancs, 2005. január 27.; Veszélyes vizeken, 2005. május 5.; Sértett hírnév, 2006. május 11.; Elölről az egészet, 2006. október 26.)

A sok tárgyalási napot felemésztő polgári perben Tóth Károly és jogi képviselője többek között azt is el szerette volna érni, hogy nyilvánosságra kerüljenek a magyar politikai és gazdasági elit jó részét kényelmetlen helyzetbe hozó ügyészségi Kulcsár-jegyzőkönyvek, s persze arra keresték a választ, hogy ki vagy kik voltak a kiszivárogtatók. Mindez akár közelebb vihetett volna a Kulcsár-ügy megértéséhez - amiről az érdeklődő nagyközönség éppen úgy nem tud tiszta képet alkotni, mint annak idején a Tocsik-ügyről vagy az ún. Fidesz-közeli cégbirodalom sorsáról -, de erre e tárgyalássorozat alkalmatlannak bizonyult.

Az LÜ képviselője többször jelezte: semmit sem bizonyítana, ha a Kulcsár-vallomások jegyzőkönyvei és a jobboldali napilap dokumentumai egyezést mutatnak, mivel a jegyzőkönyvhöz az ügy érintettjei közül sokan hozzájuthattak. A Békés Megyei Bíróság 2006 májusában, ha roppant szelíd mértékben is, nem jogerősen, de elmarasztalta Tóth Károlyt a Legfőbb Ügyészség jó hírnevének megsértésében. Tavaly októberben aztán fordult a kocka: a Szegedi Ítélőtábla súlyos eljárási hibára hivatkozva új eljárásra kötelezte a Békés Megyei Bíróságot. A hiba a Tóth Károly által megidézett Demeter Ervin 2006. január 31-i tanúmeghallgatásán történt. A Pesti Központi Kerületi Bíróságnak előzetesen mind Demeter, mind Tóth is jelezte távolmaradását, ám végül Demeter megjelent. Az ítélőtábla szerint ezzel sérült az alperes alapjoga: a tanújának nem tehetett fel kérdéseket.

A Békés Megyei Bíróság a megismételt tárgyalást 2007. február 23-ára tűzte ki, január 30-i dátummal azonban levelet kapott Demetertől, amelyben az ellenzéki képviselő jelezte: lakóhelyéhez képest

Gyula messze van,

az eljárás során tett már tanúvallomást, s az ügyben semmilyen érdemi információval nem rendelkezik. Demeter továbbá Tóth meghallgatási igényét értelmetlennek, sőt zaklató jellegűnek tartja. A fideszes politikus a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez fordult, hogy Budapesten hallgassák meg - a Békés Megyei Bíróság pedig elhalasztotta a tárgyalást.

Az alperes és jogi képviselője nem érti, hogy kérésük miért "zaklató jellegű"; ebben a perben még nem találkoztak egymással - pontosan ez az oka az eljárás megismétlésének. Botos Mihály, Tóth Károly jogi képviselője emellett Demeternek az ügyben tett ellentétes nyilatkozataira is felhívta a figyelmet; szerinte az ellenzéki politikus mást nyilatkozott a bíróságon és mást a bírósághoz írt mostani levelében.

"Az én szerepem ebben a történetben irreleváns, semmi közöm az egészhez. Ami folyik, az Tóth Károly és a Legfőbb Ügyészség vitája" - mondta lapunknak Demeter Ervin, aki megerősítette: az ügyben bármiféle információ csupán a sajtón keresztül jutott el hozzá. A volt titokminiszter az ügyben tett eddigi megnyilatkozásait nem tartja ellentmondóknak; most pedig csak a véleményét írta le a bíróságnak, arra pedig, hogy Budapesten hallgassák meg, a polgári perrendtartás lehetőséget ad.

Az "ügyészségi forrásokra" hivatkozó Magyar Nemzeten kívül annak idején az MTV Híradójához, az Este című műsorhoz, valamint a HVG online-hoz is eljutott néhány a Kulcsár-kihallgatások jegyzőkönyveiből. A Narancs több egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy emögött valóban nem a Legfőbb Ügyészséget, és nem is a Kulcsár-ügyben dolgozó ügyvédeket kell sejteni, hanem egy Kulcsár Attilához közel álló személyt. Az illető részese a monstre brókerpernek, a sajtó számára értesüléseink szerint ő szorgoskodott.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.