A Kulcsár-jegyzőkönyvek kiszivárogtatása: Gyűjtőmunka

Belpol

Évek óta tart a Legfőbb Ügyészség bírósági pere Tóth Károly szocialista képviselővel. Az ügy az emlékezetes brókerbotrány egyik mellék-, ámde korántsem érdektelen szála.
Évek óta tart a Legfőbb Ügyészség bírósági pere Tóth Károly szocialista képviselővel. Az ügy az emlékezetes brókerbotrány egyik mellék-, ámde korántsem érdektelen szála.

A súlyos eljárási hiba miatt új eljárásra kötelezett Legfőbb Ügyészség (LÜ) kontra Tóth Károly perben immár két és fél éve tusakodnak egymással a felek. Ám a Kulcsár Attila ügyészségi kihallgatásairól készült jegyzőkönyvek kiszivárogtatója nagy valószínűséggel nem az LÜ volt - még ha az azokat közlő Magyar Nemzet "ügyészségi hírforrásokat" emlegetett is állandóan.

Az előzményekkel

lapunk többször is foglalkozott. A jobboldali napilap 2004. szeptember 17-én vádhatósági informátorokra hivatkozva arról számolt be, hogy Kulcsár Attila egy kormánypárti politikust vesztegetett meg: a 2002-es választások után az akkor még a K&H Bank alkalmazásában álló bróker tízmillió forintot adott át az illetőnek. A gyanúba kevert személy személyiségjogi pert helyezett kilátásba, ezért a lap eltekintett neve közlésétől. Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság tagja még aznap úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy jó lenne, ha a Legfőbb Ügyészség és a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal abbahagyná az üzengetéses játékot, amihez nagyon jó játszótársat talált Demeter Ervinben (Fidesz). "Nem járható út, ha a Legfőbb Ügyészség az ellenzéken keresztül üzengetve szivárogtat ki találgatásokra alapot adó részinformációkat a Kulcsár-üggyel kapcsolatban." A Polt Péter vezette LÜ ezért indított jó hírneve megsértése miatt polgári pert Tóth ellen. A felperes képviseletében Varga Zs. András, a legfőbb ügyész akkori helyettese a Békés Megyei Bíróságon első fokon lezajlott perben végig azt hangoztatta: Tóth nem szabad véleménynyilvánítási jogával élt, hanem hamis tényeket közölt, mivel nem az ügyészségtől szivárgott ki az információ a napilaphoz. (Részletesen lásd: Zörög-e a haraszt?, Magyar Narancs, 2005. január 27.; Veszélyes vizeken, 2005. május 5.; Sértett hírnév, 2006. május 11.; Elölről az egészet, 2006. október 26.)

A sok tárgyalási napot felemésztő polgári perben Tóth Károly és jogi képviselője többek között azt is el szerette volna érni, hogy nyilvánosságra kerüljenek a magyar politikai és gazdasági elit jó részét kényelmetlen helyzetbe hozó ügyészségi Kulcsár-jegyzőkönyvek, s persze arra keresték a választ, hogy ki vagy kik voltak a kiszivárogtatók. Mindez akár közelebb vihetett volna a Kulcsár-ügy megértéséhez - amiről az érdeklődő nagyközönség éppen úgy nem tud tiszta képet alkotni, mint annak idején a Tocsik-ügyről vagy az ún. Fidesz-közeli cégbirodalom sorsáról -, de erre e tárgyalássorozat alkalmatlannak bizonyult.

Az LÜ képviselője többször jelezte: semmit sem bizonyítana, ha a Kulcsár-vallomások jegyzőkönyvei és a jobboldali napilap dokumentumai egyezést mutatnak, mivel a jegyzőkönyvhöz az ügy érintettjei közül sokan hozzájuthattak. A Békés Megyei Bíróság 2006 májusában, ha roppant szelíd mértékben is, nem jogerősen, de elmarasztalta Tóth Károlyt a Legfőbb Ügyészség jó hírnevének megsértésében. Tavaly októberben aztán fordult a kocka: a Szegedi Ítélőtábla súlyos eljárási hibára hivatkozva új eljárásra kötelezte a Békés Megyei Bíróságot. A hiba a Tóth Károly által megidézett Demeter Ervin 2006. január 31-i tanúmeghallgatásán történt. A Pesti Központi Kerületi Bíróságnak előzetesen mind Demeter, mind Tóth is jelezte távolmaradását, ám végül Demeter megjelent. Az ítélőtábla szerint ezzel sérült az alperes alapjoga: a tanújának nem tehetett fel kérdéseket.

A Békés Megyei Bíróság a megismételt tárgyalást 2007. február 23-ára tűzte ki, január 30-i dátummal azonban levelet kapott Demetertől, amelyben az ellenzéki képviselő jelezte: lakóhelyéhez képest

Gyula messze van,

az eljárás során tett már tanúvallomást, s az ügyben semmilyen érdemi információval nem rendelkezik. Demeter továbbá Tóth meghallgatási igényét értelmetlennek, sőt zaklató jellegűnek tartja. A fideszes politikus a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez fordult, hogy Budapesten hallgassák meg - a Békés Megyei Bíróság pedig elhalasztotta a tárgyalást.

Az alperes és jogi képviselője nem érti, hogy kérésük miért "zaklató jellegű"; ebben a perben még nem találkoztak egymással - pontosan ez az oka az eljárás megismétlésének. Botos Mihály, Tóth Károly jogi képviselője emellett Demeternek az ügyben tett ellentétes nyilatkozataira is felhívta a figyelmet; szerinte az ellenzéki politikus mást nyilatkozott a bíróságon és mást a bírósághoz írt mostani levelében.

"Az én szerepem ebben a történetben irreleváns, semmi közöm az egészhez. Ami folyik, az Tóth Károly és a Legfőbb Ügyészség vitája" - mondta lapunknak Demeter Ervin, aki megerősítette: az ügyben bármiféle információ csupán a sajtón keresztül jutott el hozzá. A volt titokminiszter az ügyben tett eddigi megnyilatkozásait nem tartja ellentmondóknak; most pedig csak a véleményét írta le a bíróságnak, arra pedig, hogy Budapesten hallgassák meg, a polgári perrendtartás lehetőséget ad.

Az "ügyészségi forrásokra" hivatkozó Magyar Nemzeten kívül annak idején az MTV Híradójához, az Este című műsorhoz, valamint a HVG online-hoz is eljutott néhány a Kulcsár-kihallgatások jegyzőkönyveiből. A Narancs több egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy emögött valóban nem a Legfőbb Ügyészséget, és nem is a Kulcsár-ügyben dolgozó ügyvédeket kell sejteni, hanem egy Kulcsár Attilához közel álló személyt. Az illető részese a monstre brókerpernek, a sajtó számára értesüléseink szerint ő szorgoskodott.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.