A MIÉP és a Meixner iskola
Miután Pintér Sándor belügyminiszter augusztus 28-i levelében a kialakult jogi vita ellenére leszögezte, hogy mindez a mai tanévnyitónak nem akadálya, Göncz Árpádné, a volt köztársasági elnök felesége megnyitotta a részképesség-zavaros gyermekek integrált oktatását végző Meixner iskolát. "Az általam támogatott alapítványnak sokan próbáltak keresztbe tenni, de nem hiszek a törvényességet megkérdőjelezőknek" - nyilatkozta a Magyar Nemzetben.
A Meixner Ildikó módszerét alkalmazó iskola törvényességét egyrészt az MSZP kormányozta Rákospalota közgyűlésének kisebbsége kérdőjelezi meg (a Munkáspárttól a Fideszen és SZDSZ-en keresztül a MIÉP-ig az összes párt az iskola ismételt önkormányzati kézbe vételét követeli), másrészt hivatala súlyánál fogva Grespik László, Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalának vezetője. Grespik (akinek a tiszai árvíz hasznáról szóló fejtegetése múlt heti számunk Szüret rovatának ékessége, és akinek szakmai célja a külföldiek budapesti ingatlanvásárlásának megnehezítése, hobbija pedig a magyar nép kozmikus származásával való bíbelődés) "de facto iskolának" nevezi a szóban forgó intézményt, merthogy szerinte a XV. kerületi önkormányzat jegyzője törvénytelenül adta ki a működési engedélyét még májusban. Szerinte az iskola jogilag nem létezik, jogtalanul működik. S minthogy hivatalánál fogva ő a kerületi intézkedések törvényességének felügyelője, a közbelépést kötelességének tartja. Ha fölöttese, a belügyminiszter nem közli, hogy mindez nem akadálya a tanévnyitónak, tán a küszöbön keresztbe fekvén, öntestével állja útját száz-egynéhány gyereknek, akiket szerinte "a de facto tantestület pajzsként tart maga elé, ürügyül bizonyos jogszabályokat nem tisztelő magatartások megvalósításához".
Pokorni Zoltán oktatási miniszternek jelenleg nincs hatásköre vizsgálatot indítani. Augusztus 28-i levelében azt tanácsolta a parlamenti képviselőként interpellációra készülő Hajdú László polgármesternek (MSZP), kezdeményezzen kerekasztal-beszélgetést az érintettekkel. Grespik László nem zárkózik el ettől, bár nem hiszi, hogy sok újat mondhatnának egymásnak. Ebben az egyben igaza lehet.
A terep
A Fővárosi Bíróság tavaly november 12-én minősítette közhasznú szervezetté a Meixner Alapítványt. Az alapítvány iskolájának működési engedélyét idén május 16-án adta ki a rákospalotai önkormányzat. Ezt a határozatot semmisítette meg augusztus 25-i dátummal a Közigazgatási Hivatal vezetője, ha meg nem is akadályozván, de izgalmasabbá tévén a tanévnyitót. Grespik László szerint két feltételnek kellene teljesülnie ahhoz, hogy az iskola működési engedélye jogszerű legyen.
Először. Neki nem elég az, ami a Fővárosi Bíróságnak elég volt. Hogy tehát "az alapítvány célja: az olvasás-írás nehézségekkel küzdő gyermekekkel való szakszerű foglalkozás módszertanának megismertetése a pedagógusokkal, a Meixner-módszer terjesztése, elfogadtatásának ösztönzése Magyarországon és Kelet-Európában, nemzetközi és belföldi szakmai konferenciák, szakmai tanulmányutak segítségével tudományos szakmai fórum biztosítása, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység folytatása dyslexiás és egyéb specifikus problémával küzdő gyerekekkel és szüleikkel, tudományos tevékenység folytatása tanulási zavar diagnosztikája és hatékony terápia témakörben, nevelő, oktató és készségfejlesztő munka folytatása." Grespik szerint (noha jogszabályra nem hivatkozik) olyan értelemben kellene módosítani a bírósági végzést, hogy az alapítvány céljai között "explicite" szerepeljen a 8 osztályos általános iskola működtetése (ez egyébként az alapítvány alapító okiratában szerepel is). Mintha a nevelő-, oktató- és készségfejlesztő munka folytatásának a terepe nem pontosan az iskola volna.
Másodszor. Szerinte jogerős ítélet kellene abban a perben, amelynek megindításáról a rákospalotai önkormányzat Ambrus János alpolgármester elmondása szerint még értesítést sem kapott. A Közigazgatási Hivatal vezetője viszont újra bíróságra menne. Azért újra, mert (és annak ellenére, hogy) az önkormányzat ellen indított előző perét a Fővárosi Bíróság megszüntette, miután az önkormányzat visszavonta azokat a határozatait (az alapítvánnyal kötött közoktatási megállapodást érintően), amelyeket korábban a Közigazgatási Hivatal vezetője törvénysértőnek tartott. A régi határozatok már nem voltak érvényben, a helyettük hozott újakra pedig nem terjesztette ki a bíróság az eredeti eljárást, ezért fellebbezett Grespik László.
A Közigazgatási Hivatal vezetője október végéig adott időt arra, hogy teljesüljön a két feltétel. Ha teljesül, kénytelen lesz jogszerűnek elismerni a Meixner iskola működési engedélyét. Ha nem teljesül (merthogy az alapítványhoz és az önkormányzathoz képest egyaránt harmadik személyen, a bíróságon is múlik, az pedig nem gyorsaságáról híres), meghosszabbítja. Ambrus János alpolgármester szerint mindez képtelenség, a kiadott működési engedély jogszerű, a közigazgatási hivatalvezető kifogásai nem bírnak halasztó hatállyal.
Mindezeken a jogászok elrágódhatnak egy darabig, el is fognak. Igazán súlyossá az teszi a dolgot, hogy az iskolák normatív támogatása a Közigazgatási Hivatalon keresztül történik. Az viszont, mivel nem létezőnek tekinti a Meixner iskolát, visszatartja az államtól járó pénzt (kb. havi 1,5 millió Ft-ot). Ha nem változtat álláspontján, pár hónap alatt ily módon ellehetetlenítheti, fizetésképtelenné teheti az intézményt, amely egyelőre csak az alapítvány meglévő forrásaival és az önkormányzattól kapott kiegészítő normatívával gazdálkodhat. Az iskola egyébként továbbra is ellátja a körzeti funkciót, ingyen járhatnak oda az "önkormányzati gyerekek" (akár diszlexiásak, akár nem; maradtak is sokan), a nem körzeti, "alapítványi gyerekek" szülei pedig hozzájárulást fizetnek; az igazgató szerint ez a kettősség nem fog feszültséget okozni.
A vád
A Meixner Alapítvány azért kaphatta meg a Tóth István utcai iskolát, mert már évek óta közmegelégedésre alkalmazta a Meixner-módszert az épületben, amikor a kerületi iskolahálózat átalakítása során az önkormányzat kivonult onnan. Az épület iránt mások is érdeklődtek. Végül sem az iskola szülői közösségének képviselői és egyes pedagógusai által gründolni tervezett alapítvány, sem a református egyház elképzelése nem jutott olyan stádiumba, hogy versenyezhetett volna a Meixner Alapítványéval. A rákospalotai közgyűlés így nem került választás elé, a Meixner ajánlata megfelelt a törvényi előírásoknak s a testület idén májusban úgy döntött, vele kötnek közoktatási megállapodást.
Az önkormányzati kivonulás az iskolaépületből, ahogy a főváros legtöbb kerületében, Rákospalotán is felkorbácsolta az indulatokat. Itt is elhangzottak az ismert érvek, hogy csökkenő gyereklétszám mellett nem lehet fenntartani azonos méretű iskolahálózatot; a megszüntetés hírére itt is beindult a spontán áramlás a "jobb iskolák" felé, ami tovább gyengítette a lefelé csúszókat. Itt is akciózni kezdett a megszokotthoz érthetően ragaszkodó szülők egy része, az akkor még önkormányzati iskola pedagógusainak egy részével együtt, akik előbb az önkormányzattal, aztán az alapítvánnyal kerültek ellentétbe. Ennek az akciózásnak a keretében támadták meg májusban a Meixner Alapítványnak kiadott működési engedélyt. S noha a Közigazgatási Hivatal vezetője elismeri, hogy a beadvány nem tekinthető fellebbezésnek (mert aláírói sem tekinthetők ügyfélnek, e jogviszonyban nem érintettek, ráadásul gyerekeik sem az inkriminált iskolába járnak), azért ő is munkához látott. Ugyancsak ennek az akciónak a részeként röppent fel a vád, hogy a Meixner Alapítvány mögött a szcientológiai egyház áll. Ifj. Hegedűs Lóránt (MIÉP) májusban a parlamentben azt állította, hogy "az alapítvány kurátora, Damó Eszter és férje, az alapítványi iskola igazgatója, Csorba József közvetítő útján erősítette meg a szülőknek, hogy ők ketten szcientológusok" (amúgy Hegedűs, ugyanebben a mondatban "kiugró szcientológus"-ként említette utóbbit).
A református lelkész képviselő által "magát egyháznak nevező bűnszövetkezetnek" titulált szcientológusokat a lelkileg gyenge emberekre pszichológiai nyomást gyakorló, egyházként fellépő globális gazdasági vállalkozásnak tartják. A nyugati világban igyekeznek távol tartani őket a közszférától. Az alapító L. Ron Hubbard eszmerendszerére épülő tanfolyamok idiotizmusáról néhány éve a Narancs is közölt riportot. Magyarországon a szcientológiai egyház legális. Egyelőre. Felszólalásában ifj. Hegedűs Lóránt "Le a szcientológusokkal!" kiáltással követelte azonnali betiltását. Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) államtitkára válaszolt neki (az egyházi ügyek az NKÖM-hez tartoznak; az, hogy egy iskolaalapítást érintő kérdésben nem az Oktatási Minisztérium képviselője szólalt meg, arra utal, hogy a kormány a látványosabban kommunikálható oldalról közelített a témához). Várhegyi közölte: a kormány ellenzi, hogy középületekben szcientológus vagy a szcientológiához kötődő szervezetek rendezvényeket tartsanak, a helyi önkormányzatokat is óva intik ettől. Jelezte, hogy "az egyházak alapításáról szóló törvény küszöbön álló módosítása kapcsán ezeknek a problémáknak az orvoslására a tisztelt Háznak is fel kell készülnie. Különben pedig a szcientológiai egyház az elmúlt két évben nem kapott költségvetési támogatást, és biztosíthatom önöket, hogy az elkövetkezendő években sem fog."
Ha valakit, aki ráadásul gyermekek oktatásával foglalkozik, szcientológusi kapcsolatokkal, sőt okirat-hamisítással vádolnak, miként azt ifj. Hegedűs tette Damó Eszterrel és Csorba Józseffel, az ördögi körbe kerül. Kénytelen azt bizonygatni, hogy semmi köze ahhoz, amivel vádolják, ami elég reménytelen pozíció. "Arrafelé nincsenek jó kapcsolataink - mondja Csorba József -, ennek következtében sose fogják megtudni, nem is érdekli őket, hogy nekünk semmi közünk a szcientológiához, viszont kiadhatnak pártutasítást, hogy felnégyelni, megszüntetni, likvidálni."
A szcientológiával való hírbe hozás ötletét az adhatta, hogy a rákospalotai önkormányzat az elmúlt tanévben egy másik (a Kozák téri) iskola három tantermét bérbe adta egy másik alapítványnak, a Képesség és Kreativitás Oktatási Központ Alapítványnak, amely valóban a szcientológiai egyházhoz kötődik. Ma már ez sincsen ott. A szcientológusok a HVG májusi értesülése szerint cáfolták, hogy bármi közük lenne a Meixner Alapítványhoz és iskolájához. Ugyanezt tette a Narancs kérdésére az iskolát vezető Csorba József, a Meixner Alapítvány képviselője, Damó Eszter, valamint a Meixner-módszer Alapítványt képviselő Adorján Katalin. Az APEH sem talált semmit, ami igazolta volna a szcientológiával kapcsolatos vádat, s az ügyészségi vizsgálatot is megszüntették, miután mindent rendben találtak az állítólag hamisított aláírások ügyében, merthogy ifj. Hegedűs írásszakértői véleményre hivatkozva azt állította, hogy "az alapítvány névadója, az akkor súlyos beteg, azóta elhunyt Meixner Ildikó aláírása hamisított a Meixner Alapítvány iratán" .
(A Meixner MIÉP általi hírbehozásának persze lehet végtelenül egyszerű oka is: a református egyház mégsem mondott le arról, hogy kezdjen valamit az ingatlanban. És addig is, amíg kitalálják, mit is akarnak pontosan, bevetették "természetes szövetségesüket" a Meixner lejáratására. Ha így van, akkor ifj. Hegedűsék hecckampánya előre megfontolt rágalomhadjárat - a szerk.)
A névadó
Meixner Ildikó, akinek a neve körül a hercehurca zajlik, nem érhette meg, hogy megkezdődhessen a tanítás az első olyan budapesti általános iskolában, amelynek pedagógiai programja kifejezetten az általa kidolgozott módszerre épül (a diszlexiáról lásd keretes írásunkat), s amely a Közigazgatási Hivatal vizsgálata szerint is eleget tesz az iskolaalapítás törvényben meghatározott személyi és tárgyi feltételeinek. Röviddel elhunyta után, idén júliusban posztumusz kitüntetésben részesítette Göncz Árpád, akinek a felesége gyógypedagógusként ismeri a Meixner-módszert. Meixner Ildikó és tanítványai előbb a módszer fennmaradása és a pedagógus- továbbképzésbe való bevitele céljából hoztak létre alapítványt, majd amikor Rákospalotán lehetőség kínálkozott, a gyakorlati alkalmazása végett létrehoztak egy másikat is, ezért viseli két alapítvány a nevét. ´ maga egyébként hívő katolikusként élt és halt meg, ezért is gyászosan abszurd a nevével egy mondatban emlegetni a szcientológiát, még akkor is, ha ezzel csak az ő álmának megvalósításán dolgozó tanítványait próbálják ellehetetleníteni Rákospalotán.
A kertvárosias, de nem luxuskörnyezetben álló iskola frissen festett folyosóján néhány szülő vár a gyerekére. Elég megkérdezni tőlük, mi újság, árad belőlük a keserűség. Hogy nincs még egy ilyen iskola. Más kerületekben legfeljebb egy-egy ilyen osztály akad. Ahelyett, hogy büszke lenne rá az ország, és mindenben támogatnák, egyre csak támadják. Hogy itt végre szakértelemmel és szeretettel foglalkoznak a gyerekeikkel. Teljesen értelmes, normális gyerekek, csak épp bizonyos nehézségeik vannak. A "rendes" iskolában megalázták, butának nézték őket, kiszorultak onnan. Viszont kisegítő iskolába sem valók. Nincs hely sehol számukra.
Diszlexiások
Két évet elloptak a fia életéből, mondja egy apuka. Egy évvel tovább tartották óvodában. Elsőben lassabban haladt a többieknél. Februárban vizsgálta meg a logopédus, de csak júniusra derítették ki, hogy diszlexiás. Most újra kezdték az elsőt.
Én is pedagógus vagyok, mondja egy anyuka. Szégyen, hogy így kell hallanom erről a módszerről. A diszlexia nem betegség, nem gyógyítható, de kezelhető.
"Elszomorító, hogy nem tanítják a Meixner-módszert, pedig be kéne építeni a pedagógusképzésbe" - mondja Seignerné Bujdos Éva, a Diszlexiás Gyermekekért Egyesület elnöke, aki idén januárban ezzel kapcsolatos ajánlásokkal fordult az Oktatási Minisztérium illetékeseihez (hiába), most pedig közleményben követeli, hogy fejeződjék be Meixner Ildikó nevének méltatlan meghurcolása, és negyven éve kidolgozott módszerét alkalmazó tanítványait a rászoruló gyerekek érdekében hagyják tanítani. Több tízezren is lehetnek, számukat a tanulók 5-10 százalékára teszik. A diszlexia nem csak a kicsik életét keseríti meg, ha nem szakszerűen foglalkoznak velük, hanem azokét a nagyobbakét is, akik a szűrőrendszer hiányossága miatt időben fel nem ismert diszlexiájuk folytán nem tudják úgy elsajátítani a nyelvtant, hogy leérettségizhessenek, holott értelmi képességeik alkalmassá tennék erre őket; vagy azokét az egyetemistákét, főiskolásokét is, akik szintén emiatt képtelenek idegennyelv-vizsgát tenni, ami a diploma feltétele. Velük szemben, igazolt esetekben méltányos lenne pozitív diszkriminációt alkalmazni. Ehhez jogszabály-változtatásra lenne szükség.
"Rémes, hogy egy szakmai ügy ilyen politikai és vallási síkra terelődött. Pedig világnézettől függetlenül bárkinek a gyereke lehet diszlexiás" - fogalmaz Adorján Katalin, a Meixner-módszer Alapítvány képviselője, aki a Budapesti Tanítóképző Főiskolánál és a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolánál tett sikertelen kísérletek után már lemondott arról, hogy a hazai felsőoktatásba a jelenlegi felületes szintnél alaposabb és nem fakultatív stúdiumok keretében bekerülhessen a Meixner-módszer oktatása (ahogy maga Meixner Ildikó sem kapott katedrát, főként szakmai féltékenység okán). Ezt csak némileg ellensúlyozhatja, hogy az alapítvány tanfolyamain eddig körülbelül nyolcszázan ismerkedtek meg vele, elsősorban tanítók és gyógypedagógusok, kisebb számban óvónők, általános és középiskolai tanárok.
Meg néhány érintett szülő.
Szőnyei Tamás
A diszlexia
A diszlexiás gyerekek lassan olvasnak, sokat hibáznak, összetévesztenek betűket, felcserélnek, kihagynak vagy betoldanak betűket, szótagokat. A sok hiba és lassú tempó megnehezíti vagy teljesen lehetetlenné teszi számukra az olvasott szöveg megértését. Gyakorta csúnyán és hibásan írnak, nehezen tanulják a nyelvtant, nem ejtenek tisztán minden hangot, nehezen tanulnak meg új szavakat, kifejezéseket, neveket.
A diszlexia nem betegség, hanem részképességzavar. Speciális pedagógiai módszerekkel lehet rajta segíteni, noha nincs tökéletes gyógymódja. Enyhébb esetekben speciális pedagógiai segítséggel teljesen korrigálható a probléma, a súlyosabb diszlexiások viszont lehet, hogy felnőtt korukban is csúnyán és helyesírási hibákat vétve írnak majd.
A diszlexiaveszélyeztetettség óvodás korban logopédiai-pszichológiai vizsgálatokkal előre jelezhető. A még iskoláskor előtt megkezdett intenzív terápiával enyhébb zavar esetén megelőzhető a kialakulása, de súlyosabb esetben is csökkenthetők a tünetek.
A diszlexiát gyakran nem ismerik fel időben, a szülők és a pedagógusok egyaránt tájékozatlanok, szükség lenne arra, hogy megfelelő számban (tovább)képezzenek logopédusokat, óvónőket és tanítókat a diszlexiás vagy veszélyeztetett gyerekek szakszerű ellátására, s hogy törvényben garantáljanak egyenlő esélyeket és speciális ellátást számukra.
E célokért tevékenykedik a Diszlexiás Gyermekekért Egyesület (XI. ker., Villányi út 11-13.); a témáról sok információ található a w3.swi.hu/zenit címen, többek között Meixner Ildikó munkásságának tézisszerű összefoglalása és műveinek irodalomjegyzéke is.
