Azon senki sem csodálkozik, hogy a nagyvárosokban minden talpalatnyi zöldért ádáz küzdelem folyik (lásd a Nagymező utcai mélygarázs által veszélyeztetett platánsor vagy a debreceni Nagyerdőre tervezett társasház lapunkban is tárgyalt ügyét) - az iparszerű állami fakitermelés és a szervezett tolvajlás korában azonban ritkaság, hogy falun egy focipálya nagyságú lombkorona eltüntetéséből perpatvar, sőt büntetőügy kerekedik. Kistelepüléseken az emberek környezeti ügyekben rendszerint akkor borogatnak asztalt, ha életminőségüket közvetlenül és azonnal befolyásoló beruházást akarnak az arcukba építeni, és erről elfelejtik őket megkérdezni. Jelen esetben is csak néhány közismert "bebírónak" köszönhető, hogy egy "pimf" dologból - helyi érdekű, engedély nélküli fakivágásból - balhé lett.
A Mezőszemere szélén található Május 1. út vége belterület, ám ami fontosabb: erre van a focipálya, ahol a helyiek emberemlékezet óta a falunapot, a búcsút és egyéb kulturális rendezvényeket tartják. Az itteni közparkból tavaly év végén 60 (későbbi felfedezések alapján 71) darab fát néhány nap leforgása alatt kivágtak és teherautókkal elszállítottak. Amikor Bukta Imre neves festőművész, önkormányzati képviselő, a Mezőszemerei Civil Egyesület vezetője és barátai pár nappal később erre sétáltak, meglepődve tapasztalták, hogy a számukra oly kedves ligetből egy darabot kiharaptak: egy rakás fa helyén csak csonkokat találtak. Az itt született, majd Szentendréről visszaköltözött képzőművész nem tudott róla, hogy testületi ülésen megszavazta volna a közterület letarolását, de azt is csak bajosan tudta elképzelni, hogy a hivatásos fatolvajok már a spájzból lopnák a ládának valót. Az irtás nyomvonala egy villanyvezeték közeléből indul és szerteágazik, javarészt távolabbi, akár 50-70 méterre eső fákat érint. A vágás helyszínére azóta új magoncok is kerültek, a festő szerint nagyjából azután, hogy az egészből rendőrségi ügy lett. "Ha ezt meg lehet tenni, akkor mindent - vezet körbe elkeseredett arccal. - Gyönyörű fák voltak, hozzátartoztak a falu képéhez, ok és felhatalmazás nélkül tűntek el" - mondja Bukta, aki a radikális területrendezés kapcsán a helyi közállapotok miatt is aggódni kezdett. Mezőszemerének nemsokára a vízközművagyon sorsáról kell döntenie, nem mindegy, milyen viszonyok közepette tárgyalnak a falu számára stratégiai jelentőségű kérdésről.
Hol a fa?
- a civil egyesület tagjainak jelenlétében zajló januári, rendkívüli testületi ülés már e gyakorlatias kérdés körül forgott. A tanúk szerint a jegyző azt felelte, hogy ő a kivágásra nem adott engedélyt. A törvény értelmében a vágási szándékot és annak részleteit vele kell egyeztetni és engedélyeztetni, kivéve, ha a fák pénzt vagy életet veszélyeztetnek; ez esetben hozzájárulását utólag kell beszerezni. A szólásra emelkedett polgármester, Bukta Gábor előadta, hogy az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. felszólítására a vezeték biztonsága érdekében helyettese, Bukta Sándor felügyelete mellett (mindannyian csupán névrokonok, a faluban több tucat Bukta él) 17 db fát az ő engedélyével vágtak ki. Arra viszont Bukta Imre szerint már nem tudott felelni, hogy a többi fát miért vitték el. Az elöljáró megnevezett egy közreműködő erdészt, valamint biztosította az egybegyűlteket, hogy az elszámolás után a fák ellenértékét a szociális bizottság számlájára átutalják, ám szerződést nem mutatott. "Ha mindenkinek szabad az erdőre menni, a polgármesternek is" - véleményezte az ügyet a Narancs kérdésére egy helybéli asszony; állítólag ugyanevvel próbálta csillapítani a kedélyeket az ülésen egy tisztviselő is, mindhiába. Bukta Imréék olyannyira nem voltak elégedettek a magyarázattal, hogy a faluban néhány éve megtelepedett Wahorn Andrással (lásd vele készült interjúnkat: "Az emléke megmaradt", Magyar Narancs, 2006. december 21.), egyéb helybéli képzőművészekkel, valamint Kollár Lajossal (számtalan magyar Himalája-expedíció vezetőjével) a füzesabonyi rendőrkapitánytól kérték az ügy kivizsgálását. Az egyesület megkeresésére a megyei közigazgatási hivatal is végigolvasta a testületi jegyzőkönyveket, de fakivágásra vonatkozó határozatot ők sem találtak, így szerintük az ügy feltehetően "engedély nélküli fakitermelés" és/vagy "természetkárosítás", megfejtése pedig a nyomozó hatóságok feladata.
A polgármester lapunknak azt mondta: csak ötven fáról tud, de mindegyikről el tud számolni. Szerinte az összes képviselő tudott a dologról, bár határozat valóban nem született. Azt, hogy a vezetékektől messze eső fákat miért kellett kivágni (a vezetékek biztonsága érdekében a szolgáltató általában gallyazást és nem vágást kér - L. B.), a falu első embere avval magyarázta, hogy beteg, sérült, a viharok nyomán életveszélyessé vált törzsekről volt szó, ilyenkor neki kötelessége azonnal cselekedni. A civilek viszont semmilyen nagy téli viharra nem emlékeznek, helyszíni szemlénk alapján pedig elmondhatjuk, hogy ha volt is égzengés, úgy az a jelek szerint csak az értékes ládaanyagnak számító fákat roppantotta meg, és csak egy bizonyos területen, számos vékonyabb egyed ellenben vitézül ellenállt mindenféle szélnek. Az egyesület által felkért igazságügyi szakértő halottkémi jelentése szerint kivétel nélkül elsőrangú, makkegészséges egyedek kerültek a láncfűrész útjába, a faanyag értéke köbméterenként minimum hétezer forint. A településvezető szerint egyes fák kivágását ezenfelül a szomszédos vízművet érintő területrendezési elképzelések indokolták, bár ott speciel szemmel láthatóan nem dolgoztak.
A füzesabonyi kapitányság az ügyet a megyei bűnügyi osztálynak gurította tovább, amely néhány hete a nyomozást bűncselekmény hiányában lezárta. A rendőrség szerint hivatali visszaélés nem történt, találtak ugyanis egy szerződést, amelyet egy fafeldolgozó bt. és a polgármester kötött. Eszerint a faanyag 4500 forintos köbméterenkénti áron cserélt gazdát, az áru ellenértékét a cég átutalta. Bukta Imre egyrészt örül, hogy végre felbukkant egy szerződés és a pénz is, ugyanakkor szerinte a rendőrségnek a jegyzői és szakhatósági engedélyek hiánya miatt az ugyancsak Btk.-ba ütköző környezet-, illetve természetkárosítás ügyében is feltétlenül vizsgálódnia kellett volna. Fellebbezésük nyomán mostantól az ügyészség nyomoz. Bukta Gábor polgármester azt mondja, az ügy számára lezárult. Az állításait esetlegesen alátámasztó dokumentumokat - az ÉMÁSZ felkérését (a jegyzőkönyvet a cégtől sem sikerült beszereznünk), a fák veszélyességéről szóló szakvéleményt, a fafeldolgozóval kötött szerződést, a fák ellenértékének befizetéséről szóló bizonylatot, a vízmű területrendezéséről szóló testületi döntést - lapzártánkig írásbeli kérésünk ellenére valószínűleg ezért sem küldte meg a Narancsnak.
