A tervezet legszembetűnőbb fogyatékossága, hogy teljesen kimaradt belőle a kábeltévé-hálózatok megnyitásának kérdése, ami például az Egyesült Államokban ma az egyik legfontosabb szabályozási kérdés. A korábbi infrastrukturális verseny ugyanis a távközlés, a számítástechnika és a média konvergenciájával egyre inkább a szolgáltatások versenyévé alakul, amelyben minden szereplőnek egyenlő esélyt kell biztosítani arra, hogy a meglévő infrastruktúrához önköltségi áron hozzáférve juttassa el szolgáltatását a fogyasztóknak akkor is, ha a hálózat épp az ő konkurense tulajdonát képezi.
Az EHT tervezete ilyen jellegű rendelkezéseket csak a telefonhálózatok vonatkozásában tartalmaz. Annyi biztos, hogy 2002-ben a helyi társaságok koncessziós szerződései is lejárnak, a helyi hálózatok részleges és teljes megnyitásának időpontja azonban még csak a mostani alkuk során alakul ki. A sajtóban megjelent nyilatkozatokból mindenesetre úgy tűnik, mind a Matáv, mind a Vivendi és a HTCC szeretné minél későbbre kitolni ezeket az időpontokat.
Jelentős piaci erők
A hálózatok összekapcsolásának kötelezettsége mindegyik szolgáltatót terhelné, a kisfogyasztó üzleti elérésének biztosítása, valamint a helyi hálózat teljes átengedése azonban csak a jelentős piaci erővel rendelkezőket, akiket 25 százalékos piaci részesedés alapján definiálnak, mégpedig négy területen: az összekapcsolási, a bérelt vonali, a mobil rádiótelefon és a vezetékes távbeszélő szolgáltatási piacon.
A jelentős piaci erővel rendelkező szereplők által kötelezően elkészítendő referenciaajánlat egyik vitatott eleme a hálózat részleges vagy teljes átengedéséért fizetendő ár. A leendő új belépők persze azt szeretnék, ha színtisztán költségalapon határoznák meg, míg a hálózatépítésre hatalmas összegeket áldozó cégek jogosnak érzik igényüket, hogy az árban foglaltasson benne valami a létesítési költségekből. A törvény az alternatív infrastruktúrák kiépítésére próbál buzdítani azzal, hogy a jelentős piaci erővel bírókat csak meghatározott időpontig terhelné a hálózat átengedésének kötelezettsége, így az új belépőknek néhány év alatt ki kell majd építeniük saját hálózatukat.
Ez meglehetősen pazarló eljárás: a telekom-liberalizációban élen járó országokban már belátták, hogy a gyors sikerrel kecsegtető megoldás a jó öreg országos monopólium szétválasztása egy, az infrastruktúrát (a hálózatot) kezelő és egy szolgáltató cégre, így a régi és az új szolgáltatók azonos feltételek mellett kínálhatják szolgáltatásaikat ugyanazon a hálózaton, amelyhez mindannyian ugyanolyan költséggel férnek hozzá. Erre itt, minálunk esély sem mutatkozik, ugyanis ezt a Matáv privatizációja előtt kellett volna meglépnie az államnak.
A távközlési alapjog biztosítására bevezetendő "egyetemes szolgáltatás" szintén alkalmat ad a szakmai csatározásra. Az elképzelés szerint a távközlési cégek árbevételük meghatározott részével közösen finanszíroznák e veszteségesnek feltételezett tevékenységet. A bírálók viszont úgy érvelnek, hogy az európai tapasztalatok alapján nem vagy csak minimálisan veszteséges az egyetemes szolgáltatás, és egyébként is, mintha az egészet a korábbi helyi szolgáltatók testére szabták volna.
Koncentrálódó piac
A magyar távközlési piacon már eddig is jelentős konszolidáció zajlott le, kirajzolódtak a Matáv piacnyitás utáni nagyobb versenytársai. A koncessziós jogot szerzett helyi távközlési szolgáltatók (LTO-k) többsége két nagy csoport tulajdonába került. A Vivendi Telecom Hungary hét koncessziós társaság összegyűjtésével két év alatt Magyarország második legnagyobb vezetékes távközlési szolgáltatójává vált. A Hungarian Telephone and Cable Corporation (HTCC) tulajdonában négy helyi társaság van. Miután a Monortel a UPC tulajdonába került, a UPC Magyarország is érdekeltté vált a szektorban, az utolsó "független", az Emitel pedig végül teljesen a Matávé lett. A piacnyitás után az LTO-k közül a Vivendi pályázhat legnagyobb eséllyel arra, hogy országos szolgáltatóvá váljon.
Az alternatív távközlési szolgáltatók jelenleg elsősorban adatátviteli és bérelt vonali szolgáltatásokat nyújtanak üzleti felhasználóknak, de a liberalizáció után persze ők is szeretnének megjelenni a közcélú távbeszélő-szolgáltatások piacán is. Az alternatív szolgáltatók közül az erős külföldi hátérrel rendelkező Pantel, PartnerCom, Novacom és GTS Magyarország indulhat eséllyel a lakossági piacon.
A kábelpiacon a legnagyobb szereplő - félmilliónál több előfizetővel - a UPC Magyarország, mely a műsorelosztás mellett már internetszolgáltatást is nyújt, de infrastruktúrája alkalmas hangátviteli szolgáltatásra is. Mivel a hatóságok nem valami nagy sikerrel próbálták megakadályozni, hogy a Matáv jelentős pozíciókat szerezzen az alternatív csatornaként működő kábelpiacon, itt mára a második legnagyobb szereplővé a 170 ezer előfizetővel rendelkező Matávkábeltv Kft. vált. Az egységes hírközlési törvény érvénybelépése után a kábeltársaságok integrált - beszéd- és adatátviteli, valamint műsorelosztást tartalmazó - szolgáltatást kínálhatnak majd.
Lassuló növekedés
Az elemzők a liberalizáció után további koncentrációra, egyre erősebb és szerteágazóbb szövetségek kialakulására számítanak. A szektor fejlődése a korábban reméltnél feltehetően kissé lassúbb lesz, mivel a tőzsde hullámzó hangulata által megviselt nagy multinacionális távközlési cégek, köztük a magyarországi érdekeltséggel rendelkezők, jelenleg nincsenek a legrózsásabb helyzetben pénzügyileg.
A nyugat-európai UMTS-tendereken eladósodott Deutsche Telekom és a Pannon GSM-ben, valamint a Pantelben tulajdonos KPN Royal Dutch Telecommunications Company nem nevezhető mostanában a hitelminősítő intézetek és a bankok kedvencének. A KPN be is jelentette, hogy az adósságállomány lefaragása érdekében eladja azokat az érdekeltségeit, amelyek nem tartoznak alaptevékenységéhez. Január elején már olyan pletykák is jártak, hogy a társaság megválna a Pantelben meglévő 75 százalékos részesedésétől. Pénzügyi problémákkal bajlódik a UPC Magyarország anyacége, a holland United Pan-Europe Communications is, bizonytalanná téve néhány tervezett kelet-európai fejlesztést.
Két külföldi cég is megválna magyarországi távközlési befektetésétől. A Novacomban, valamint a Vodafone néven futó V.R.A.M. Rt.-ben tulajdonnal rendelkező német RWE áramszolgáltató tavaly közölte, hogy megválik érdekeltségeitől. A Vivendi, melynek eddig nem sikerült belépnie a magyar mobilpiacra, eddig nem tudott vele megegyezni a Vodafone-csomag megvásárlásáról. A Vivendi másik lehetősége az lenne, ha részesedést szerezne az Antenna Hungáriában, mely húszszázalékos tulajdonosa a Vodafone-nak. Vevőre vár a GTS Magyarország is, melynek amerikai tulajdonosa megválik kelet-európai cégeitől.
A Deutsche Telekom-Matáv- Westel és a KPN-Pannon GSM-Pantel csoport mellett tehát még nem alakult ki egy harmadik csoportosulás, melyben egyaránt szerepel vezetékes és mobilcég, de ez valószínűleg csak idő kérdése.
Változó tarifastruktúra
A versenyre készülve mind a Matáv, mind pedig a Vivendi és a HTCC a költségalapúság jelszavával alakítja át tarifastruktúráját. Az előfizetési díjakat - melyekből az argumentáció szerint a hálózatfenntartás állandó költségeit fedeznék - a Matáv tavaly februárban drasztikusan, ötven százalékkal, idén pedig kissé visszafogottabban, de több mint huszonöt százalékkal emelte. Hasonlóképpen átstrukturálja díjait a Vivendi és a HTCC is, csak a mértékekben van különbség.
Korábban a három helyi monopolista összességében mintegy százszázalékos előfizetésidíj-emelést tartott szükségesnek ahhoz, hogy költségalapúságról lehessen beszélni, ehhez még hiányzik mintegy huszonöt százalék, és az összekapcsolási díjak újabb rendezése is hátravan.
Az előfizetési díj emelkedése viszont lehetővé tette a percdíjak csökkentését, amit a Matáv meg is lépett. Mivel az árverseny először a nemzetközi és a távolsági hívások piacán fejti majd ki áldásos hatásait, az országos monopólium idén ismét ezeknek a díját csökkentette a leginkább. A helyi percdíjakat viszont nem csökkentette tovább, sőt a csúcsidőn kívüli díjak emelkedtek, és csak a kapcsolási díj majdnem háromforintos csökkenése teremtett valami gyenge alapot annak a píárfordulatnak, miszerint "egy átlagos hosszúságú helyi hívás... olcsóbb lett".
Technológiaváltás
Bár a vezetékes telefonnal való ellátottság Magyarországon jóval alacsonyabb (37 százalékos), mint a fejlett európai országokban, a vonalszám bővülése várhatóan lassulni fog, mert egyre többen inkább a mobilt választják, másrészt a piacnyitás után a kábelhálózatok is képesek lesznek hangátvitelre. Szakértők a mobil további látványos terjedésére számítanak, a tavaly év végére becsült 30 százalék körüli penetráció néhány éven belül 50-60 százalék lehet.
Egyesek szerint az alacsony PC-ellátottság miatt a mobil internet is sikertörténet lehet mifelénk, bár a Carnation adatai szerint a felhasználók száma tavaly még nem érte el a tízezret sem. Ráadásul a tartalomszolgáltatók sem jeleskedtek abban, hogy valódi fogyasztói termékké tegyék a mobil internetet, ami eddig csak Japánban sikerült, az NTT-DoCoMo I-mode szolgáltatásának. A japán cég európai szövetségese a KPN, ami szabványversenyt vetít előre Európában is: elképzelhető, hogy a KPN-érdekeltségű mobil-operátorok - köztük a Pannon GSM - a vitatott hatékonyságú WAP-ról átállnak az I-mode-ra. Bárhogy lesz is, a gyorsabb (GPRS), illetve szélessávú (UMTS) átvitelt biztosító technológiák megjelenésével mindenképpen emelkedni fog a felhasználók száma és a szolgáltatás minősége is. A legutóbbi külföldi tenderek eredményéből okulva a kormány valószínűleg egy ideig még nem siet kiírni az UMTS-tendert.
A piacnyitás részleteinek és pontos menetrendjének ismerete nélkül az elemzők csak hasra ütve mondanak különféle és elég nagy szórást mutató számokat a tarifacsökkenés és a Matávra váró piacvesztés mértékéről. Az óvatosabb becslések szerint a liberalizáció után a helyi hívásoknál a Matáv mostani nyolcvanszázalékos piaci részesedése néhány év alatt mintegy tíz százalékkal, a távolsági és a nemzetközi hívásoknál pedig a mostani százról hetvenöt százalékra csökkenhet. Az elemzők évi 6-8 százalékos átlagos tarifacsökkenéssel számolnak: a nemzetközi és távolsági hívások díja drasztikusan és gyorsan, a helyieké viszont lassabban és csupán kisebb mértékben fog csökkenni.
Bodoky Tamás
Nagy László
Amit a hálón fognak
Mióta az internetezők 1998 januárjában a nyilvánosság erejét felhasználva szabályosan kikényszerítették a telefontársaság előzetes terveiben nem szereplő éjszakai százforintos kedvezményt (lásd: Távol Amerikától, Magyar Narancs, 1998. január 15.), a Matáv a tarifaemelésekkel párhuzamosan minden januárban újabb engedményeket adott az "erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező" hálórágóknak. 1999-ben az egy hívásra jutó maximális díjat bruttó 150 forintra emelték, ám az addiginál szélesebb idősávban (hétköznap 18 órától reggel 7-ig) tették hozzáférhetővé, továbbá bevezették az előfizető által választható helyi díjazású számok hívására díjkedvezményt nyújtó "Kedvenc számok" és "Kedvenc szám NET" csomagokat. 2000 áprilisában előrukkoltak az első, valóban átalánydíj jellegű tarifacsomaggal: a "Mindenkinek" a kedvezményes időszakokban (hétköznap 18 órától reggel 7-ig) korlátlan helyi telefonálási lehetőséget biztosít bruttó négyezer forint havidíj ellenében.
Idén január 15-én viszont a Matáv bejelentés nélkül, fű alatt megszüntette a "Mindenkinek" tarifacsomag értékesítését, és a kiszivárgott hírek szerint hasonló lépésre készült az "éjszakai 150 forintos" kedvezménnyel is. A kedvezmények megszüntetését az indokolta volna, hogy a január 24-én nyilvánosságra hozott új tarifatáblázatban végre különválasztották az internetre irányuló hívásokat, pontosan az internetezők első, 1998-as petíciójában megfogalmazott módon (amit akkor technológiai lehetetlenségnek nyilvánított a telefontársaság): 2001. február elsejétől a 06-51-es behívószámon elérhető internetszolgáltatók hívása a Matáv szolgáltatási területén kedvezményes percdíjjal, csúcsidőben bruttó 7,5, csúcsidőn kívül bruttó 3,75 forintért történik.
"A MATÁV - a gazdasági életben és a hazai telekommunikációban betöltött szerepének tudatában - az élére kíván állni annak a folyamatnak, amelynek következményeképpen hazánkban is megvalósulhat az információs társadalom" - értékeli az új internetes kedvezményt a Matáv új honlapjára írt beköszöntőjében Straub Elek vezérigazgató, de egy kis fejszámolással gyorsan kiderül, hogy a korábbi kedvezményes időszakban este hat után 9, míg a februártól megszűnő éjszakai díjzónában, este tíz után 71 százalékos díjemelés történt. Az internetezők tudnak és szeretnek is számolni, az eredmény pedig egy újabb, ilyenkor januárban szinte már menetrendszerű tiltakozáshullám - az átalánydíjnak látszó tarifacsomagok megszüntetése ellen közleményben tiltakozott Demszky Gábor is -, amely alaposan bekavart a távközlési óriás arculatváltós imidzskampányának.
A tiltakozás hatására a Matáv tíz nap elteltével defenzívába kényszerült: január 25. óta újra kapható a "Mindenkinek" tarifacsomag, sőt márciusra újabb internetkedvezményeket ígérnek. Ez azonban már nem segít a megtépázott imidzsen, a dühös felhasználók pedig február 16-án tüntetni fognak a Matáv-székház előtt.
