A távközlési piac liberalizálása: Drótos tétek

szerző
Bodoky Tamás
publikálva
2001/6. (02. 08.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Mire a Matáv kifacsar minden profitnövekedési lehetőséget a vezetékes hangátviteli bizniszből, és erőit átcsoportosítja a nagyobb növekedési lehetőséget ígérő területekre, lassan talán eljut a parlament elé a liberalizációról rendelkező Egységes Hírközési Törvény (EHT) tervezete. Az egyre több halasztást szenvedő EHT jövő év eleji bevezetése még nincs veszélyben, azokat az elemeket ugyanis, amelyek miatt idén májusig el kellett volna fogadni a törvényt, kivették a tervezetből, és külön kormányhatározatban rendelkeznek majd róluk.

Mire a Matáv kifacsar minden profitnövekedési lehetőséget a vezetékes hangátviteli bizniszből, és erőit átcsoportosítja a nagyobb növekedési lehetőséget ígérő területekre, lassan talán eljut a parlament elé a liberalizációról rendelkező Egységes Hírközési Törvény (EHT) tervezete. Az egyre több halasztást szenvedő EHT jövő év eleji bevezetése még nincs veszélyben, azokat az elemeket ugyanis, amelyek miatt idén májusig el kellett volna fogadni a törvényt, kivették a tervezetből, és külön kormányhatározatban rendelkeznek majd róluk.

A tervezet legszembetűnőbb fogyatékossága, hogy teljesen kimaradt belőle a kábeltévé-hálózatok megnyitásának kérdése, ami például az Egyesült Államokban ma az egyik legfontosabb szabályozási kérdés. A korábbi infrastrukturális verseny ugyanis a távközlés, a számítástechnika és a média konvergenciájával egyre inkább a szolgáltatások versenyévé alakul, amelyben minden szereplőnek egyenlő esélyt kell biztosítani arra, hogy a meglévő infrastruktúrához önköltségi áron hozzáférve juttassa el szolgáltatását a fogyasztóknak akkor is, ha a hálózat épp az ő konkurense tulajdonát képezi.

Az EHT tervezete ilyen jellegű rendelkezéseket csak a telefonhálózatok vonatkozásában tartalmaz. Annyi biztos, hogy 2002-ben a helyi társaságok koncessziós szerződései is lejárnak, a helyi hálózatok részleges és teljes megnyitásának időpontja azonban még csak a mostani alkuk során alakul ki. A sajtóban megjelent nyilatkozatokból mindenesetre úgy tűnik, mind a Matáv, mind a Vivendi és a HTCC szeretné minél későbbre kitolni ezeket az időpontokat.

Jelentős piaci erők

A hálózatok összekapcsolásának kötelezettsége mindegyik szolgáltatót terhelné, a kisfogyasztó üzleti elérésének biztosítása, valamint a helyi hálózat teljes átengedése azonban csak a jelentős piaci erővel rendelkezőket, akiket 25 százalékos piaci részesedés alapján definiálnak, mégpedig négy területen: az összekapcsolási, a bérelt vonali, a mobil rádiótelefon és a vezetékes távbeszélő szolgáltatási piacon.

A jelentős piaci erővel rendelkező szereplők által kötelezően elkészítendő referenciaajánlat egyik vitatott eleme a hálózat részleges vagy teljes átengedéséért fizetendő ár. A leendő új belépők persze azt szeretnék, ha színtisztán költségalapon határoznák meg, míg a hálózatépítésre hatalmas összegeket áldozó cégek jogosnak érzik igényüket, hogy az árban foglaltasson benne valami a létesítési költségekből. A törvény az alternatív infrastruktúrák kiépítésére próbál buzdítani azzal, hogy a jelentős piaci erővel bírókat csak meghatározott időpontig terhelné a hálózat átengedésének kötelezettsége, így az új belépőknek néhány év alatt ki kell majd építeniük saját hálózatukat.

Ez meglehetősen pazarló eljárás: a telekom-liberalizációban élen járó országokban már belátták, hogy a gyors sikerrel kecsegtető megoldás a jó öreg országos monopólium szétválasztása egy, az infrastruktúrát (a hálózatot) kezelő és egy szolgáltató cégre, így a régi és az új szolgáltatók azonos feltételek mellett kínálhatják szolgáltatásaikat ugyanazon a hálózaton, amelyhez mindannyian ugyanolyan költséggel férnek hozzá. Erre itt, minálunk esély sem mutatkozik, ugyanis ezt a Matáv privatizációja előtt kellett volna meglépnie az államnak.

A távközlési alapjog biztosítására bevezetendő "egyetemes szolgáltatás" szintén alkalmat ad a szakmai csatározásra. Az elképzelés szerint a távközlési cégek árbevételük meghatározott részével közösen finanszíroznák e veszteségesnek feltételezett tevékenységet. A bírálók viszont úgy érvelnek, hogy az európai tapasztalatok alapján nem vagy csak minimálisan veszteséges az egyetemes szolgáltatás, és egyébként is, mintha az egészet a korábbi helyi szolgáltatók testére szabták volna.

Koncentrálódó piac

A magyar távközlési piacon már eddig is jelentős konszolidáció zajlott le, kirajzolódtak a Matáv piacnyitás utáni nagyobb versenytársai. A koncessziós jogot szerzett helyi távközlési szolgáltatók (LTO-k) többsége két nagy csoport tulajdonába került. A Vivendi Telecom Hungary hét koncessziós társaság összegyűjtésével két év alatt Magyarország második legnagyobb vezetékes távközlési szolgáltatójává vált. A Hungarian Telephone and Cable Corporation (HTCC) tulajdonában négy helyi társaság van. Miután a Monortel a UPC tulajdonába került, a UPC Magyarország is érdekeltté vált a szektorban, az utolsó "független", az Emitel pedig végül teljesen a Matávé lett. A piacnyitás után az LTO-k közül a Vivendi pályázhat legnagyobb eséllyel arra, hogy országos szolgáltatóvá váljon.

Az alternatív távközlési szolgáltatók jelenleg elsősorban adatátviteli és bérelt vonali szolgáltatásokat nyújtanak üzleti felhasználóknak, de a liberalizáció után persze ők is szeretnének megjelenni a közcélú távbeszélő-szolgáltatások piacán is. Az alternatív szolgáltatók közül az erős külföldi hátérrel rendelkező Pantel, PartnerCom, Novacom és GTS Magyarország indulhat eséllyel a lakossági piacon.

A kábelpiacon a legnagyobb szereplő - félmilliónál több előfizetővel - a UPC Magyarország, mely a műsorelosztás mellett már internetszolgáltatást is nyújt, de infrastruktúrája alkalmas hangátviteli szolgáltatásra is. Mivel a hatóságok nem valami nagy sikerrel próbálták megakadályozni, hogy a Matáv jelentős pozíciókat szerezzen az alternatív csatornaként működő kábelpiacon, itt mára a második legnagyobb szereplővé a 170 ezer előfizetővel rendelkező Matávkábeltv Kft. vált. Az egységes hírközlési törvény érvénybelépése után a kábeltársaságok integrált - beszéd- és adatátviteli, valamint műsorelosztást tartalmazó - szolgáltatást kínálhatnak majd.

Lassuló növekedés

Az elemzők a liberalizáció után további koncentrációra, egyre erősebb és szerteágazóbb szövetségek kialakulására számítanak. A szektor fejlődése a korábban reméltnél feltehetően kissé lassúbb lesz, mivel a tőzsde hullámzó hangulata által megviselt nagy multinacionális távközlési cégek, köztük a magyarországi érdekeltséggel rendelkezők, jelenleg nincsenek a legrózsásabb helyzetben pénzügyileg.

A nyugat-európai UMTS-tendereken eladósodott Deutsche Telekom és a Pannon GSM-ben, valamint a Pantelben tulajdonos KPN Royal Dutch Telecommunications Company nem nevezhető mostanában a hitelminősítő intézetek és a bankok kedvencének. A KPN be is jelentette, hogy az adósságállomány lefaragása érdekében eladja azokat az érdekeltségeit, amelyek nem tartoznak alaptevékenységéhez. Január elején már olyan pletykák is jártak, hogy a társaság megválna a Pantelben meglévő 75 százalékos részesedésétől. Pénzügyi problémákkal bajlódik a UPC Magyarország anyacége, a holland United Pan-Europe Communications is, bizonytalanná téve néhány tervezett kelet-európai fejlesztést.

Két külföldi cég is megválna magyarországi távközlési befektetésétől. A Novacomban, valamint a Vodafone néven futó V.R.A.M. Rt.-ben tulajdonnal rendelkező német RWE áramszolgáltató tavaly közölte, hogy megválik érdekeltségeitől. A Vivendi, melynek eddig nem sikerült belépnie a magyar mobilpiacra, eddig nem tudott vele megegyezni a Vodafone-csomag megvásárlásáról. A Vivendi másik lehetősége az lenne, ha részesedést szerezne az Antenna Hungáriában, mely húszszázalékos tulajdonosa a Vodafone-nak. Vevőre vár a GTS Magyarország is, melynek amerikai tulajdonosa megválik kelet-európai cégeitől.

A Deutsche Telekom-Matáv- Westel és a KPN-Pannon GSM-Pantel csoport mellett tehát még nem alakult ki egy harmadik csoportosulás, melyben egyaránt szerepel vezetékes és mobilcég, de ez valószínűleg csak idő kérdése.

Változó tarifastruktúra

A versenyre készülve mind a Matáv, mind pedig a Vivendi és a HTCC a költségalapúság jelszavával alakítja át tarifastruktúráját. Az előfizetési díjakat - melyekből az argumentáció szerint a hálózatfenntartás állandó költségeit fedeznék - a Matáv tavaly februárban drasztikusan, ötven százalékkal, idén pedig kissé visszafogottabban, de több mint huszonöt százalékkal emelte. Hasonlóképpen átstrukturálja díjait a Vivendi és a HTCC is, csak a mértékekben van különbség.

Korábban a három helyi monopolista összességében mintegy százszázalékos előfizetésidíj-emelést tartott szükségesnek ahhoz, hogy költségalapúságról lehessen beszélni, ehhez még hiányzik mintegy huszonöt százalék, és az összekapcsolási díjak újabb rendezése is hátravan.

Az előfizetési díj emelkedése viszont lehetővé tette a percdíjak csökkentését, amit a Matáv meg is lépett. Mivel az árverseny először a nemzetközi és a távolsági hívások piacán fejti majd ki áldásos hatásait, az országos monopólium idén ismét ezeknek a díját csökkentette a leginkább. A helyi percdíjakat viszont nem csökkentette tovább, sőt a csúcsidőn kívüli díjak emelkedtek, és csak a kapcsolási díj majdnem háromforintos csökkenése teremtett valami gyenge alapot annak a píárfordulatnak, miszerint "egy átlagos hosszúságú helyi hívás... olcsóbb lett".

Technológiaváltás

Bár a vezetékes telefonnal való ellátottság Magyarországon jóval alacsonyabb (37 százalékos), mint a fejlett európai országokban, a vonalszám bővülése várhatóan lassulni fog, mert egyre többen inkább a mobilt választják, másrészt a piacnyitás után a kábelhálózatok is képesek lesznek hangátvitelre. Szakértők a mobil további látványos terjedésére számítanak, a tavaly év végére becsült 30 százalék körüli penetráció néhány éven belül 50-60 százalék lehet.

Egyesek szerint az alacsony PC-ellátottság miatt a mobil internet is sikertörténet lehet mifelénk, bár a Carnation adatai szerint a felhasználók száma tavaly még nem érte el a tízezret sem. Ráadásul a tartalomszolgáltatók sem jeleskedtek abban, hogy valódi fogyasztói termékké tegyék a mobil internetet, ami eddig csak Japánban sikerült, az NTT-DoCoMo I-mode szolgáltatásának. A japán cég európai szövetségese a KPN, ami szabványversenyt vetít előre Európában is: elképzelhető, hogy a KPN-érdekeltségű mobil-operátorok - köztük a Pannon GSM - a vitatott hatékonyságú WAP-ról átállnak az I-mode-ra. Bárhogy lesz is, a gyorsabb (GPRS), illetve szélessávú (UMTS) átvitelt biztosító technológiák megjelenésével mindenképpen emelkedni fog a felhasználók száma és a szolgáltatás minősége is. A legutóbbi külföldi tenderek eredményéből okulva a kormány valószínűleg egy ideig még nem siet kiírni az UMTS-tendert.

A piacnyitás részleteinek és pontos menetrendjének ismerete nélkül az elemzők csak hasra ütve mondanak különféle és elég nagy szórást mutató számokat a tarifacsökkenés és a Matávra váró piacvesztés mértékéről. Az óvatosabb becslések szerint a liberalizáció után a helyi hívásoknál a Matáv mostani nyolcvanszázalékos piaci részesedése néhány év alatt mintegy tíz százalékkal, a távolsági és a nemzetközi hívásoknál pedig a mostani százról hetvenöt százalékra csökkenhet. Az elemzők évi 6-8 százalékos átlagos tarifacsökkenéssel számolnak: a nemzetközi és távolsági hívások díja drasztikusan és gyorsan, a helyieké viszont lassabban és csupán kisebb mértékben fog csökkenni.

Bodoky Tamás

Nagy László

Amit a hálón fognak

Mióta az internetezők 1998 januárjában a nyilvánosság erejét felhasználva szabályosan kikényszerítették a telefontársaság előzetes terveiben nem szereplő éjszakai százforintos kedvezményt (lásd: Távol Amerikától, Magyar Narancs, 1998. január 15.), a Matáv a tarifaemelésekkel párhuzamosan minden januárban újabb engedményeket adott az "erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező" hálórágóknak. 1999-ben az egy hívásra jutó maximális díjat bruttó 150 forintra emelték, ám az addiginál szélesebb idősávban (hétköznap 18 órától reggel 7-ig) tették hozzáférhetővé, továbbá bevezették az előfizető által választható helyi díjazású számok hívására díjkedvezményt nyújtó "Kedvenc számok" és "Kedvenc szám NET" csomagokat. 2000 áprilisában előrukkoltak az első, valóban átalánydíj jellegű tarifacsomaggal: a "Mindenkinek" a kedvezményes időszakokban (hétköznap 18 órától reggel 7-ig) korlátlan helyi telefonálási lehetőséget biztosít bruttó négyezer forint havidíj ellenében.

Idén január 15-én viszont a Matáv bejelentés nélkül, fű alatt megszüntette a "Mindenkinek" tarifacsomag értékesítését, és a kiszivárgott hírek szerint hasonló lépésre készült az "éjszakai 150 forintos" kedvezménnyel is. A kedvezmények megszüntetését az indokolta volna, hogy a január 24-én nyilvánosságra hozott új tarifatáblázatban végre különválasztották az internetre irányuló hívásokat, pontosan az internetezők első, 1998-as petíciójában megfogalmazott módon (amit akkor technológiai lehetetlenségnek nyilvánított a telefontársaság): 2001. február elsejétől a 06-51-es behívószámon elérhető internetszolgáltatók hívása a Matáv szolgáltatási területén kedvezményes percdíjjal, csúcsidőben bruttó 7,5, csúcsidőn kívül bruttó 3,75 forintért történik.

"A MATÁV - a gazdasági életben és a hazai telekommunikációban betöltött szerepének tudatában - az élére kíván állni annak a folyamatnak, amelynek következményeképpen hazánkban is megvalósulhat az információs társadalom" - értékeli az új internetes kedvezményt a Matáv új honlapjára írt beköszöntőjében Straub Elek vezérigazgató, de egy kis fejszámolással gyorsan kiderül, hogy a korábbi kedvezményes időszakban este hat után 9, míg a februártól megszűnő éjszakai díjzónában, este tíz után 71 százalékos díjemelés történt. Az internetezők tudnak és szeretnek is számolni, az eredmény pedig egy újabb, ilyenkor januárban szinte már menetrendszerű tiltakozáshullám - az átalánydíjnak látszó tarifacsomagok megszüntetése ellen közleményben tiltakozott Demszky Gábor is -, amely alaposan bekavart a távközlési óriás arculatváltós imidzskampányának.

A tiltakozás hatására a Matáv tíz nap elteltével defenzívába kényszerült: január 25. óta újra kapható a "Mindenkinek" tarifacsomag, sőt márciusra újabb internetkedvezményeket ígérnek. Ez azonban már nem segít a megtépázott imidzsen, a dühös felhasználók pedig február 16-án tüntetni fognak a Matáv-székház előtt.

szerző
Bodoky Tamás
publikálva
2001/6. (02. 08.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra