A Vér és Becsület Kulturális Egyesület tervezett akciója: A vélelem része

szerző
Pálfalvi Lajos
publikálva
2003/4. (01. 30.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A jelek szerint immár több mint egy évtizede sem a törvényhozásnak, sem az igazságszolgáltatásnak nincs fogalma arról, hogyan kellene hatékonyan fellépni a neonáci szervezetekkel szemben. A jelenleg hatályos jogi keretek ugyanis erre nemigen alkalmasak. A Vér és Becsület Kulturális Egyesület februári várbéli demonstrációjának nagy dérrel-dúrral kísért megakadályozása inkább Európának szól. Holott a jogalkotók és -alkalmazók zavarodottságának oka, meglehet, nem pusztán politikai természetű: a magyar társadalom továbbra sem nézett szembe az ország II. világháborús szerepvállalásával.

A jelek szerint immár több mint egy évtizede sem a törvényhozásnak, sem az igazságszolgáltatásnak nincs fogalma arról, hogyan kellene hatékonyan fellépni a neonáci szervezetekkel szemben. A jelenleg hatályos jogi keretek ugyanis erre nemigen alkalmasak. A Vér és Becsület Kulturális Egyesület februári várbéli demonstrációjának nagy dérrel-dúrral kísért megakadályozása inkább Európának szól. Holott a jogalkotók és -alkalmazók zavarodottságának oka, meglehet, nem pusztán politikai természetű: a magyar társadalom továbbra sem nézett szembe az ország II. világháborús szerepvállalásával.Meglehetősen infantilis technikával akadályozták meg a hatóságok, hogy az eredeti nevén Vér és Becsület Ifjúsági, Kulturális és Hagyományőrző Egyesület (egyesület) február 11-én megtarthassa a Becsület napja nevű megemlékezését a Várban. Az egyesület már tavaly október 27-én jelezte szándékát a rendőrségen. A gyülekezési törvény értelmében egy ilyesfajta esemény rendezésekor csak bejelentési kötelezettségük van a szervezőknek, s ha a rendőrség ezt a jogszabályban rögzített okra hivatkozva nem tiltja meg, akkor szabad a pálya.

Átkaroló hadművelet

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség bejelentését 2003. január 8-án iktatták az I. kerületi önkormányzatnál. E szerint január 20. és február 28. között - 39 napon keresztül - kulturális rendezvénysorozatot szerveznének a helyszínen. Az ehhez szükséges közterület-foglalási kérelem az egyesület bejelentéséhez képest 73 nappal később landolt az illetékesek asztalán. A szervezők nem határozták meg, melyik napra mit terveznek, csak azt tudták biztosan, hogy lesz jó néhány olyan nap, amikor nem tartanak semmilyen eseményt. A hadügyi tárcánál január 20-án - az állítólagos emléksorozat kezdő napján - még azt sem tudták, milyen forrásból finanszírozzák a számukra akkor még ismeretlen programokat. Az egyesület így nem tarthatja meg demonstrációját, mivel a másfél hónapos kulturális "műsorfolyam" idejére a Vár nem minősül közterületnek.

"Kulturális szervezetként nagy örömünkre szolgál, hogy felpezsdül a művészeti élet a Várban" - jegyezte meg kérdésünkre Domokos Endre János, az egyesület ügyvivője. Hozzátette: kénytelenek új helyszín után nézni, valószínűleg a Hősök tere lesz a legalkalmasabb, ahová 200-300 érdeklődőt várnak, tekintve, hogy a média jó reklámot csapott nekik. Nagy valószínűsége azonban egy ottani rendezvénynek sincs, mivel a hatóságok eltökéltek abban, hogy az egyesület ne emlékezzék meg a Vár ostroma alatt és a kitörés során elesett magyar katonákról - Domokosék ugyanis ezt a célt jelölték meg a rendőrségen, és a magyar jogszabályok nem tiltják az ilyen típusú emlékezést.

Az utóbbi hetekben a doni áttörés és a 2. magyar hadsereg oroszországi pusztulása évfordulója alkalmából sok szó esett az ott értelmetlenül elesett magyar katonákról a különböző hivatalos eseményeken - miközben reguláris hadseregünk megszállóként elkövetett kegyetlenségeiről, a magyar találmánynak számító munkaszolgálat intézményéről alig - vagy inkább nem - lehetett hallani. Érdemes volna elgondolkodni azon, hogy az e téren magát tévhitben ringató társadalom prognosztizálható ellenérzéseivel összefüggésben van-e az, hogy a jogalkotók végre világosan szabályozzák a neonáci jelenségekkel szembeni fellépést. Hatékony törvények helyett olyasfajta gyakorlat van, amit ez esetben is látunk: a nemzetbiztonsági szervek a "maguk módján" oldják meg a helyzetet. Ami nagyon nincs jól. Most például valakik neonácinak kiáltották ki az egyesületet - lehet, hogy Domokosék nácik, lehet, hogy nem, bizonyíték mindenesetre nincs rá.

Alakulás, kisebb döccenőkkel

Domokos Endre 2001. január 23-án adta be az egyesület bejegyzési kérelmét a Fővárosi Bírósághoz (FB), amely példás gyorsasággal - hat nap múlva - tíz pontból álló hiánypótlási végzést küldött. Az egyesület e végzésnek mindenben megfelelő alapszabály-módosítást hajtott végre. Így az FB véletlenül, de igazán stílusosan, a német és magyar hadsereg Budapestről történt kiverésének évfordulóján, 2001. február 13-án, nem egészen egy hónap leforgása alatt jegyezte be az egyesületet. A bíróság az előírásoknak megfelelően hivatalból megküldte a végzést a Fővárosi Főügyészségnek (FF), amely ez ellen fellebbezést nyújtott be. Persze nem azért, mert fasiszta összeesküvést szimatolt, hanem mert kifogásolta, hogy az egyesület alapszabályában szereplő Becsület Bíróság döntésével szemben az alapszabály szerint nem volt helye fellebbezésnek. Az egyesület az ügyészi kívánalomnak megfelelően újra átdolgozta az alapszabályt. Az FB közben az előírások szerint eljuttatta az aktát a Legfelsőbb Bírósághoz (LB), amely 2002. január 2-án az egyesület bejegyzése mellett döntött. Miután az egyesület bejegyzése jogerőssé vált, Domokosék április közepén kérték a közhasznúságba vételüket, amire egy 11 pontból álló hiánypótlási végzést, majd az alapszabály teljes átdolgozását és egy névváltoztatási kérelmet követően 2002. május 28-án sor is került, ami ellen az FF nem fellebbezett (a bíróság és az ügyészség nem vizsgálhatja egy egyesület alapszabályában rejlő szándékokat).

Az mindenesetre megállapítható: a közhasznúságba vételkor történt alapszabály-átírás nemcsak a bíróság technikai észrevételeinek beépítésére korlátozódott, hanem tartalmilag is gyökeres változtatásokat hozott. Az egyesület elnevezéséből kikerült az "ifjúsági" és a "hagyományőrző" jelző, megszűnt a korhatár. Az eredeti célkitűzések alapján akár egy cigány érdekvédelmi egyesület koncepciója is belefért volna a leírtakba, miközben az új verzió már egy vállalkozói alapon is működő, bár továbbra is nehezen azonosítható, de szélsőségesgyanúsnak tűnő szerveződést mutat. Ekkor kerül a szövegbe többek között a kortárs kultúra által mellőzött, kirekesztett fiatalok felkarolása, műveik terjesztése és kiadása. Sőt most már fel kívánnak lépni a globalizáció kulturális sokféleséget romboló áramlatai ellen is.

Töltetek

Domokos némi hezitálás után kérdésünkre elmesélte, hogy a jelenleg is 10 (tíz) taggal működő egyesület Prohászka Ottokár katolikus püspök "keresztényszocialista világnézetének talaján álló" hungarista szervezet. Arra a kérdésre, hogy ezt miért nem írták bele az alapszabályba, úgy nyilatkozott, hogy nem tűnt célszerűnek. Álláspontja szerint a hungarizmus a magyar nemzet önvédelme, ahogy ezt Prohászka püspök Iránytű című könyvében definiálta. (Megkérdeztük a katolikus egyház képviselőjét, Veres András püspököt, mi a hivatalos álláspontjuk Prohászka munkásságáról, de nem kívánt nyilatkozni.) Domokos kötődése a katolikus egyházhoz egyébként nemcsak Prohászkára korlátozódik. A most 28 éves fiatalember, miután famintakészítő szakmunkásként leérettségizett, a szalézi rendnél egy évet töltött Balassagyarmaton, majd felet Szombathelyen. Ezt követően a kapucinusoknál fél évig volt jelölt, és mint mondta: "Nem bántam meg, hogy oda mentem, de azt sem, hogy eljöttem. Lelkileg nagyon megerősödtem." Az ügyvivő mostanában - többek között - szkinhed zenekaroknak ír szövegeket.

A hazai szkinhedmozgalmat egyébként Domokos "egy kis családnak" tartja, amelynek tagjai jól ismerik egymást. Határozottan tagadta viszont azt a nemzetbiztonsági szervek által kiszivárogtatott információt, miszerint az egyesület szervezte volna december 21-én Sződligeten az ominózus Fehér karácsony nevű rendezvényt. "Először azt hittem, valami szilveszteri tréfáról van szó, ott sem voltam a rendezvényen, de később rá kellett jönnöm, hogy minket találtak alkalmas bűnbaknak. Tudomásom szerint Illés Miklós korábban elismerte, hogy ő volt a szervező, akit ismerek ugyan, de nem tagja az egyesületünknek." Úgy vélte, azért kerültek képbe, mert állítólag Sződligeten valaki egy február 11-én a Várban tartandó nemzetközi ifjúsági neonáci találkozóról beszélt, s ők erre a helyszínre és időpontra jelentették be demonstrációjukat a rendőrségen.

Ha tényleg szerveződne - mindjárt nemzetközi - neonáci találkozó a Várban, akkor valóban gyanúsnak tűnhet, hogy kizárólag az egyesület jelentett be demonstrációt, amely így keretet adhat az összejövetelnek. A demokrácia játékszabályai szerint ilyenkor a külföldi rendőrségekkel együttműködve lehetne megakadályozni a már bizonyítottan neonáci aktivisták beutazását, a többieket viszont csak tetteik alapján lehet felelősségre vonni. A gond éppen az, hogy a magyar jog, illetve joggyakorlat rendkívül erélytelen a náci megnyilvánulásokkal szemben, ezért is kicsi a kockázata az ilyen szervezkedésnek. Akkor lenne nagy gondban a magyar igazságszolgáltatás, ha beigazolódna a nemzetbiztonsági szolgálat gyanúja. Ekkor ugyanis világossá válna - az Európai Unió számára is -, hogy a jogilag feltűnően képzett újnácik (vagy kik) lényegében büntetlenül megúsznák a demonstrációt.

Félix Péter

szerző
Pálfalvi Lajos
publikálva
2003/4. (01. 30.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra