Adatgyűjtés a határon túliak körében - Mindent vagy semmit

  • Parászka Boróka
  • 2011. május 26.

Belpol

A Budapestről a határon túliaknak juttatott oktatási-nevelési támogatás ügye is szóba került a múlt heti budapesti külügyminiszteri találkozón. Milyen irányba halad a két ország diplomáciai kapcsolata, és hogyan alakulhat a magyar-magyar viszony a közeljövőben?

Martonyi János magyar és Teodor Baconschi román külügyminiszter találkozóján Románia és Bulgária csatlakozása a schengeni övezethez (ez a jelenlegi román kormány egyik legérzékenyebb külpolitikai ügye), a közös Duna-program, a romastratégia, az RMDSZ-nek presztízskérdést jelentő romániai kisebbségi törvény került terítékre. E nagy horderejű és mindkét oldalról egyaránt támogatott témák mellett felmerült még egy - ezekhez képest marginálisnak tűnő - kérdés, amit nem említettek a hivatalos sajtóközlemények: a határon túli magyar oktatási rendszerekben tanuló gyerekeknek elkülönített oktatási-nevelési támogatás ügye. Bár ez a magyar kormányzati segítség csak a kisebbségben élő magyarokat érinti, a lebonyolítás mégis a két ország közös ügye, és ezért pontosan jelzi, milyen mozgásteret enged Traian Basescu román elnök Orbán Viktornak Erdélyben. Nem mellesleg azt is, hogyan alakul a fideszes össztűz alatt álló, a román kormánykoalícióban nehéz helyzetben lévő RMDSZ, illetve a még mindig a bejegyzésével bajlódó Erdélyi Magyar Néppárt sorsa.

Átszivárgó pártfinanszírozás

Az oktatási-nevelési támogatást az utóbbi években az RMDSZ kezelte Iskola Alapítvány juttatta el a kedvezményezettekhez. Az egykor Kelemen Hunor (jelenlegi RMDSZ-elnök) vezetése alá tartozó alapítvány viszonylag bonyolult adminisztrációs rendszert működtetett azért, hogy évi húszezer forinttal segítsenek erdélyi családokat. Az évente egyszer megpályázható támogatás körülbelül félhavi román minimálbérnek felel meg: sokaknak fontos bevételt jelentett, sokak meg szimbolikus "jutalomnak" tekintették azért, mert gyermekeiket magyar iskolába íratták. Politikai haszna is volt a támogatásnak, az RMDSZ - mint pénzosztó - évente egyszer a teljes erdélyi magyar közösséget megszólíthatta: ha úgy tetszik, magyar állami pénzen kampányolhatott két választás között. (Ebből a keretből szivárgott át a határon a kisebbségi pártfinanszírozás nem is olyan jelentéktelen tétele.)

A Fidesz-kormány hivatalba lépése óta folyamatosan dolgozik azon, hogy kiépítse Erdélyben az RMDSZ párhuzamos struktúráit. Alakulóban van az Erdélyi Magyar Néppárt, az országot adminisztratív sejtek, ún. "demokrácia-központok" hálózzák be, az RMDSZ árnyékában - megint csak magyar állami támogatással - komoly mozgósító erővel bíró ellenrendszer jött létre. Az oktatási-nevelési támogatás (és a vele nyert kampánytőke) ebben az új rendszerben nem maradhatott az RMDSZ-nél, mert túl nagy helyzeti előnyt biztosított. A Fidesz-kormány - nem is váratlanul - felmondta az évek óta érvényben lévő szerződést az Iskola Alapítvánnyal, és a következő tanévtől a támogatást közvetlenül az érintettekhez juttatja el, közvetítő szervnek pedig a Romániai Magyar Pedagógus Szervezetet kérte fel. Ez azonban nem nyúl a pénzhez, hisz a magyar kormány "zsebbe" fizeti a romániai magyar szülőknek (a reménybeli kettős állam- és választópolgároknak). Ráadásul idéntől már nemcsak az iskoláskorú gyermekek, de az óvodások is jogosultak a pénzre - egyre szélesebb a pályáztatás révén elérhetők (és mozgósíthatók) köre. A romániainál is élesebb a fordulat Szlovákiában, ott ugyanis eddig még helyi közvetítő segítségével sem jutott el magánszemélyekhez a pénz, mindig az oktatási intézmények voltak a kedvezményezettek (szlovák nyomásra), s csak áttételesen részesültek belőle a diákok. A Fidesz-kormány itt is "zsebbe" fizetést akar. Martonyi a közelmúltban Pozsonyban Mikulás Dzurindával tárgyalt, és a szlovák politikus arra hívta fel a figyelmét, hogy az eddigi eljárást szabályozó kormányközi megállapodás hat hónapos felmondási időt állapít meg, amit Budapest nem tart be.

Mindenre felkészülve

Az RMDSZ érzékenyen reagált a döntésre: szerződésszegéssel vádolta a Fideszt, hiszen az eddigi rendszer feltételeit kormányközi szerződés rögzítette, amit a magyar fél önkényesen módosított. A párt nyomására a román kormány is foglalkozik az üggyel, a Boc-kabinet azonban nem a kormányközi megállapodás felrúgását kéri számon. A szerződésszegés tényét Répás Zsuzsa nemzetpolitikai helyettes államtitkár a hét végén cáfolta: a magyar kormány úgy véli, Magyarország és Románia uniós csatlakozása után a régóta érvényben lévő megállapodás hatályát vesztette. Bukarest viszont azzal érvel, hogy a Fidesz olyan adatgyűjtésbe kezd az oktatási támogatás ürügyén, ami adatvédelmi problémákat vet fel, és román állampolgárok jogait sérti. Vagyis a támogatásért cserébe a magyar családok személyes adataiból épít adatbázist a magyar kormány Romániában: nemzetiségre vonatkozó nyilatkozatot kér, nemzetiségi iskolák számadatait összesíti, román személyi okmányok másolatát tárolja. Hasonló adatok gyűjtésére és kezelésére a román hatóságoknak is csak rendkívül szigorú szabályok betartása mellett van lehetőségük.

Szoft üzem

Az RMDSZ abban bízik, hogy a Baconschi-Martonyi-találkozó után a június elején esedékes román-magyar vegyes bizottság is foglalkozik a kérdéssel. Pár nappal a külügyminiszteri egyeztetés előtt a bukaresti külügy egy névtelen munkatársa úgy nyilatkozott: mindenre fel vannak készülve, arra is, hogy a magyar kormány nem kíván egyezségre jutni sem ebben, sem más, a két ország jövőjét meghatározó kérdésben. Mert "a magyaroknak mindegy, hogy lesz-e diplomáciai konfliktus, vagy sem, Orbán Viktor bízik a Traian Basescuhoz és Emil Bochoz fűződő jó viszonyában". A külügyminiszteri találkozó után megjelent egyik értékelés szerint Teodor Baconschi "szoft üzemmódban felvetette az oktatási támogatás ügyét, de nem erőltette az RMDSZ érdekeit szolgáló megoldást, mert végül is a magyar kormány annak és úgy ad pénzt, akinek és ahogy akar". Az államelnök közeli munkatársai azt viszont cáfolják, hogy Basescu pártja kiegyezett volna a Fidesszel és a bejegyzés alatt álló, Tőkés Lászlóhoz kötődő Erdélyi Magyar Néppárttal az RMDSZ háta mögött.

Még egyáltalán nem biztos, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt - a magyar kormány jelentős támogatásával együtt - versenyképes politikai erővé tud-e válni Erdélyben. E bizonytalanságot jól jelzi, hogy az is felmerült: a demokrácia-központok veszik át az oktatási-nevelési pályáztatás lebonyolítását. Ez végül nem történt meg - sokak szerint ez az intézményrendszer még nem elég felkészült ehhez a feladathoz. Basescu Demokrata Pártjának (DP) a politikusai mindenesetre hangsúlyozzák, hogy az RMDSZ ellenzékbe vagy parlamenten kívülre szorítása nem érdeke a legerősebb román pártnak. 'k ugyanarra játszanak, mint Orbán: a romániai magyar érdek-képviseleti szervezeteket egymás ellenében erősítik, illetve gyengítik, így az erdélyi magyarok (legyen szó akár Tőkés híveiről, akár az RMDSZ támogatóiról) önmagukat tartják karanténban. A fegyelmezési és ösztönzési eszközök tárháza színes: az Erdélyi Magyar Néppárt a Magyarországról jövő juttatásokban bízik, az RMDSZ pedig abban, hogy többet már nem vesznek el tőle, és hagyják működni azon az egyre szűkebb játéktéren, amit önerőből csak ő tud fenntartani. Kelemen Hunor az oktatási-nevelési támogatás körül kirobbant botrány kezdetén még nagyon határozottan kérte számon a Fidesz-kormány döntéseit, mára azonban visszavonulót fújt, a Majtényi-Baconschi-tárgyalás előtt már úgy nyilatkozott, hogy "a román diplomáciára bízza a megoldást". A szövetség láthatólag nem akar Bukarest ellenére nekimenni Budapestnek.

Figyelnek

Mindez mégsem jelenti azt, hogy kőbe lenne vésve Basescu ésOrbán jó viszonya. Romániában jövőre parlamenti és önkormányzati választások lesznek, és a DP politikusait is leginkább az erdélyi magyar szavazóbázis érdekli. Az oktatási-nevelési támogatás (és a Magyarországról irányított erdélyi magyar pártpolitika) is csak ebből a szempontból fontos. Az elmúlt napokban könnyen kiéleződhetett volna a diplomáciai konfliktus, ha a román fél úgy érzi, Magyarország nem kompromisszumkész, mert - legalábbis a román külügy szerint - az oktatási-nevelési támogatás ügyében Magyarország megsérti a területenkívüliség elvét. A budapesti találkozó után Baconschi kétértelműen nyilatkozott a jövőről; óvott a "nacionalista pániktól", de jelezte (utalva többek között a magyar Alkotmány körüli nemzetközi vitára), hogy Románia kész bármikor lépni, ha Magyarország eltér a "demokratikus, európai" elvektől.

Neked ajánljuk