NER-mindennapok: a lelkész és a polgármester

Adományok Isten dicsőségére: felkavarta az indulatokat a csalásgyanú egy református közösségben

Belpol

Ismeretlen tettes ellen költségvetési csalás gyanúja miatt a NAV eljárást folytat a Békés megyei Zsadányban a helyi református egyházközség fenntartásában lévő intézményekben. A történet Móricz Zsigmond tollára kívánkozna. És nem csak azért, mert az Isten háta mögött vagyunk.

Zsadányban, az alig 1600 lelkes észak-békési faluban a közelmúltban megjelentek a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának és az adóhatóság Békés megyei igazgatóságának nyomozói és munkatársai. Egy korábbi feljelentés alapján szállták meg a helyi református egyházközség fenntartásában lévő intézményeket, és információink szerint a parókián is jártak. Iratokat, dokumentumokat, számlákat, kimutatásokat, füzeteket és dossziékat foglaltak le és vittek magukkal, minderről jegyzőkönyvet vettek fel.

Ahhoz, hogy a NAV-vizsgálat hátterét a maga teljességében lássuk, előbb meg kell ismerkednünk Zsadány urával. 1994-től 2019 októberéig az egykor rendőrként dolgozó, magát függetlennek nevező, de főleg az utóbbi évtizedben a Fidesszel nagyon is szoros kapcsolatban lévő Dudás Árpád volt a polgármester, akit azonban a tavaly őszi helyhatósági választáson 10 szavazattal legyőzött a politikába új szereplőként beszálló civil jelölt, Marton Sándor. Dudás, akit nem éppen visszafogottságáról ismernek a környezetében, nehezen dolgozta fel, hogy az éles versenyben alulmaradt.

Attila fővárosa

Dudás polgármesterként akkor vált országosan is ismertté, amikor műkedvelő helytörténeszként arra jutott, hogy Attila hun király sírja éppen Zsadány alatt lehet. El is nevezte a faluját „Attila király fővárosának”, erről hatalmas tábla is tájékoztat. Dudás ebbéli meggyőződését nemcsak a történészszakma, hanem a helyiek többsége sem veszi komolyan, ám az ambiciózius (volt) polgármester egy uniós pályázaton mégis 88 millió forintot nyert a falunak arra, hogy felépítsék „Attila király fapalotáját”.

Attila király napelemei

Attila király napelemei

Fotó: Bod Tamás

Az elmúlt önkormányzati ciklusokban mindeközben a sok hátránnyal küzdő zsadányi önkormányzat az intézményeinek java részét átadta a helyi református egyházközségnek. Önkormányzati fenntartásban mára mindössze egy óvoda, a konyha és a temető maradt. Dudás Árpád polgármesterségének idején érkezett a faluba a feleségével Demeter Ottó lelkész, aki immár 17 éve szolgálja a zsadányi református gyülekezetet.

A beiktatásán jelen volt Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület akkori püspöke is, aki egyben Demeter Ottóné keresztapja. Demeter Ottó testvére, Zoltán pedig 2010 óta a Fidesz országgyűlési képviselője, mindannyiszor Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik egyéni körzetéből jutott be a törvényhozásba.

Káros hullámzás a templomból

A Demeter házaspárt megelőzte jó híre, amelyet csak erősített az a lelkesedés, amellyel munkához láttak a faluban. Szerényen éltek, ami aztán idővel többek szerint is igencsak megváltozott.
A tiszteletesék és Dudás jó kapcsolata és azonos politikai irányultsága különösen 2010 után mindenki számára nyilvánvaló volt Zsadányban.

Éppen ezért nagy volt a riadalom 2019. október 13-án este, amikor kiderült, hogy Dudás minden várakozás dacára vereséget szenvedett. Pedig, állítják többen, a hatalmi helyzetből fakadó előnyök kihasználásával (mozgósítás, meggyőzés, presszió, megfélemlítés, a választók szavazókörökbe szállítása, az ellenfél becsmérlése) nem volt probléma, ment minden simán. A helyiek határozottan állítják, hogy az egyházi intézmények dolgozóinak kiadták: Dudás Árpádra kell voksolni.

Egy, az idősek otthonában lakó forrásunk elmondta, ő mindenképpen Marton Sándorra akart szavazni, de a gondozó, aki elvitte a szavazókörbe, abban is „segített” neki, hogy végül Dudás neve mellé kerüljön az x. Október 13-án a Dudás-pártiak a falut járták, s csöngettek be azokhoz, akik még nem voltak választani – ál­naiv kérdés lenne, hogy vajon honnan volt erről információjuk. Ezeket az ügyeket persze senki nem vitte a helyi választási bizottság elé, mert, ahogyan egyik zsadányi lakos megfogalmazta nekünk, a választási szervben úgyis a polgármester emberei ültek.

Pluszban elkönyvelt tételek

A hónapokkal ezelőtt, de már az októberi önkormányzati választás után megszületett feljelentés súlyos dolgokat állít – ezek cáfolata vagy megerősítése a most ismeretlen tettes ellen költségvetési csalás gyanújával indított vizsgálat célja. A zsadányi református egyházközség 2006-ban vette át a támogatói otthont, amely aztán átmeneti otthon, végül idősek otthona lett. Öt évvel később, 2011-ben adta át az anyagi javakban nem dúskáló önkormányzat a reformátusoknak az addig saját fenntartásában lévő idősek otthonát, 2012-ben pedig a község általános iskoláját.

A Narancs tudomása szerint az Attila király körút 19. szám alatt található 35 férőhelyre engedélyezett idősek otthona évek óta úgy működik, hogy 10 emberrel többet látnak el. A Magyar Államkincstár munkatársai többször jártak az intézményben, de információink szerint ellenőrzéseik formálisak voltak, addig sem jutottak el, hogy az ágyakat megszámolják. Sem működési engedély, sem pluszfinanszírozás nem volt a létszámon felüli idősekre, de tőlük ugyanúgy havonta pénzt szedtek be – állítják a feljelentők. Mégpedig fejenként 84 ezer forintot, amit úgy „könyveltek el”, hogy ez az összeg „adomány Isten dicsőségére”. Az adomány a gyanú szerint valójában a nem legális térítési díj volt.

Hasonló volt a helyzet a Zsadányi Református Egyházközség Diakóniai Központ Béke utca 103. szám alatti, a helyiek által csak „kis szociális otthonnak” nevezett intézményében. Ez az épület korábban iskola volt, amelyet a bezárás után átadtak az egyháznak. Az ingatlant felújították és bővítették, de a 15 főre szóló engedéllyel szemben itt is volt 4-5 létszám feletti ellátott. Ők a hírek szerint a térítési díjat – 78 ezer forintot havonta és személyenként – ugyancsak „adomány Isten dicsőségére” címen rótták le. E pénzügyi műveleteket értesüléseink szerint a „kis átadó füzetben” vezették és tartották számon.

Ha mindez igaz, akkor a két tétel évente 15 milliós összeget tett ki. A „kis szociális otthonban” tilos volt főzni, de főztek; mentálhigiénés szakembert kellett volna alkalmazni, de nem alkalmaztak. Nem foglalkoztatták az ellátottakat, csak a tévénézés maradt programnak és mindennap húsz perc áhítat. Közben a pályázatokhoz rendszeres időközönként fotókat készítettek az idősekről, mintha valódi programokon vennének részt, jelenléti íveket is aláírattak velük – csak éppen valódi rendezvények, foglalkozások nem voltak. Előfordult az is, hogy az egyházközség tagjai és családjaik kirándulni mentek, és egy balatonlellei adventista üdülőben szálltak meg. Ilyenkor a feljelentés szerint a tiszteletesék 25 ezer forintot kértek azoktól, akik templomba járnak, és 36 ezer forintot azoktól, akiket nem látni az istentiszteleteken.

A pénz átadásáról senki nem kapott igazolást. Az érintettek egy része utólag tudta meg, hogy pályázati pénz tette lehetővé az egyházközség szervezte nyaralást, és mivel a kirándulás 100 százalékban támogatott volt, senkinek nem kellett volna fizetnie semmit.

Adomány Isten dicsőségére

A zsadányi bölcsődét a református egyházközség pályázaton nyert pénzből, zöldmezős beruházásban valósította meg. Az intézményben három csoport van, és bár ingyenes az ellátás, havonta közel 8 ezer forintot kellett fizetnie a szülőknek – ki nem találnák – „adomány Isten dicsőségére” címen. Kisebb ribillió tört ki, amikor az egyik nagymama az unokája ügyeit intézendő egy ilyen „nyugtával” a gyámügyre akart menni, hogy igazolja, a csöppséget ellátják, bölcsődébe is jár – a helyi hivatalosságok lóhalálában „lebeszélték” a nagyit arról, hogy az „adományról” szóló nyugtát megmutassa a területi illetékeseknek.

Zsadány

Zsadány

Fotó: Bod Tamás

Az anyaotthonban vagy más néven a családok átmeneti otthonában lévő nők családi pótlékához és gyermektartás címen kapott pénzéhez nem nyúl a fenntartó egyház, de a jövedelméhez igen. Az itt lévő nők többsége valamelyik egyházi intézményben dolgozik, ám a fizetés 80 százalékát térítési díj fejében levonja a fenntartó. Előfordult az is, hogy az egyik asszony kaparós sorsjegyen 30 ezer forintot nyert, de ennek sem örülhetett maradéktalanul: a tiszteletes asszony ennek az 50 százalékát elkérte tőle, hiszen az a pénz is „jövedelem”.

A helyi közmunkaprogramban az egyház is benne van. Az információk szerint a gyakorlat a következő volt. Minden évben két hétre megszakították a programot, s két hétig ingyen dolgoztak a közmunkások a református egyházközségnek azért, hogy meghosszabbítsák közmunkás-foglalkoztatásukat, és az év fennmaradó 11 és fél hónapjában továbbra is 54 ezer forintos bérért dolgozhassanak. Többen szóvá tették, hogy ez igazságtalanság, sőt kizsákmányolás.

Az adóhatósághoz eljuttatott információk között szerepel, hogy az utóbbi években Demeterék látványosan vagyonosodtak. A felújított és lakhelyül szolgáló helyi református parókia mellett Zsadányban kétszintes házat építettek, emellett vásároltak Gyomaendrődön üdülőt, az autójuk is új. Egy, a parókián nyitva maradt füzet arról árulkodott, hogy a magánszámlájukon 100 millió forintot meghaladó készpénz van.

Az új polgármester felőrlődött

„Ha nem vagyok szem- és fültanúja, akkor nem hinném el, miként ordított le egy betegjogi képviselőt a tiszteletes asszony. Ilyet még soha nem éltem át, rendkívül kellemetlen volt” – mondta a Narancsnak egy, a helyi állapotokat jól ismerő lakos. Mások egymástól függetlenül elmondták, hogy Demeter Ottónét ellentmondást nem ismerő, hatalmát fitogtató stílusa miatt a háta mögött gúnyosan „bajusz nélküli Hitlerként” emlegetik – és nemcsak Zsadányban, hanem a környező településeken, így Biharugrán és Sarkadkeresztúron is.

A helyszínen többen is megerősítették: azzal, hogy a legtöbb önkormányzati intézményt átvette, s emellett újakat alapított az egyházközség, komoly hatalom került a lelkészházaspár kezébe. Az irányításban partnerre találtak Dudás Árpádban: hármójuk akarata uralta a községet, a félelem miatt szinte senki nem mert nyíltan fellépni velük szemben. A tavaly őszi helyhatósági választás előtt az újrainduló polgármester mellett többen azzal érveltek, hogy ha nem Dudás Árpád nyer, akkor Zsadányban megszűnik az anyaotthon és az idősek otthona. Noha ebből semmi nem volt igaz, mégis sokan elhitték.

Nyitva ajtó, ablak

Nyitva ajtó, ablak

Fotó: Bod Tamás

Aligha meglepő, hogy a közéleten kívülről érkezett Marton Sándor polgármesterjelöltet és családját sok támadás érte az önkormányzati választás előtt. Dudásék provokációnak tartották már azt is, hogy Marton egyáltalán jelöltetni meri magát. A kevésbé jóindulatú figyelmeztetések sora elért Martonhoz és családjához, mondták a Narancsnak a kampányban őt támogatók közül többen. Marton Sándor megkeresésünkre azt üzente, nem szeretne megszólalni.

A választás estéje aztán hideg zuhanyként érte Dudást és az őt támogatókat, még ha a héttagú új képviselő-testületben Dudás nélkül is az ő oldala maradt többségben, és a polgármesteri hivatal meghatározó posztjain is az ő emberei ülnek. Mind a képviselők egy része, mind az apparátus megnehezítette az új polgármester munkáját. Aki nem is bírta sokáig: kevesebb mint négy hónap alatt kikészült, és február elején lemondott. Egészségügyi okokra hivatkozott, de mindenki tudja, másról is szó van. Olyannyira, hogy információink szerint családjával hamarosan az ország másik részébe költözik. Az április végére kiírt időközi választás egyik biztos indulója és nagy esélyese Dudás Árpád.

„Ártó szándék áll”

A Narancs érdeklődésére mind a Nemzeti Adó- és Vámhivatal sajtófőosztálya, mind a zsadányi lelkészek közvetlen felettese, Katona Gyula békési református esperes, mind az érintett, Demeter Ottó megerősítette az adóhatósági eljárás tényét. Kérdéssorunkra a NAV csupán annyit válaszolt, hogy „folyamatban lévő ügyről nem hozhatnak nyilvánosságra részleteket”. Katona Gyula esperes írásban feltett kérdéseinkre válaszolva jelezte: az „adóhatósági eljárás ismeretlen tettes ellen folyik”. Hozzátette, hogy „az ügy­ben Demeter Ottóné lelkésznő annyiban érintett, hogy a nyomozás azt az egyházi intézményt célozza meg, melynek ő a vezetője”. Az esperes emellett kifejtette, a lelkészházaspár személyesen tájékoztatta őt a megindult eljárásról, egyben fénymásolatban a rendelkezésére bocsátotta a helyszínen felvett jegyzőkönyvet. Az esperes hivatalos tájékoztatást nem kapott az ügy­ről. Végül azt írta: „Azt viszont sejteni lehet, hogy az ügy mögött politikai indítékú, ártó szándék áll, ami végtelenül sajnálatos, mivel egy olyan házaspárról van szó, akik 17 éve azon dolgoznak, hogy a településen élők életét élhetőbbé, tartalmasabbá tegyék.”

Némi gondolkodási idő után Demeter Ottó arra hivatkozva zárkózott el a személyes találkozás és a megszólalás lehetőségétől, hogy egyelőre nyomozati szakban van az ügy, így az újságíró részéről minden csak feltételezés. Ő viszont tudja, hogy mi az igazság, s azt is, hogy semmi szabálytalanság nem történt. Kérdésünkre azt mondta, nem tudja, kik tehették a feljelentést. Más források szerint ez nyílt titok a községben, amire Demeter Ottó azt mondta: „Minden ilyen község tele van nyílt titkokkal.”

A körzet országgyűlési képviselője a fideszes Kovács József, aki az önkormányzati vereség után azért járt Zsadányban, hogy a helyi csoportban rendet tegyen. Kovács legnagyobb fia, Kovács Tamás 2016 eleje óta a NAV Békés Megyei Igazgatóságának elnöke.

„A leglényegesebb, hogy Istennek tetsző legyen az, amit csinálunk, minden téren. Emellett azért számít az is, hogy az embe­rek is elismerjék az erőfeszítéseinket, kell a visszacsatolás, ezért jól­eső érzés volt számunkra, hogy az önkormányzat Zsadány Községért Emlékéremmel jutalmazott bennünket” – nyilatkozta Demeter Ottó 2019 márciusában a Békés megyei napilapnak. A cikkből kiderül, hogy az 1600 lelkes Zsadányban az egyházközség és intézményei 120 embernek biztosítanak munkát. Közülük közel kilencvenen teljes állásban tevékenykednek, mellettük vannak részmunkaidősek és közfoglalkoztatottak is.

Elhalasztják a zsadányi időközi választást

Cikkünk a Magyar Narancs hetilap 2020. február 20-i számában jelent meg, azóta újabb fejlemény történt a településen. Riportunkban beszámoltunk arról, hogy októberi szoros győzelme után alig négy hónappal – egészségügyi okokra hivatkozva – lemondott Marton Sándor polgármester, ezért új választást írtak ki a Békés megyei községben.

Ahogy azonban erre hetek óta számítani lehetett, elmarad az április 26-ára kitűzött időközi polgármester-választás Zsadányban. Ennek oka a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet – ezt Gofjár Nikoletta jegyző, a helyi választási iroda (hvi) vezetője közölte. A voksolás új időpontját a hvi a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül tűzi ki. A polgármesteri székért négyen indulnak: Botlik Tibor a Fidesz-KDNP színeiben, valamint Dudás Árpád, Galambosné Marcsó Andrea és Ilyés Lajos függetlenekként.


Ne legyen fogoly a saját otthonában! Élvezzen ki minden percet!

És egy barátja minden csütörtökön meg is látogatja. Odakünn a helyzet olyan, amilyen - de még ez sem lehet elégséges ok arra, hogy ne éljünk teljességre törekvő életet, melyhez az ismeretszerzés és a színvonalas szórakozás is hozzátartozik. A Magyar Narancs heti nyomtatott kiadása az idevágó lehetőségeket a legteljesebb természetességgel biztosítja.

Neked ajánljuk