Csökkennek a személyi jövedelemadó kulcsai - nőnek az áfakulcsok. Kevesebb lesz a társasági adó - az összes természetbeni juttatás után meg kell fizetni a közterheket. Duplájára emelkedik a cégautóadó - háromezerrel lesz több a minimálbér. A kormány természetesen a változásokat úgy kommunikálja, hogy csökkennek a terhek, több marad a cégeknél és így - részben - a munkavállalóknál. Az ellenzék szerint ebből semmi sem igaz, jövőre rosszabbul járunk. Az alábbiakban azt próbáljuk vázolni, mit jelenthetnek a közölt változások a hétköznapokban.Magyarországon aligha hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy több száz ezren a maguk munkáltatói (egyéni vállalkozóként vagy családi bétéjük képviselőjeként, a feleséggel gründolt kft. ügyvezetőjeként), ily módon ez a réteg (munkáltatóként) meg kell hogy fizesse azokat a terheket, amelyekből ugyanez a réteg a maga "alkalmazottjaként" jövedelmet húz.
Jövőre 16 százalékra - 2 százalékkal - csökken a társasági adó, amely 1996 óta volt változatlan. E bevételi fajta tavaly - a pénzintézetek nélkül - 364,8 milliárd forint volt, 14 százalékkal több, mint 2001-ben, és a 2002-ben az adóhivatal által beszedett összes kötelezettség (5244,5 milliárd forint) kevesebb mint 7 százaléka. (Forrás: APEH évkönyv) Emlékeztetőül: amikor 36-ról 18 százalékra - tehát a felére - csökkent a társasági adó, akkor a befizetett pénzmennyiség nagyságrendileg hirtelen megugrott. A társasági adó olyan alacsony lett, hogy egyszeriben sokkal jobban megérte megfizetni, mint elcsalni - ráadásul a lépés a vállalkozások számának növekedéséhez vezetett, nem mellesleg növelte a külföldiek beruházási kedvét. Azoknak a - jelenleg ellenzéki - politikusoknak, akik keveslik a 2 százalékos mostani csökkentést, nem ártana arra gondolni, hogy kormányzásuk idején, egy a mainál nagyobb gazdasági növekedés közepette ez az adófajta mindvégig változatlan maradt. (A csehek is csökkentenek, csak az arányok mások: az MTI tudósítása szerint a cseh parlament alsóháza szeptember 26-án jóváhagyta, hogy 2006-ig - fokozatosan - 24 százalékra csökkentsék a társasági nyereségadót a jelenlegi 31 százalékról.)
Az osztalékadó viszont - amelynek mértéke szintén már hosszabb ideje nem módosult - 20-ról 25 százalékra nő. A kormányt feltehetően több cél is vezérli. Egyfelől nyilvánvalóan a költségvetési bevételek növelése. A magasabb kulcs
arra is ösztönözhet
azonban, hogy a megtermelt nyereséget a tulajdonos ne vegye ki (viszonylag drágán), hanem inkább forgassa vissza a cégbe. Ezt a célt szolgálja, hogy a beruházási kedvezményt 10 helyett már 3 milliárd forintos fejlesztésnél is igénybe lehet venni, sőt - központilag kijelölt - fejletlen térségekben ez a határ csupán 1 milliárd forint. Ha azonban legalább 100 (fejletlen régióban: 50) új munkahely létesül, még az 1 milliárdos beruházási limit sem kötelező. Aligha kétséges, hogy ezeket a kedvezményeket főleg multinacionális cégek veszik majd igénybe - hiszen a magyar társaságok zöme tőkehiánytól szenved. A multik pedig megválogatják, hova mennek - oda, ahol számukra a legtöbb a kedvezmény, a legolcsóbb a munkaerő, azaz ahol a legkisebb befektetéssel (költséggel) a legnagyobb hasznot képesek elérni. Igazából K. János alkalmazott abban érdekelt, hogy a multi Magyarországot válassza, és nem annyira izgatja az, hogy cége fizet-e nyereségadót, ha az ő havi fixét a társaság rendben átutalja.
A kormányszóvivői tájékoztatón - nem véletlenül - külön hangsúlyozták a foglalkoztatásban jövőre megnyíló új lehetőségeket. Ami a tanulást/tanulókat illeti, jelenleg a munkáltató 6000 forinttal csökkentheti tanulónként az adóalapot, jövőre ez a minimálbér 20 százaléka is lehet. Tekintettel a várható 3000 forintos minimálbér-emelkedésre, ez pontosan 10 600 forintot jelent. Újdonság továbbá, hogy az egészségügyi hozzájárulást (eho) sem az 50 év fölöttiek, sem pedig a gyesről visszatérők után nem kell megfizetni - ez a jó hír; a rossz meg az, hogy maga az eho 2003 után nem csökken tovább 2004-ben. Az esélyegyenlőség megteremtése felé tett lépésként fogható föl továbbá a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának könnyítése: a cégek eddig a minimálbér felével csökkenthették esetükben adóalapjukat, jövőre azonban a minimálbér teljes összegével.
Várható az iparűzési adó számítási alapjának a módosítása - levonhatóvá válik a befektetések, illetve az ehhez kapcsolódó hitelkamat 50 százaléka. Van azután néhány olyan javaslat is, amelynek a minősítése csakis "présszorító" lehet. A cégautó adójának csaknem kétszeresre emelése (egy középkategóriás, 3 éves autó után 2003-ban havi 10 ezret kellett fizetni, jövőre pont a dupláját kell) ebbe a kategóriába tartozik.
A cégek nem számolhatják el
ezentúl közvetlen költségként az olyasféle jóléti kiadásokat, mint például a nyelvtanfolyam vagy az uszodabérlet - csakis úgy, hogy befizetik az ezekre jutó közterheket is. Az étkezési hozzájárulás (kajajegy) adómentessége azonban megmarad.
Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) eddigi 15 millió forintos éves határa jövőre 25 millió forintra nő - nos, a magyar üzletember szívét a legjobban ez a hír melengeti. 2003-ban, az eva bemutatkozó évében 60 ezer egyéni és társas vállalkozás élt azzal a lehetőséggel, hogy bruttó bevételének 15 százaléka befizetése ellenében azt csinál a maradékkal - s ami az egészben a legjobb: legálisan -, amit csak akar. Igaz, ez csak azoknak a jó, akik alacsony költséghányaddal dolgoznak, és tipikusan nettó áfabefizetők - nekik viszont nagyon jó. Mindent összeszámolva, 2004-ben - hivatalos APEH-számítás szerint - 270 ezer egyéni és társas cég lesz potenciális evaalany. Legalább két tényező indokolja, hogy jelentősen megugorjon az evások száma. Az egyik: a már evássá lettek példája ragadós (nem kell számlákat - közöttük nyilvánvalóan kamukat is - gyűjteni, törvényesen költik el az eva befizetése és a fizetett bér közterheinek átutalása után megmaradt pénzüket). A másik: az evaadminisztráció roppant egyszerű, lényegében egy számlatömb és egy bevételi nyilvántartás elég hozzá. Jelenleg semmilyen más vállalkozási forma (az ötös lottót nem számolva) nem hozhat akkora legális profitot, mint egy kis költséggel működő evás cég.
A személyi jövedelemadó (szja) 2004-ben két okból is változik. Egyfelől jelentősen emelkedik a sávhatár, másfelől pedig csökken maga az adókulcs. A legalacsonyabb sáv 1999-ben és 2000-ben még 400 ezer forint volt, 2001-ben emelték 480, 2002-ben 600, míg az idén 650 ezer forintra. Jövőre újabb 23 százalékkal nő, s eléri az 1999-es szint kétszeresét, 800 ezer forintot. 1999-ben a 800 ezer forintos kereset a 20, illetve a 30 százalékos szja-sávba tartozott, 2004-ben azonban teljes egészében a 18 százalékos kategóriába. Érdemes átnézni a középső sáv mozgását is: 1999-től2001-ig a 400 ezer-1 millió forint közötti kereset tartozott ebbe, 2001-től a 480 ezer-1,05 millió közti sáv, 2002-től a 600 ezer-1,2 millió, az idén pedig a 650 ezer-1 millió 350 ezer forint közötti rész (az adó ebben a sávban 30 százalékos mértékű volt). Jövőre 1,5 millióra nő a felső határ (tehát a 800 ezer és az 1,5 millió közötti rész adózik magasabb kulccsal). A legfelső sáv 1999-2000-ben kereken 1 millió forint volt, 2001-ben 50 ezerrel nőtt, 2002-ben 1,2 millió volt, az idén 1,35 millió, jövőre pedig 1,5 millió - az szja itt 40-ről 38 százalékra csökken. A kormánypárti politikusok elbüszkélkedhetnek azzal, hogy működésük két évében 33 százalékkal emelték a legalsó adósávot, miközben magát az adót csökkentették. Hasonló változások történnek a másik két sávban is. A kormány szakértőinek kalkulációi szerint (lásd táblázatunkat) a fizetendő adó általában kevesebb lesz jövőre, mint az idén.
Egy számítást mi is elvégeztünk, figyelembe véve minden járulékot, adót. 70 ezer forintos bruttó bért feltételezve 2003-ban a munkaadót 3450 forintos eho, 20 300 forintos tb-járulék, 2100 forintos (3 százalékos) munkaadói járulék és 1050 forintos szakképzési járulék megfizetése terheli, erről az oldalról nézve tehát 96 900 forintos az összköltség. A bruttó bérből lejön az 1 százalékos munkavállalói járulék 700 forintja, a jelenleg 3 százalékos egészségbiztosítás 2100 forintja, továbbá a nyugdíjbiztosítás 8,5 százaléknyi 5950 forintja. A 9000 forintos alkalmazotti kedvezménnyel, illetve a nyugdíjbiztosítás 25 százalékát kitevő engedménnyel kalkulálva a fizetendő szja havonta kerekítve 5100 forint, tehát ez az ember 56 154 forintot talál a fizetésnapi borítékjában. 2004-ben a fizetés közterhei nem módosulnak, tehát a 70 ezer forint ugyanannyiba, 96 900 forintba kerül. Változatlanul 1 százalék lesz a munkavállalói járulék. Az adósávok emelkedése, illetve a kulcsok csökkenése következtében az - elvileg - fizetendő szja összege évi 187 ezerről 154 400 Ft-ra csökken, ebből jön le az adójóváírás havi 9000 forintja (évi 108 ezer Ft), a havi szja-teher tehát 3867 forint. Háromról 4 százalékra nő az egészségbiztosítási járulék (2800 forint lesz), és nem kedvezményes a nyugdíjbiztosítás, meg kell fizetni a teljes 8,5 százalékot, 5950 forintot. Summa summárum, a 70 ezer forintos havi bruttó bér jövőre 56 683 forintos nettó alkalmazotti keresetet jelent - ez az ideihez képest 529 forintos többlet. Naponta 17 forint 40 fillérrel költhet tehát többet, aki ennyit keres. A perspektíva tehát úgyszólván szédítő.
Vegyük a másik végletet. A Narancs számításai szerint 180 ezer forintos bruttó keresetnél a munkáltató terhei az idén (és jövőre is) 63 750 forintra rúgnak, tehát az összköltség 243 750 forint. 2003-ban a 180 ezer forintból összesen 84 842 forintot kell levonni, jövőre azonban mindössze 72 367 forintot. 180 ezer forintos havi bruttó bér nettója tehát 2003-ban 95 158 forint, 2004-ben 107 633 forint; a különbség 12 475 - ez pontosan napi 410 forintos plusz.
1998-tól változatlan volt a családi pótlék, 2003-ban azonban emelkedett (például egy gyermek esetén 3800-ról 4600 forintra). A trend 2004-ben is folytatódik (a 4600 például 4900-ra nő). Az emelkedés differenciált és igyekszik figyelembe venni az eltérő élethelyzeteket, a két gyereket egyedül nevelő szülő például az idén - gyermekenként - 6500 forintot kapott, jövőre pedig 6900 forintot. Ingyenes étkeztetés és tankönyv a rászorulóknak jár majd, annyi változással, hogy a kedvezmény az általános iskola felső tagozatosaira is kiterjed (pontosabban mindazokra, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatást kapnak).
A lakáshitel adókedvezménye változik talán a legmarkánsabban. A módosítás - a hivatalos szöveg finom megfogalmazása szerint - "a kedvezménnyel élők 40 százalékát egyáltalán nem érinti". Magyarul: a többséget - 60 százalékot - viszont igen. Tény viszont, hogy mindazok, akik havi kb. 25 ezer forintnál kevesebb törlesztőrészletet fizetnek, az egészből semmit sem érzékelnek. Amúgy az eddigi évi 240 ezer forintos adókedvezmény a felére apad, ám nem automatikusan. Új lakásnál - maximum 15 millió forintos hitelig - 40 százalékos lesz a mérték, használt lakásnál pedig - 8 milliós hitelig - 30 százalékos. Évi 3,4 millió forintos jövedelemig teljes összegben, 4 milliós keresetig pedig csökkenő mértékben jár. Más szavakkal: azok, akik havi 350 ezer forintot keresnek, nem kapnak adókedvezményt lakáshitelük törlesztéséhez az államtól.
A legérzékenyebb téma
alighanem az áfa változása. Megszűnik a 0 kulcs, helyette megjelenik az 5 százalékos áfa. Ebbe a körbe tartoznak majd - új elem - a gyógyszerek (az áfát azonban a tb fizeti, ha hihetünk a híreknek), ebbe kerülnek a tankönyvek (növekedést jelent) és a könyvek (csökkenést jelent, eddig 12 százalékos kulccsal adóztak).
Az eddigi - kedvezményes - 12 százalékos áfa 15 százalékosra nő. (A 25 százalék változatlanul megmarad.) A legnagyobb vita - amely még be sem fejeződött - a gáz- és távhőszolgáltatásokat érintő áfa-tervek miatt tört ki. A dolgok jelen állása szerint faramuci a helyzet, hiszen ezek ugyan maradnának a kedvezményes kategóriában (bár ez is 3 százalékos áfaemelkedést jelent), a szén és a tűzifa azonban a 12 helyett jövőre a 25 százalékos áfakörbe tartozna - az utolsó szót azonban még nem mondták ki ebben az ügyben.
Aki a jövő évi változások miatt vigadni, netán búslakodni akar, jól teszi, ha már most bevásárol a hozzávalóból. Az égetett szeszek fogyasztói ára (a jövedéki adó emelkedése miatt) 7 százalékkal, a többi alkoholterméké (bor, sör) 3-4 százalékkal nő. A cigaretta jövedéki adója 35 százalékkal emelkedik, ez a fogyasztói ár 23 százalékos növekedését vonja maga után. A hétköznapokon tehát, mindent egybevetve, az átlagdolgozó azt fogja látni, hogy amennyiben fogyasztási szokásain nem változtat, a buksza az egyes hónapokban hamarabb laposodik, mint korábban. És hogy miket fog emiatt gondolni, arra van néhány tippünk.
Ballai József
Különböző havi kereseti szinteken a minden 100 forint bérből fizetendő adó (Ft)
Év 70 000 100 000 130 000 180 000
2003 7,30 13,5 20,6 28,6
2004 5,50 11,7 17,9 26,7
(Forrás: hivatalos kormányszámítás)
