Természetvédők szerint nem elég szigorítani a törvényeken

Levelet írt a képviselőknek a Magyar Madártani Egyesület, a WWF Magyarország és a TRAFFIC.

Minden idők legsúlyosabb magyarországi madármérgezése történt nemrég Turán, a közelmúltban lelőttek egy fokozottan védett vörösnyakú ludat, máskor 1200 tő ritka, értékes kaktusz Magyarországra csempészéséről szólt a hír. „Évről évre egyre súlyosabb természetkárosítási bűncselekményekről olvashatunk a hírekben, azonban az esetek igen kis része kerül napvilágra, még ritkábban történik vádemelés, és jut el az ügy a bíróság elé. Ha egyáltalán a bűnüldöző szervek tudomására is jutnak az ilyen ügyek, a környezet és természet ellen elkövetett bűncselekmények esetében sokszor igen bonyolult a bizonyítás” – olvasható a közleményben, amelyet csütörtökön tett közzé a Magyar Madártani Egyesület, a WWF Magyarország és a TRAFFIC.

A három szervezet azért fordult a nyilvánossághoz és az országgyűlési képviselőkhöz, mert üdvözlik, hogy az Országgyűlés napirendre tűzte a természetkárosítéssal és állatvédelemmel kapcsolatos törvényjavaslat, de szerintük kérdéses, hogy megfelelően kezeli-e ez a problémákat. A hatékony fellépés érdekében, úgy látják, nem elég a törvény szigorítása.

„Úgy véljük, hogy a törvénymódosítási javaslat előremutató, de önmagában sajnos nem képes felszámolni ezt a problémát. Ahhoz, hogy a turaihoz hasonló ügyekben sikeres felelősségre vonásra kerüljön sor, a bűnüldöző szervek kapacitásainak fejlesztésére lenne szükség” – mondta Árvay Márton, az MME mérgezések megelőzésével foglalkozó PannonEagle Life projektjének vezetője.  – „Az MME keresőkutyás egysége által segített rendőrségi házkutatások során a környező országokban már több gyanúsítottnál sikerült magát a méreganyagot is lefoglalni, amelyet kivétel nélkül bírósági ítélet követett. Tavaly például Ausztriában, idén pedig Csehországban marasztaltak el így egy-egy elkövetőt” – mondta a projektvezető.

Ő is, és a TRAFFIC munkatársa, Balogh Annamária is kiemeli, jó lett volna, ha a törvényjavaslatról a benyújtás előtt egyeztetnek a témával évtizedek óta foglalkozó természetvédő szervezetekkel. Balogh szerint fontos lenne, hogy a madármérgezéseken túl a többi természet elleni bűncselekmény is jobban kerüljön be a köztudatba. „A jelenlegi törvényjavaslat egyelőre érdemben nem foglalkozik például a védett fajok illegális kereskedelmével, pedig az globálisan a kábítószer-, fegyver- és emberkereskedelemhez hasonló méreteket ölt, és számos esetben a korrupció és a szervezett bűnözés melegágya. A probléma súlyát jelzi, hogy az Európai Unió jelenleg is prioritásként kezeli a környezeti bűnözést a szervezett bűnözés elleni küzdelemben” – mondta a TRAFFIC munkatársa.

„Örülünk annak az előrelépésnek, hogy az Országgyűlésben is párbeszéd indult a természetkárosítási ügyekről, a szigorú előírások végrehajtásáról azonban sajnos mindig túlságosan kevés szó esik” – mondta Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője. – „A legnagyobb nehézséget talán mégis az jelenti, hogy sokan egyáltalán nem értik, miért gond az, ha egy fokozottan védett állatot szándékosan elpusztítanak, így a súlyos ügyek sokszor nem is kerülnek napvilágra.”

A három szervezet szerint nagy hangsúlyt kellene fektetni a környezetkárosítás elleni fellépésre, fotos, hogy az élővilág veszélyeztetése esetén a jelenleginél súlyosabb büntetést kapjon, aki a foglalkozási körében követi el a bűncselekményt. A védett fajok illegális kereskedelme kapcsán fontos lépés lenne az üzletszerűség büntetőjogi szankcionálása, és az ehhez kapcsolódó pénzügyi tranzakciók, hálózatok felderítése is. Ezen felül a civilek levelében a megfelelő finanszírozás szükségessége és a társadalmi részvétel is szóba kerül.

Az MME, a TRAFFIC és a WWF Magyarország célja, hogy hosszú távon csökkenjen a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények száma, minél több ügynél járjon sikerrel a felderítés. A három szervezet ezért felajánlja szakmai segítségét a döntéshozóknak, és szorgalmazza a minél szélesebb körű egyeztetést.