Nem Magyarországgal szembeni szankciókról van szó – ezzel kommentálta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban azt, hogy szerdán az Egyesült Államok szankciós listára tette többek között a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankot (IIB) és annak magyar alelnökét, Laszlóczki Imrét is.
Orbán azt mondta, átnézte a listát, 34 magánszemélyt soroltak fel, akikről azt állítják, hogy kijátszották azokat a szankciókat, amiket az Egyesült Államok vetett ki Oroszországgal szemben, szerepel rajta osztrák, ciprusi, liechtensteini állampolgár is, többségében pénzügyi szakemberekre irányuló amerikai akcióról van szó. Orbán úgy fogalmazott, hogy
a szankciókkal sosem értettek egyet, de ha az amerikaiak úgy látják jónak, akkor tudomásul veszik.
Arról, hogy az amerikai szankciók bejelentése után Magyarország végül bejelentette kilépését az IIB-ből Orbán azt mondta, a banknak komoly szerepe lehetett volna a kelet-európai gazdaságok fejlesztésében, de a háboú óta világos volt, hogy a lehetőségei egyre szűkülnek, és azzal, hogy az amerikaiak szankciós listára tették, "tönkre is tették", nem tudja ellátni a funkcióját, ezért arra jutottak, hogy Magyarország részvétele a további munkájában értelmetlenné vált.
Orbán ezúttal meglehetősen békülékeny hangot ütött meg, hangsúlyozta, hogy az amerikaiakkal hagyományosan jó a viszony van, Magyarország csak egyszer üzent nekik hadat a II. világháború idején, és az sem volt egy sikeres akció, ezt leszámítva Magyarország mindig a lehető legszorosabb baráti együttműködésre törekedett, az Egyesült Államok "a barátunk és fontos szövetségesünk", közös katonai szövetségnek is a tagja a két ország. Orbán szerint még filozófiai közösség is van, az "alapvető hitek" is egyeznek, mert mindkét ország szerint szabadság és piacgazdaság kell a jóléthez, az Egyesült Államok pedig alapvetően egy keresztény ország, ez az "értékgyökérzet" is közel hoz egymáshoz, ráadásul a gazdasági kapcsolatok is jók, nem volt soha ennyi bruházás amerikai cégektől mint most.
Így aztán minden adott ahhoz, hogy jók és baráti kapcsolatok legyenek a két ország között, de Amerika is megosztott, nagyok a pártkülönbségek, és ha demokrata elnök van, akkor nehezebbek a kapcsolatok, ha republikánus, akkor könnyebbek, mert a republikánus nézőpont közelebb van a magyar kormány álláspontjához migráció, genderkérdés ügyében – fogalmazott Orbán, aki ezzel együtt is hangsúlyozta, hogy a magyar kormány azzal a kormánnyal működik együtt, amelyet az amerikai nép megválaszt, az amerikai kormány pedig ideküldi a maga nagykövetét politikai kinevezettként, és a nagykövet képviseli az érdekeit.
Bár néhány napja Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még nagyon is harcosan fogalmazott egy amerikai nagykövetség által finanszírozott "Ruszkik, haza" témájú plakátkampánnyal kapcsolatosan, Orbán most a műsorvezető Törőcsik Zsolt ismételt kérdéseire is visszafogottan csak annyit mondott, hogy "szokatlan", hogy az amerikai kormány képviseletét plakátokkal képviseli a nagykövetség, illetve hogy kicsit el is késtek a plakátokkal, mert "a ruszkikat mi már hazaküldtük". Hozzátette, a magyarokat nem kell emlékeztetni a saját múltjukra, és arra sem, hogy vigyáznni kell az oroszokkal.
Orbán azt mondta, vannak filozófiai különbségek gender és migráció ügyében a jelenlegi amerikai kormánnyal, illetve a háború tekintetében is van nézetkülönbség, mert a magyarok és a magyar kormány nem támogatják a háborút, míg annak legfőbb támogatója az Egyesült Államok, de
az amerikai-magyar barátságnak ezt a nézetkülönbséget ki kell bírnia.
Orbán úgy fogalmazott, hogy az amerikai álláspont nem fogadja el, de megérti, mert Amerika egy biztonságos hely, míg a Kárpát-medence nem az, ezért Amerikában ülve más képet mutat a világ, mint Budapestről, Kassáról vagy Beregszászról nézve, az atomháború rémére a magyaroknak Csernobil jut az eszükbe, a halott katonákról pedig az, hogy vajon kárpátaljai halt-e meg – mondta.
Orbán szerint más a dimenzió, és joggal várnák el, hogy Amerika tudomásul vegye Magyarország közelségét és álláspontját, de ez a megértési képesség nem erős, és még mindig nem adták fel azt a törekvést, hogy mindenkit belepréseljenek egy háborús szövetségbe. De a magyarok akarata szerinte egyértelmű, és a kormány nem fogja engedni, hogy beleszorítsák az országot egy háborúba.
Orbán közölte, hogy stabil a kormány támogatottsága, a háborúval kapcsolatban különösen,
"a háborúpárti ellenzékkel szemben a békepárti kormánynak elsöprő többsége van".
Azt is mondta, sajnálja, hogy a baloldal háborúpárti, de igyekszik nem sértegetni őket, mindig felkínál egyetértési pontokat is, de baloldal nem fogadta el a békepárti határozatot a parlamentben.
A háborúval kapcsolatban Orbán egyébként azt mondta, a helyzet szerinte egyre romlik, "az eszkaláció nő", most a britek a szegényített urántartalmú lövedéket akarnak eljuttatni a frontra, ami közelebb visz a nukleáris fegyverekhez, amitől az embernek borsódzik a háta, Oroszország pedig taktikai atomfegyvereket telepít Belaruszba. Ezzel szerinte elértük az atomháború határát, az események lejtése ebbe az irányba hat.
A nemzetközi helyzetet értékelve Orbán kiemelte Emmanuel Macron francia elnök kínai látogatását, ennek szerinte nagy jelentősége van, mondván Macron nem ellenségeket keresett, hanem barátokat, és a magyar külpolitika is ezt teszi. Orbán méltatta Macront, mondván az európai stratégiai autonómiára vonatkozó megjegyzése előremutató, ez azt jelenti, hogy mielőtt megismételnék az amerikai külpolitika álláspontját, előtte nézzék meg, hogy egybeesik-e Európa érdekeivel. Orbán szerint Macron történelmi távlatokban gondolkozik, "pech, hogy nem de Gaulle-nak hívják az elnököt, mert vele egyetértenénk" – fogalmazott, majd kifejtette, hogy a magyar kormány "keresztény reneszánszban bízik", míg Macron liberális Európát akar, de ennek a vitának szerinte legalább van értelme, és történelmi távlatokról van szó.
Végül az infláció is szóba került, arra, hogy elegendő-e az infláció eddigi minimális csökkenése az árstopok kivezetéséhez Orbán azt mondta: "sajnos még nem". Mint mondta, bár van egy-két termék, amelynek egyre lejjebb megy az ára, ez nem elég, és
azt reméli, hogy áprilisban már érzékelhetőbb lesz az infláció csökkenése, nem csak egy-egy termékre terjed ki, májusban pedig határozottabb esésre is számít.
Szerinte biztató a néhány tizedes csökkenés, de ez nem elég, viszont az inflációellenes vakcinát már beadták, csak meg kell várni, amíg hatni fog.
Végül ismét a szankciók ellen foglalt állást: arról beszélt, hogy még nem tartunk ott, hogy az európai közvélemény rászorítsa a vezetőket a háborúval és a szankciókkal kapcsolatos álláspont megváltoztatására, de szerinte el fog jönni ez a pont is, mert a szankciók nem működnek. Azt is mondta, hogy
"Ukrajna pénzügyi értelemben nem létező ország",
és csak az a kérdés, hogy más országok fenntartják-e Ukrajnát, ha erre nem lesz a válasz, akkor a háborúnak is vége lesz, de most az Európai Unió is nagy összeggel támogatja Ukrajnát. Orbán azt mondta, ezért is esik rosszul, hogy a magyarokat üldözik Ukrajnában, miközben Magyarország az EU-n keresztül támogatja az országot. "Mi fizetjük az ukrán nyugdíjakat, fizetéseket, egészségügyet, stb. Sok tízmilliárd euróról beszélünk, ami hiányzik az európai gazdaságból, ezt nem lehet a végtelenségig folytatni" – fogalmazott.
