Dirk Gerkens hosszú éveken át a magyar média talán legbefolyásosabb alakja volt – lásd róla portrénkat. Tegnap visszatért, és Andy Vajnával karöltve beszélt róla, milyen csodákat fog tenni a kormánybiztos tulajdonába került Tv2 élén.(Feltéve, hogy Simicska nem borít mindent.)
Amikor két éve, az RTL Klub vezérigazgatójaként interjút adott lapunknak, még egészen máshogy látta a világot és azon belül a Tv2-t és a fideszes kormányt. Ebből ragadunk ki néhány részletet, az egészet lásd itt.
*
MN: És mi az ön értelmezése, miért vetették ki az RTL-adót?
DG: Kezdettől fogva két célja volt. A Tv2 eladásának körülményei árulkodók. Az adó belengetése épp elegendő volt ahhoz, hogy elriassza a tehetős külföldi vevőket, mint a Modern Times Group, és ezzel a tévé baráti kezekbe kerülhessen. Tanulságos, miként módosították a reklámadó tervezetét az utolsó pillanatokban úgy, hogy az a Tv2-nek kedvezzen. Van egy olyan érzésem, hogy ez nem egyedül az új hivatalos tulajdonosok remek lobbimunkájának köszönhető. Másfelől egyes befolyásos emberek azt gondolhatták, hogy az adó kivetésével eladósorba kényszeríthetik és körön belül tudhatják az RTL-t is. Tévedtek. Részei vagyunk a legnagyobb európai tévétársaságnak, amelyet a világon is a legnagyobbak között tartanak számon. A magyar RTL az RTL Group profitjának körülbelül egy százalékát jelenti. Nyugodtan mondhatnánk, hogy ennyiért nem érdemes harcolni. De mi nem így működünk. Szeretjük ezt a piacot, rengeteget fektettünk bele, jogaink vannak ezen a piacon, és ezekért meg is fogunk harcolni.
| ||
MN: Kik azok a „befolyásos emberek”, akik szemet vetettek az RTL-re? Ugyanazok, akik bekebelezték a Tv2-t?
DG: Nem, mások. Maradjunk ennyiben.
*
MN: Gulyás Gergely fideszes képviselő szerint az RTL és a kereskedelmi televíziók annyi kárt okoztak a magyar társadalomban az elmúlt húsz évben, hogy már csak ezért is megérdemlik az extra adóteher kivetését.
DG: Nem ismertem korábban az úriembert, és fogalmam sem volt róla, hogy kicsoda, amíg nem tette ezeket a kijelentéseket. Láthatóan szereti változtatni a véleményét, mert mint kiderült, korábban részt vett az X-faktor egyik döntőjén. Nem hinném, hogy bárki kényszerítette, hogy odamenjen. De mivel nem ismerem az urat, azt sem tudtam eddig, hogy ekkora médiaszakértő. Ha esetleg összevetné a mi műsorstruktúránkat a Tv2 programjaival vagy más amerikai, vagy európai kereskedelmi televíziók műsoraival, nem találna különbséget. Arra kell gondolnom, hogy a képviselő úr nem sokat utazott még élete során, vagy olyan hotelekben lakott, ahol nem volt tévé. Az olasz vagy a spanyol kereskedelmi tévézés színvonala véleményem szerint mélyen a magyar alatt van. Nem tudom, milyen típusú kereskedelmi tévé elégítené ki a képviselő úr igényeit. Az afganisztáni vagy esetleg a tálib tévék mintájára kéne dolgoznunk? Mérhetetlenül alacsony színvonalú vita ez.
*
MN: Mekkora különadót tartana „méltányosnak”?
DG: Egykulcsos adó esetén lehetne talán méltányosságról beszélni. Még akkor is mi fizetnénk a legtöbbet, hiszen nekünk a legnagyobb a forgalmunk. De azért az is tanulságos, hogy mi az, amit a kormány ezek szerint méltányosnak tart. A hvg.hu például arról cikkezett, hogy tavasszal kormányközeli üzletemberek arról „győzködték” a médiaügynökségeket, vigyék a hirdetéseiket a Tv2-höz, mert befolyásos emberek ezt akarják. És nem ám az újdonsült tulajdonos-vezérigazgató, Simon Zsolt, hanem ismert „kormányközeli” üzletemberek és médiaügynökségek emberei. És miközben a kormány költségvetési okokkal is magyarázza az RTL-adót, a nagy költségvetési szigor jegyében a Magyar Nemzeti Bank hatmilliárd forintos szerződést köt kommunikációs szolgáltatásokra. (Az MNB februárban a Fidesz-közeliként ismert International Media Group médiaügynökséggel kötött ilyen értékű szerződést 2014 végéig – R. P. D.) Az is milyen érdekes, hogy miközben a politikusok és a kormánytisztviselők arról beszélnek, hogy a törvény egyik célja a túl sok reklám visszaszorítása, maga az állam évről évre egyre többet költ reklámra. Arról már nem is beszélve, hogy az új médiatörvény nemhogy csökkentette vagy megszüntette volna a reklámot a közmédiában, hanem éppen ellenkezőleg, 6-ról 9 percre emelte a közmédia lehetséges óránkénti reklámperceinek számát.
