Bordány szarmata régészeti parkja

Apróbetűs nép

Belpol

A szarmaták hosszabb ideig voltak meghatározóan jelen a Kárpát-medencében, mint a hunok és az avarok együtt. Róma számára egy időben ők voltak az egyik barbár nép. A nemzeti emlékezet jegyében simán keresztül lehet nézni rajtuk, a lokálpatrióták azonban már felfedezték őket.

Négy évszázadon át biztosan a mai Magyarország, Szerbia és Románia területének sík vidékein éltek a szarmaták, az Alföldön különösen sűrűn megtelepedve. Hosszú ideig háborgatták a Római Birodalmat. Marcus Aurelius, a sztoikus filozófus császár tervbe vette, hogy kiirtja őket. A szarmaták itt voltak a hunok érkezésekor, és túlélhették Attila birodalmának bukását, mert sokan voltak, bár az az időszak az ő szempontjukból nehezen kutatható. Egyáltalán, az európai régészek és történészek – az oroszok és az ukránok kivételével – nem szenteltek nagy figyelmet rájuk. Az Alföldön értelemszerűen sok szarmata lelet kerül elő a földből; római és – még a vándorlás időszakából – görög írott forrás is akad, amiből az életmódjukra lehet következtetni.

Az 1984-ben megjelent Magyarország története című összefoglaló munka nem említi a szarmatákat. „Joggal állapíthatjuk meg, hogy kutatásukat hazánkban méltánytalanul hanyagolták el” – állapítja meg Istvánovits Eszter és Kulcsár Valéria az „…aligha állhat nekik bármely csatarend ellent.” Egy elfelejtett nép, a szarmaták című könyvben, amelyet a nyíregyházi Jósa András Múzeum és a Szegedi Tudományegyetem régészeti tanszéke adott ki 2018-ban. Pedig a magyarság történelme iránt érdeklődők számára sem lehet közömbös, kik laktak előttünk a Kárpát-medencében a hunokon, a gepidákon és az avarokon kívül, és hogyan lehet elképzelni az itt élt népek eltűnését. Nyilván nem úgy, hogy egy-egy náció egyszer csak fölkerekedett és az utolsó emberig elment. Az sem életszerű, hogy az új jövevények mindig mindenkit megöltek volna.

Páriák

„A régészetben, ahogyan más tudományokban is – mondja Vörös Gabriella régész, muzeológus, címzetes egyetemi docens –, vannak olyan témák, amelyeket valamiért kiemelt figyelem övezett. A honfoglalás kora mindig ilyen volt, ugyanígy sokan foglalkoznak az őskorral, azon belül a neolitikummal, a bronzkorral. A keltákra viszont hasonlóan kevés ­figyelem jut, mint a szarmatákra. A paleolitikumtól a középkorig sok ilyen, kevésbé exponált korszakot találunk. Ez attól is függ, hol foglalkoznak vele és mennyien. A Szegedi Tudományegyetem szakterülete az Alföld római korának a kutatása lett. Itt ketten vagyunk a szarmata korral foglalkozó fokozattal ren­delkező kutatók Kulcsár Valériával. Három doktoranduszunk van ezen a területen, és hirtelen nem is tudom, hányan szakdolgozatot írtak nálam szarmatákból, de országszerte nagyon sok olyan fiatal kutató van, aki ezzel a korral foglalkozott.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.