A tavaszi választási kampány egyik fő témája az egészségügy volt: csak úgy repkedtek a több száz milliárdos ígéretek. A kormányváltás óta elkezdődött a népegészségügyi program átdolgozása; ám hogy mi realizálódhat, az csak a költségvetés elfogadásakor derül ki.Akampányban Mikola István, az Orbán-kormány második szakminisztere 607 milliárd forintot lengetett be az ágazatnak, amire az MSZP évi 150 milliárd ígéretével rukkolt elő. A két nagy mellett az SZDSZ is a középpontba állította az egészségügy helyzetét. Az akkori miniszter nagy béremelést ígért: a bírák illetményéhez kívánta igazítani a kezdő orvosok fizetését, de a bérköltségek mellett eltörpült a négy év alatt az amortizációra (az orvosi eszközök felújítására, cseréjére) szánt 100 milliárd.
Ígéretekből korábban sem
volt hiány, Mikola elődje, Gógl Árpád 1998-ban 400 százalékos szakdolgozói béremelésről beszélt. A Fidesz-kormány alatt a tárca két minisztert fogyasztott el - ez az előző időszakhoz képest konszolidációnak tűnik -, akiknek vezetői habitusa, szakmai szempontjai, prioritásai nagyon eltérőek voltak. Gógl nevéhez köthető a háziorvosi praxisprivatizációs törvény, Mikola édesgyermeke a népegészségügyi program és a kórháztörvény. A kórházak adósságai azonban nőttek: egy számvevőszéki vizsgálatból kiderül, hogy a szakterület az 1997-ben elfogadott programok forrásaihoz sem jutott hozzá. (Az Állami Számvevőszék jelentéséről lásd keretes írásunkat.)
A Medgyessy-kormány szakminisztere, Csehák Judit elérte, hogy az egészségügy a kormány által deklaráltan is elsőbbséget élvező terület. A szocialisták tavaszi, évi 150 milliárdos - a Mikoláéval gyakorlatilag azonos nagyságrendű - ígérete a béremelés, a hűségjutalom mellett nagy hangsúlyt helyezett a strukturális problémák megoldására.
A kormányprogramba is bekerült a béremelés, a hűségjutalom (négy lehúzott év után egyévnyi összeg), a dologi kiadások megemelése és az amortizációs pénzek biztosítása. De lesz forrás a még az idén elindítandó egymilliárd forintos "kórházi komfort" programra, 3-400 új háziorvosi és gyermekorvosi praxis kialakítására, valamint - pótlólagosan - több mint 100 milliárd forintnyi beruházásra. Vojnik Mária (MSZP), az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke lapunknak elmondta: az egészségügyi és szociális területen dolgozók béremelése jövőre mintegy 120 milliárdos többletkiadást jelent. A népegészségügyi programra a ciklus alatt 20 milliárd forint plusz szükséges, a gyógyszerkasszát pedig már az idén 50 milliárddal meg kellett emelni. Szűrőprogramokra további5-6 milliárd forint szükséges (beleértve a kiszűrt betegek kezelésének költségét is).
"A polgári kormány eredményes gazdaságpolitikájának köszönhetően ősszel sok milliárd forint támogatást kapott az ágazat, reméljük, hogy a szocialista kormány is hasonlóan sikeres gazdaságpolitikát folytat, és így tovább tudjuk csökkenteni az egészségügy lemaradását - mondta a Narancsnak Selmeczi Gabriella (Fidesz - MPP), az egészségügyi bizottság alelnöke. - Az őszi költségvetési vitában a Fidesz mindent megtesz annak érdekében, hogy azok is megkapják az 50 százalékos béremelést, akik most a kormányfő személyes garanciája ellenére nem kapták meg a nekik járó forintokat. Ennek éves fedezete 12,3 milliárd forint" - tette hozzá.
Vojnik Mária szerint a pénz nem minden: "Az egészségügyi ágazat konszolidálásának és modernizációjának feltétele a jogszabályi keretek pontosítása: jelenleg szinte mindent szabad. Nemengedhetjük meg, hogy területenként, szakmai lobbinként úgy lehessen jól járni, hogy abból a betegek ne nyerjenek - érvelt. - A kialakuló verseny nem eredményezhet olyan különbségeket, amiket a társadalom nem visel el. Az egyenlőtlenségeket fokozza, hogy ott van az ellátórendszerben kapacitástöbblet,ahol az egészséget befolyásoló körülmények kedvezőbbek. A területi egyenlőtlenségek csökkentésével is növelni kell az esélyegyenlőséget az ellátáshoz jutásban, az ellátás minőségében és a kiegészítő szolgáltatások terén is" - mondta. A bizottsági elnök fontosnak tartja a régiós egészségfejlesztési tervek elkészítését az optimális betegutak (betegség felfedezése - gyógyítás - rehabilitáció) kialakítására. Az egészségfejlesztési programok megvalósításához reményei szerint uniós forrásokra is számíthatunk.Volterre már példa: öt éve a Világbank pályázatára regionális konzorciumok alakultak, kiváló programok készültek, ám a pályázati eredményhirdetés előtt, az 1998-as kormányváltást követően a programot Gógl Árpád miniszter visszavonta. "Pedig csak így lehet megvalósítani azon elgondolásunkat, hogy a legjobb szolgáltató kapja meg a forrásokat, s mérsékelhessük a területi esélykülönbségeket és a régiós egyenlőtlenségeket" - mondta Vojnik Mária.
Kivételes politikai-szakmai konszenzussal döntött nyáron az Országgyűlés
a Johan Béla nemzeti program
kidolgozásáról. A népegészségügyi program 1987 óta alakul, kidolgozásában részt vett valamennyi kormány szakembere - nyilatkozta Vojnik. Szerinte a legfőbb gondot az okozza, hogy az egymást követő kormányok nem folytatták, hanem újrakezdték a feladatok meghatározását, továbbá nem rendeltek elegendő forrásokat azok megvalósításához. A legutolsó, Mikola-féle program mögül hiányzott a társadalmi közmegegyezés és a pénzügyi fedezet, az elégtelen forrásokat ráadásul az ágazaton belüli átcsoportosításokkal oldották meg. Selmeczi Gabriella szerint viszont a konszenzus már a Mikola-programnál is megvolt, ám a kormányváltás után "a program végrehajtása megakadt".
Jávor András, a választások után is a helyén maradó programigazgató lapunknak elmondta: a korábbi 17 alprogram 2 újabbal bővült, a régi elemek többségükben megmaradtak. A prioritások közé bekerült az idős populáció is. Az alprogramoknak négy fő csoportja van: az első az egészséget támogató társadalmi környezet kialakítását tűzi célul (a gyermek-ifjúsági egészségfejlesztési programok, az idősek segítése, az esélyegyenlőség javítása, a leszakadó társadalmi rétegek célzott egészségvédelme tartoznak ide). A második csoport az elsődleges megelőzést, az egészséges életmód támogatását, a rizikófaktorok csökkentését öleli föl. "Célunk a dohányzás, az alkoholfogyasztás visszaszorítása, az egészséges táplálkozás, aktív testmozgás támogatása. Elrémisztő, hogy a nők és a fiatalok körében nő a dohányosok aránya. Tudunk olyan faluról, ahol a 14-16 éves korosztály 80 százaléka dohányzik" - folytatta Jávor.
A másodlagos megelőző programba a koszorúér- és agyérbetegségek okozta halálozás számának csökkentése, a daganatos és mentális betegségek visszaszorítása, az AIDS-prevenció tartozik. A negyedik csoport az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztését segítő programoké.
Az emlőszűrési program változatlan formában folytatódik; az első fél évben az országos megjelenési arány 43 százalékos volt. Ezt Jávor elfogadhatónak tartja, mert bár a "cél a 70-80 százalékos részvétel elérése", a nemzetközi tapasztalatok szerint kezdetben csak a behívottak harmada vesz részt a szűréseken. A költségvetési támogatástól függően
év elején elindulhat
a méhnyakrák, illetve a vastag- és végbéldaganatok szűrése. Utóbbiaknál igen költségigényes az endoszkópos műszerek beszerzése, ezért jelenleg azt mérik fel, hol vannak olyan szabad kapacitások, amelyek bevonhatók a programba. A mammográfiás szűréseket az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) megyei koordinátorai szervezik. Ugyancsak központi rendszerben - bár lehet, hogy saját infrastruktúrát kialakítva - kell megoldani a többi szűrést is.
Nem központi szervezésű, de igen fontos a háziorvosok által végzett hipertónia-szűrés, illetve a magas vérnyomású, "alma típusú", elhízott, mozgásszegény életmódot folytató, zsíranyagcsere-problémákkal küzdők vizsgálata, rendszeres kontrollálása. ´k ugyan nem betegek, de teljes életmódváltozásra van szükségük ahhoz, hogy ne is legyenek azok. Ez egyébként a felnőtt lakosság 30 százalékát érintheti - tette hozzá a programigazgató.
Selmeczi 10-20 milliárd forintra teszi a program jövő évi költségeit, Jávor 20 milliárd forinttal lenne elégedett, "de bizonyos részek már 6-8 milliárdból megvalósíthatók". A programtervezetet a szaktárca jóváhagyása után szakmai-társadalmi vitára bocsátják; a kormány december elején tárgyalja, és még idén a parlament elé kerül. Vojnik szerint a program megvalósításának feltétele a politika és a civil szektor együttműködése, a szükséges eszközök, műszerek rendelkezésre állása, ami persze feltételezi a költségvetési többlettámogatást. "A népegészségügy nem lehet csak az egészségügyi tárca feladata. Azt tartom a legfontosabbnak, hogy a szocialista- szabaddemokrata kormány vállalta az összkormányzati felelősséget" - mondta a bizottsági elnök.
Virág Tamás
Az elmúlt négy év
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Egészségügyi Minisztérium ellenőrzéséről szóló jelentésében megállapítja: a fejezeti költségvetés egyre nagyobb részét (2001-ben több mint 80 százalékát) használják fel intézményi támogatásra. Ezzel párhuzamosan az egészség- és szakmapolitikai célok megvalósítását szolgáló ún. fejezeti előirányzatok összege és aránya 1998 óta folyamatosan csökkent.
A kiemelten kezelt sürgősségi betegellátás fejlesztésére 2,2 milliárd forintot költött a tárca. A területnek három összetevője van: az orvosi ügyelet, a mentés és a kórházak felvételi osztályai. Az ÁSZ megállapította, hogy rendszerszerű fejlesztés helyett az egyes részterületek működési feltételeit igyekeztek javítani, és az előirányzat felhasználása számos esetben eltért a tervezettől. Egyebek mellett ebből a keretből támogatták orvos-lakás és rendelő építését, Zalakomárban udvari vécék kialakítását, a Haynal Imre Egészség-tudományi Egyetem sürgősségi centrumának miniszteri döntéssel elrendelt 130 millió forintos támogatásáról az ellenőrök nem láttak szerződést.
A röntgengéppark cseréjéről 1997-ben döntöttek; becsült költsége mintegy 12 milliárd Ft (a legolcsóbb röntgengép 10 millió forint, a CT ára meghaladja a 150 milliót). A programra 1998-2001 között 3 milliárd forintot fordítottak, idén viszont már nem szerepelt az előirányzatok között. Az alapradiológiai géppark korszerűsítésére szánt támogatásból az ellenőrzés időpontjáig 109 röntgengépet cseréltek újra, és további 37 cseréje volt folyamatban; a korszerűsítés a géppark 6 százalékát sem érintette. Az onkológiai sugárterápiás eszközök cseréjét 1997-99 között 5 milliárd forintos költségvetési forrásból tervezték, ehhez képest 2002-ig 2,85 milliárd állt rendelkezésre, és ebből csaknem egymilliárd forint (a 2000-2001. évi támogatás) folyósításáról a szaktárca 2001 végéig nem intézkedett. Az aneszteziológiai gépek cseréjére sem terveztek az elmúlt két évben forrást. Az ÁNTSZ nyilvántartása szerint a jogszabályi feltételek nem teljesítése miatt mintegy száz kórházi osztály nem rendelkezik határozatlan idejű működési engedéllyel. Forráshiány miatt elmaradt a védőnői hálózat fejlesztése. A lejárt szavatosságú védelmi célú készletek (oltóanyagok és gyógyszerek) pótlására 1,1 milliárd helyett csak 50 millió forintot biztosítottak.
A minisztérium felmérése szerint évi 7-8 milliárd forint kellene az intézmények felújítására, ehelyett idén 1,4 milliárd Ft-ot költhetnek csupán. Az ÁSZ megjegyzi: a minisztérium az éves tervezéshez már be sem kéri a teljes intézményi körtől a felújítási igényeket. Az orvosi egyetemek felújításait fele-fele arányban az Oktatási Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium finanszírozza. Az együttműködésnek nincs sem jogszabályon alapuló, sem közösen kialakított rendszere.
Az ÁSZ megállapította továbbá, hogy a fejezeti célú irányzatok felhasználásának felügyeleti ellenőrzése nem megfelelő. Az Egészségügyi Minisztérium Gazdasági Igazgatóságának nem volt belső ügyrendje, az Országos Tisztiorvosi Hivatalnál romlott a számviteli rendszer szabályozottsága, az Országos Mentőszolgálat a két évvel korábbi ellenőrzés óta sem készítette el számviteli politikáját, pénzkezelési szabályzatát.
A jelentéssel kapcsolatban a kormányváltás miatt már Csehák Juditnak volt észrevételezési joga, de ő nem élt vele.
