Hajtóvadászat a drogdílerek ellen

Átmennek a másik utcába

Belpol

Sokan azért nyúlnak kábítószerekhez Magyarországon, mert emberhez nem méltó körülmények között élnek. A drogkereskedők ellen meghirdetett kormányzati háború a valódi problémát nem oldja meg. A rendőrségnek egyszerűen nincs kapacitása a terjesztők begyűjtésére.

„Néhány szót váltottam Horváth László kormánybiztossal a minap egy konferencián. Elmondtam neki, hogy a Magyar Addiktológiai Társaság elnökeként a prevencióval és a keresletcsökkentéssel foglalkozó szakembereket és intézményeket képviselem, ezért egyeztethetnénk a kormány drogellenes intézkedéseiről. Ő ezt nem látta indokoltnak. Azt mondta: a javaslataimat küldjem el az Egészségügyért Felelős Államtitkárságnak” – mondja a Narancsnak Szemelyácz János.

Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszédében hirdetett „hajtóvadászatot” a kábítószer-kereskedők ellen. Ezt követően nevezte ki Horváth Lászlót, a gyöngyösi térség kormánypárti országgyűlési képviselőjét a drog­ellenes intézkedések összehangolásáért felelős kormánybiztosnak. Az elmúlt hetekben több törvényi szigorítást is bejelentettek – például a terjesztők ingatlanjait is elkobozhatják a jövőben, illetve csak az az elcsípett fogyasztó mehet elterelésre, aki feldobja a dílerét –, továbbá rendőrök razziáztak drogoktól fertőzött városrészeken, falvakban, szegregátumokban. Az eredmény: több mázsa és több százmillió forint értékű elkobzott kábítószer. Ám a látványos, politikai célzatú intézkedések csak elfedik a mélyen gyökerező társadalmi problémákat, amelyeket kizárólag rendészeti eszközökkel nem lehet megoldani.

„Szórók”

Szemelyácz János szerint világjelenség, hogy az életet a szegregátumokban sokan különböző pszichoaktív szerekkel próbálják elviselhetőbbé tenni, rendszerint a legkönnyebben elérhető és a legolcsóbb drogokkal. Magyarországon a 80-as években az ún. tablettás borok és a szipuzás, vagyis a szerves oldó­szerek használata dívott; főleg az utóbbiak komoly testi, idegrendszeri károkat okoztak. A dizájner drogok a 2010-es évek végén jelentek meg: az első ilyen pszichoaktív anyagok az ún. katinonok voltak. 2011-ben a mefedron került fel elsőként a kábítószerek hivatalos tiltólistájára, majd ezt követték a szintetikus kannabinoidok (herbál, biofű stb.). A dizájner drogokból 2014 táján volt a fogyasztási csúcs. 2016 körül az alfa-PVP, majd 2019–20-ban a 4F-MDMB-BICA, a köznyelvben bika nevű dizájner több tucat áldozatot követelt – ezekre a tragédiákra akkor a kormányzat érdemben nem reagált. Szemelyácz János szerint csak úgy hívták ezeket a rendszeresen túladagoló használókat egymás között, hogy „szórók”. „Megfogták a cigarettát és egyszerűen rászórták a drogot. Elképesztő mennyiségben juttatták a szervezetükbe.”

A dizájnerek 2018 körül kezdtek visszaszorulni, de két területen komolyabb mértékben megmaradtak: a szegregátumokban, illetve a fiatal kipróbálók között. 2022 után újra beindultak a katinonok, amelyeket ma egyszerűen kristálynak hívnak – de nem keverendők össze a Breaking Bad sorozatból ismert metamfetaminnal –, ugyanis a „pentakristály” pentedron után ma már az összes serkentőt így nevezik.

Fogyasztásuk egyszerű: összetörik és felszívják az orrukba. Rendkívül addiktívak, gyakran okoznak pszichózist. Használóik akár az egész napot beállva töltik, amortizálódnak, lefogynak. Az eufória rövid ideig tart, aminek elmúlta után mennek a következő adagért. Pedig ezek a szerek nem olyan olcsók, mint gondolnánk: egy gramm katinonkristály 10–15 ezer forint. A szerhez nem jutó függő hiányállapotot, ürességet, depressziót él át, a kilátástalanság érzése erősödik fel benne. A fizikai tünetek (fájdalom, epilepsziás görcsök, izzadás, álmatlanság stb.) nem jellemzőek, de a jeges rémület, a szorongás, feszültség kiül rájuk, s mindez akár agresszív reakciókat, önsértést válthat ki. A leszokás nem lehetetlen, de alapos motiváció kell hozzá, például elfogy a pénz, megszűnik a droghoz való hozzájutás lehetősége, felszámolják a szegregátumot, felcsillan a lehetősége a reális továbblépésnek, vagy túl közelivé válik egy végzetes helyzet (túladagolás, halálközeli állapot, kapcsolati konfliktus, mások veszélyeztetése).

A kábítószereket elsősorban Kínában és Indiában állítják elő Sárosi Péter, a Drogriporter civil jogi aktivistája szerint. Ezeket megrendelik különböző – például dark webes – oldalakon keresztül, és aztán a posta simán kiszállítja. Egy hatósági forrásunk szerint az ilyen küldemények kiszűrése szinte lehetetlen: irdatlan mennyiségű csomag érkezik a különböző külföldi webáruházokon – Temu, Wish, Alibaba stb. – keresztül Magyarországra. „Ha egy teherhajón van ezer konténer, akkor kell egy félkonténernyi hely, és már be is hozták” – mondja forrásunk. Molnárfi György büntető­jogi ügyvéd, korábbi nyomozó szerint Hollandiából is rendelnek kábítószert.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk