Hajtóvadászat a drogdílerek ellen

Átmennek a másik utcába

Belpol

Sokan azért nyúlnak kábítószerekhez Magyarországon, mert emberhez nem méltó körülmények között élnek. A drogkereskedők ellen meghirdetett kormányzati háború a valódi problémát nem oldja meg. A rendőrségnek egyszerűen nincs kapacitása a terjesztők begyűjtésére.

„Néhány szót váltottam Horváth László kormánybiztossal a minap egy konferencián. Elmondtam neki, hogy a Magyar Addiktológiai Társaság elnökeként a prevencióval és a keresletcsökkentéssel foglalkozó szakembereket és intézményeket képviselem, ezért egyeztethetnénk a kormány drogellenes intézkedéseiről. Ő ezt nem látta indokoltnak. Azt mondta: a javaslataimat küldjem el az Egészségügyért Felelős Államtitkárságnak” – mondja a Narancsnak Szemelyácz János.

Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszédében hirdetett „hajtóvadászatot” a kábítószer-kereskedők ellen. Ezt követően nevezte ki Horváth Lászlót, a gyöngyösi térség kormánypárti országgyűlési képviselőjét a drog­ellenes intézkedések összehangolásáért felelős kormánybiztosnak. Az elmúlt hetekben több törvényi szigorítást is bejelentettek – például a terjesztők ingatlanjait is elkobozhatják a jövőben, illetve csak az az elcsípett fogyasztó mehet elterelésre, aki feldobja a dílerét –, továbbá rendőrök razziáztak drogoktól fertőzött városrészeken, falvakban, szegregátumokban. Az eredmény: több mázsa és több százmillió forint értékű elkobzott kábítószer. Ám a látványos, politikai célzatú intézkedések csak elfedik a mélyen gyökerező társadalmi problémákat, amelyeket kizárólag rendészeti eszközökkel nem lehet megoldani.

„Szórók”

Szemelyácz János szerint világjelenség, hogy az életet a szegregátumokban sokan különböző pszichoaktív szerekkel próbálják elviselhetőbbé tenni, rendszerint a legkönnyebben elérhető és a legolcsóbb drogokkal. Magyarországon a 80-as években az ún. tablettás borok és a szipuzás, vagyis a szerves oldó­szerek használata dívott; főleg az utóbbiak komoly testi, idegrendszeri károkat okoztak. A dizájner drogok a 2010-es évek végén jelentek meg: az első ilyen pszichoaktív anyagok az ún. katinonok voltak. 2011-ben a mefedron került fel elsőként a kábítószerek hivatalos tiltólistájára, majd ezt követték a szintetikus kannabinoidok (herbál, biofű stb.). A dizájner drogokból 2014 táján volt a fogyasztási csúcs. 2016 körül az alfa-PVP, majd 2019–20-ban a 4F-MDMB-BICA, a köznyelvben bika nevű dizájner több tucat áldozatot követelt – ezekre a tragédiákra akkor a kormányzat érdemben nem reagált. Szemelyácz János szerint csak úgy hívták ezeket a rendszeresen túladagoló használókat egymás között, hogy „szórók”. „Megfogták a cigarettát és egyszerűen rászórták a drogot. Elképesztő mennyiségben juttatták a szervezetükbe.”

A dizájnerek 2018 körül kezdtek visszaszorulni, de két területen komolyabb mértékben megmaradtak: a szegregátumokban, illetve a fiatal kipróbálók között. 2022 után újra beindultak a katinonok, amelyeket ma egyszerűen kristálynak hívnak – de nem keverendők össze a Breaking Bad sorozatból ismert metamfetaminnal –, ugyanis a „pentakristály” pentedron után ma már az összes serkentőt így nevezik.

Fogyasztásuk egyszerű: összetörik és felszívják az orrukba. Rendkívül addiktívak, gyakran okoznak pszichózist. Használóik akár az egész napot beállva töltik, amortizálódnak, lefogynak. Az eufória rövid ideig tart, aminek elmúlta után mennek a következő adagért. Pedig ezek a szerek nem olyan olcsók, mint gondolnánk: egy gramm katinonkristály 10–15 ezer forint. A szerhez nem jutó függő hiányállapotot, ürességet, depressziót él át, a kilátástalanság érzése erősödik fel benne. A fizikai tünetek (fájdalom, epilepsziás görcsök, izzadás, álmatlanság stb.) nem jellemzőek, de a jeges rémület, a szorongás, feszültség kiül rájuk, s mindez akár agresszív reakciókat, önsértést válthat ki. A leszokás nem lehetetlen, de alapos motiváció kell hozzá, például elfogy a pénz, megszűnik a droghoz való hozzájutás lehetősége, felszámolják a szegregátumot, felcsillan a lehetősége a reális továbblépésnek, vagy túl közelivé válik egy végzetes helyzet (túladagolás, halálközeli állapot, kapcsolati konfliktus, mások veszélyeztetése).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Megéri ma csomagolásmentes boltot működtetni?

Sok csomagolásmentes bolt húzta le a rolót az elmúlt pár évben. Talán elment a kedve az embereknek attól, hogy környezettudatosan éljenek, nem akarnak már erre plusz pénzt költeni? Részben így van, ám olyan üzlet is akad, amely az egyik legjobb nyári forgalmat az idén érte el. Az azért biztos, hogy nem ez a legkönnyebb biznisz.

Nem az a baj, hogy zebrára költi, hanem hogy lopta

  • Upor László

„Hé, emberek, nem látjátok, hogy egyesek komoly szervezettséggel talicskázzák tova, ami a tiétek, illetve nektek járna?” Upor László dramaturg, egyetemi tanár, a Freeszfe Egyesület alapítójának írása az SZFE-blokád meghirdetésének ötödik évfordulóján.

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.