„Néhány szót váltottam Horváth László kormánybiztossal a minap egy konferencián. Elmondtam neki, hogy a Magyar Addiktológiai Társaság elnökeként a prevencióval és a keresletcsökkentéssel foglalkozó szakembereket és intézményeket képviselem, ezért egyeztethetnénk a kormány drogellenes intézkedéseiről. Ő ezt nem látta indokoltnak. Azt mondta: a javaslataimat küldjem el az Egészségügyért Felelős Államtitkárságnak” – mondja a Narancsnak Szemelyácz János.
Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszédében hirdetett „hajtóvadászatot” a kábítószer-kereskedők ellen. Ezt követően nevezte ki Horváth Lászlót, a gyöngyösi térség kormánypárti országgyűlési képviselőjét a drogellenes intézkedések összehangolásáért felelős kormánybiztosnak. Az elmúlt hetekben több törvényi szigorítást is bejelentettek – például a terjesztők ingatlanjait is elkobozhatják a jövőben, illetve csak az az elcsípett fogyasztó mehet elterelésre, aki feldobja a dílerét –, továbbá rendőrök razziáztak drogoktól fertőzött városrészeken, falvakban, szegregátumokban. Az eredmény: több mázsa és több százmillió forint értékű elkobzott kábítószer. Ám a látványos, politikai célzatú intézkedések csak elfedik a mélyen gyökerező társadalmi problémákat, amelyeket kizárólag rendészeti eszközökkel nem lehet megoldani.
„Szórók”
Szemelyácz János szerint világjelenség, hogy az életet a szegregátumokban sokan különböző pszichoaktív szerekkel próbálják elviselhetőbbé tenni, rendszerint a legkönnyebben elérhető és a legolcsóbb drogokkal. Magyarországon a 80-as években az ún. tablettás borok és a szipuzás, vagyis a szerves oldószerek használata dívott; főleg az utóbbiak komoly testi, idegrendszeri károkat okoztak. A dizájner drogok a 2010-es évek végén jelentek meg: az első ilyen pszichoaktív anyagok az ún. katinonok voltak. 2011-ben a mefedron került fel elsőként a kábítószerek hivatalos tiltólistájára, majd ezt követték a szintetikus kannabinoidok (herbál, biofű stb.). A dizájner drogokból 2014 táján volt a fogyasztási csúcs. 2016 körül az alfa-PVP, majd 2019–20-ban a 4F-MDMB-BICA, a köznyelvben bika nevű dizájner több tucat áldozatot követelt – ezekre a tragédiákra akkor a kormányzat érdemben nem reagált. Szemelyácz János szerint csak úgy hívták ezeket a rendszeresen túladagoló használókat egymás között, hogy „szórók”. „Megfogták a cigarettát és egyszerűen rászórták a drogot. Elképesztő mennyiségben juttatták a szervezetükbe.”
A dizájnerek 2018 körül kezdtek visszaszorulni, de két területen komolyabb mértékben megmaradtak: a szegregátumokban, illetve a fiatal kipróbálók között. 2022 után újra beindultak a katinonok, amelyeket ma egyszerűen kristálynak hívnak – de nem keverendők össze a Breaking Bad sorozatból ismert metamfetaminnal –, ugyanis a „pentakristály” pentedron után ma már az összes serkentőt így nevezik.
Fogyasztásuk egyszerű: összetörik és felszívják az orrukba. Rendkívül addiktívak, gyakran okoznak pszichózist. Használóik akár az egész napot beállva töltik, amortizálódnak, lefogynak. Az eufória rövid ideig tart, aminek elmúlta után mennek a következő adagért. Pedig ezek a szerek nem olyan olcsók, mint gondolnánk: egy gramm katinonkristály 10–15 ezer forint. A szerhez nem jutó függő hiányállapotot, ürességet, depressziót él át, a kilátástalanság érzése erősödik fel benne. A fizikai tünetek (fájdalom, epilepsziás görcsök, izzadás, álmatlanság stb.) nem jellemzőek, de a jeges rémület, a szorongás, feszültség kiül rájuk, s mindez akár agresszív reakciókat, önsértést válthat ki. A leszokás nem lehetetlen, de alapos motiváció kell hozzá, például elfogy a pénz, megszűnik a droghoz való hozzájutás lehetősége, felszámolják a szegregátumot, felcsillan a lehetősége a reális továbblépésnek, vagy túl közelivé válik egy végzetes helyzet (túladagolás, halálközeli állapot, kapcsolati konfliktus, mások veszélyeztetése).
A kábítószereket elsősorban Kínában és Indiában állítják elő Sárosi Péter, a Drogriporter civil jogi aktivistája szerint. Ezeket megrendelik különböző – például dark webes – oldalakon keresztül, és aztán a posta simán kiszállítja. Egy hatósági forrásunk szerint az ilyen küldemények kiszűrése szinte lehetetlen: irdatlan mennyiségű csomag érkezik a különböző külföldi webáruházokon – Temu, Wish, Alibaba stb. – keresztül Magyarországra. „Ha egy teherhajón van ezer konténer, akkor kell egy félkonténernyi hely, és már be is hozták” – mondja forrásunk. Molnárfi György büntetőjogi ügyvéd, korábbi nyomozó szerint Hollandiából is rendelnek kábítószert.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
