Átnevezik az SZFE intézeteit

  • narancs.hu
  • 2021. január 15.

Belpol

Új nevek, új helyszínek.

Ahogy arról már korábban mi is beszámoltunk, új helyszíneken kezdődik majd meg a következő félév az Színház- és Filmművészeti Egyetemen, illetve az eddigi épületeket eladja a jelenlegi kuratórium.

Mai közleményében arról ír az egyetem vezetése, hogy az SZFE „történetének legjelentősebb fejlesztési programja vette kezdetét, amelynek első lépéseként februártól új intézetnevekkel és megújult, modern oktatási helyszínekkel várják a hallgatókat és oktatókat”.

A nagy újítás jegyében nemcsak elköltöztetik, de át is nevezik a különböző intézeteket. Az egyetem filmintézete a jövőben Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet néven működik tovább. A névadással tisztelegnek az Oscar- és Emmy-díjas, nemzetközi hírű operatőr előtt, aki 1955-ben végzett az egyetem jogelőd intézményében. A mozgókép kifejezés használata igazodik a nemzetközi trendekhez és elvárásokhoz - írják.

    Az egyetem Szentkirályi utcai és Rákóczi úti épületeiben a színművészeti képzés kap helyet Sinkovits Imre Színházművészeti Intézet néven. "A névválasztással fejet hajtunk a Kossuth-díjas színészóriás, a Nemzet Színésze előtt" - közölték, hozzátéve, hogy Sinkovits Imre 1947-től volt az egyetem (akkori nevén Színház- és Filmművészeti Főiskola) hallgatója.

    Az intézmény harmadik, a hallgatók elméleti oktatásáért felelős intézete a Németh Antal Drámaelméleti Intézet nevet kapja. Németh Antal a magyar színháztörténet egyik legjelentősebb alakja, rendezője, aki 1935 és 1944 között a Nemzeti Színház igazgatója is volt - tartalmazza a közlemény.

Az egyetem vezetése továbbá azt tervezi, hogy az Uránia Filmszínház a jövőben a színházi és a mozgóképes képzést egyaránt kiszolgálja majd.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.