A testület az idén tavaszi törvénymódosításra hivatkozva utasította vissza a panaszokat, illetve szüntette meg az eljárást, mert szerinte a 2017-ben benyújtott panaszok okafogyottá váltak - számol be a hvg.hu.
Az úgy nevezett "lex CEU"-t 2017-ben fogadták el. Ebben a felsőoktatási törvény módosításaként elfogadták, hogy csak olyan intézmény működhet itthon és adhat külföldi oklevelet, amely a saját hazájában is oktat. A szabályozás egyértelműen a Central European University (CEU) magyarországi működésének megnehezítését célozta és annak elűzséséhez vezetett. Hiába próbálta ugyanis a CEU teljesíteni az adott feltételt, a magyar kormány azt nem ismerte el.
A törvény miatt az érintettek az Alkotmánybírósághoz fordultak, amely azonban nem hozott döntést, arra hivatkozva, hogy az Európai Bíróság előtt ugyanezen törvény miatt folyó eljárás végét meg kell várni. 2020 őszén azonban ez a hatóság kimondta, hogy a törvény sérti a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kötött, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) alapján a nemzeti elbánás tekintetében vállalt kötelezettségeit, illetve a rendelkezés sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt, a tudományos élet szabadságára, a felsőoktatási intézmények alapításának szabadságára és a vállalkozás szabadságára vonatkozó rendelkezéseket
Az Alkotmánybíróság így most újra elővette az ügyet, azonban közölték, hogy szerintük a korábbi panaszok okafogyottá váltak, mert
„az új szabályozási modell alapvetően tér el az indítvánnyal támadott korábbi szabályozási modelltől. A jogi szabályozás tehát koncepcionálisan és tartalmilag is lényegesen megváltozott, és megváltozott az a (tény)helyzet is, amelyben az alkotmányossági kérdéseket a korábban hatályos szabályozási koncepció/szabályok alapján az indítvány megfogalmazta.”
A hvg.hu emlékeztet, hogy a szóban forgó májusi módosítás mindössze annyit tett, hogy megpróbált az Európai Unió Bírósága ítéletéhez igazodni, törölte a külföldi egyetemekre vonatkozó kitételt, de továbbra is érvényben maradt, hogy az Európai Gazdasági Térségen kívüli székhelyű felsőoktatási intézmény akkor folytathat itt oklevelet adó képzési tevékenységet, ha Magyarország és a külföldi intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött nemzetközi szerződésben szerepel.
Az Ab szerint mivel a panaszosok erre az új módosításra nem terjesztették ki beadványukat, nem foglalkoznak az üggyel. Ha megteszik, akkor persze újra hozzáláthatnak.
Kedves Olvasónk!
Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
