Az ÁSZ is rászállt a Színművészetire

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 9.

Belpol

Közleményben magyarázták meg, hogy gazdaságilag volt szükség a modellváltásra.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) fenntartóváltásával kapcsolatos zűrzavar közepette kedden még az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is kiadott egy közleményt, amelyben az egyetem eddigi gazdálkodását kifogásolta, és amelyben arról írt, hogy valójában a szabályos gazdálkodás miatt volt szükség a "modellváltásra".

Az ÁSZ arról írt, hogy "az SZFE gazdálkodását mintegy 10 éve sorozatos és visszatérő szabálytalanságok jellemzik", hogy "a korrupciós veszélyek és szabálytalanságok ellen védettséget biztosító belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak", és hogy "számos hiányosságot és szabálytalanságot" tártak fel az intézmény gazdálkodásában. Ezek orvoslására készült intézkedési terv is, amelyet az ÁSZ szerint azonban nem hajtottak rendesen végre, "az SZFE-n kialakított irányítási rendszer továbbra sem támogatta a szabályos, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználást".

2019-ben az egyetem újabb vizsgálatot kapott, amely megint csak arra jutott, hogy "az állami vagyon védelme nem volt biztosított és kimutatása sem volt átlátható", és hogy "indokolt lehet megfontolni az SZFE közfeladatainak más szervezeti keretek között történő ellátását". Ennek jegyében az ÁSZ most az átadás-átvételt sürgette.

Az SZFE távozóban lévő vezetése válaszul szintén közleményt adott ki, amelyben azt írták, az átadás-átvételt nem is ők blokkolják, hanem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, az egyetem és a kuratórium viszonylatában egyébként pedig nincs is átadás-átvétel, az egyetem ugyanis jogfolytonosan működik.

Írtak arról is, hogy az ÁSZ által feltárt szabálytalanságok egyébként mik voltak:

"Az SZFE ellen folyó kampány keretében megismételt csúsztatások és sejtetések mögül nem sejlik fel, hogy az ÁSZ vizsgálatai során egyetlen tényszerű megállapítást nem közölt az egyetemmel, amely akár egy szabálysértési eljárást megalapozott volna, hanem szinte kizárólag olyan életidegen szabályzatokat, dokumentációkat és folyamatleírásokat hiányolt, amelyek csak az állami intézmények esetén készítendők el kötelezően. A magánegyetemmé válás pont ezek alól ad felmentést (és ha van előnye a magánegyetemmé válásnak, ez biztosan az). Azzal érvelni tehát, hogy mennyivel szabályszerűbbé válhat az egyetem gazdálkodása a modellváltás után, bár meglehetősen visszás, tényszerűen igaz: a sokkal kevesebb értelmetlen és egyúttal a működést akadályozó szabályozónak könnyebb megfelelni."

A távozó vezetők közleményükben kitérnek arra is, hogy ha valóban ennyire szabálytalanul működött az egyetem az utóbbi 10 évben, akkor azt hogy hagyhatták az illetékes minisztériumok?

"Ha bármi igaz volna abból, amit az ÁSZ sejtetései sugallanak, nem szívesen lennénk az EMMI és az ITM illetékesei (volt fenntartó minisztériumok) helyében. Hiszen jogos a kérdés: hogy hagyhatták ezt az egészet az elmúlt 10 évben ők, akik a törvényes működésért felelnek, ha az ÁSZ már réges-rég rávilágított a súlyos működési hiányosságokra. Persze, ha semmi nem igaz abból, amit az ÁSZ jelentési lebegtetnek, akkor nekik még sincs félnivalójuk, és a figyelemfelhívás valódi célja nem más, mint utólag is visszaigazolni a 'modellváltás' szükségszerűségét, amelyet ugyan tényszerűen alátámasztani sosem tudtak, de a kormányzati megrendelés teljesítésével ezúton is elszámolnak."

Válaszul az ÁSZ megismételte, hogy már 2019-ben azt írta egy jelentésében, hogy "indokolt megfontolni az SZFE közfeladatainak más szervezeti keretek között történő ellátását", és érthetetlennek nevezte az SZFE távozó vezetőinek közleményében olvasható "felelősséghárítást és magyarázkodást", mondván korábban nem tettek észrevételt az ÁSZ jelentéseire.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.