A júniusi európai parlamenti választás és a novemberben esedékes amerikai elnökválasztás közeledtével egyre nyilvánvalóbb, hogy 2024 nemcsak a magyarországi, de az európai és a világszintű politika szempontjából is fontos év lesz, Európa jövőjének alakulását pedig számos tényező befolyásolhatja majd. Ennek az izgalmasnak ígérkező időszaknak a kihívásait, illetve a közelmúlt meghatározó eseményeit igyekezett körüljárni pénteken a Republikon Intézet első idei konferenciája, amelynek első blokkjában négy olyan vendég beszélgetett, akik uniós ügyekkel foglalkozó politikusokként ismerhették meg az Európai Unió működését.
Az Európa közepén, Európa szélén című konferencia első panelbeszélgetése az eredeti tervek szerint Magyarország Európai Unión belüli helyzetére, illetve a meghívott politikusok uniós munkájára és tapasztalataira fókuszált volna, azonban már az első körkérdésnél egyértelművé vált, hogy sokkal inkább aktuálpolitikai kérdésekről folyik majd a vita, elsősorban az Európai Parlament által csütörtökön elfogadott állásfoglalásról, amelyben a képviselők komolyabb fellépésre szólították fel az Európai Bizottságot és a tagállamokat a jogállamiságot sorozatosan megsértő Magyarországgal szemben. Már csak azért is elkerülhetetlen volt, hogy újra és újra a jogállamiság kérdésére és az ominózus dokumnentumra terelődjön a szó, mert a meghívott vendégek között volt Cseh Katalin momentumos EP-képviselő, valamint Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője, akik mindketten részt vettek a csütörtöki szavazáson, azonban eltérően voksoltak az állásfoglalásról.
Pofon a szarnak?
Cseh Katalin ezzel kapcsolatban már a beszélgetés elején leszögezte, hogy a Magyarországgal szóló vita egyik legfontosabb tétje szerinte az, hogy lesz-e jövője az európai közösségnek, egységes és erős marad-e az Európai Unió, képes lesz-e egyenlő jogokat és lehetőségeket garantálni minden uniós állampolgárnak. „Amikor látjuk azt, Amerikára nem biztos, hogy számíthat novembertől az Európai Unió, amikor a szomszédságunkban egy mindennél brutálisabb háború dúl, szerintem alapvető létérdeke az Európai Uniónak, hogy megerősödjön, egységesebb legyen, és szigorúbb szabályokat tudjon hozni az európai állampolgárok biztonságának garantálása érdekében” – fogalmazott a Momentum politikusa, hozzátéve, a most elfogadott állásfoglalás is arról szólt, hogy fel tud-e lépni az unió, ha egy tagország nem építi, hanem rombolja a demokráciát.
A politikus szerint a jogállamisági mechanizmus volt az első olyan érdemi eszköz, amivel az Európai Bizottság valóban szankcionálni tudja a jogállamiságot lebontó kormányokat. Éppen ezért lepte meg annyira, hogy az Európai Tanács decemberi ülése előtt a befagyasztott források egy részének felszabadításával a Bizottság belement „egy ilyen kicsinyes alkuba” az Orbán-kormánnyal. Balázs Péter korábbi külügyminiszter és uniós biztos ehhez kapcsolódva megjegyezte, a bizottság valóban az Ukrajna uniós csatlakozásáról és pénzügyi támogatásáról szóló döntést próbálta elősegíteni azzal, hogy Magyarország számára hozzáférhetővé tett bizonyos pénzeket, a CEU professor emeritusa szerint ezzel azonban Ursula von der Leyen a saját újraválasztását is kockára tette.
Gyöngyösi Márton kifejtette, bár a jelenlegi helyzetben szerinte is Európa jövője és egysége a tét, a csütörtökön elfogadott állásfoglalásra
azért szavazott nemmel, mert „magyar emberként roppant elkeserítőnek” tarja, hogy az Európai Unióban egyáltalán felmerülhet a pénzek visszatartása, Magyarország szavazati jogának felfüggesztése vagy a soros elnökség megvonása.
„Ezek szerződésekben garantált jogok” – szögezte le a jobbikos politikus, amiket szerint nem lehet felülírni képviselői indítványokkal. Ennél is nagyobb bajnak tarja viszont, hogy valójában minden ilyen kezdeményezés Orbán Viktor narratíváját erősíti, és így „megint attól lesz hangos péntek reggel a Kossuth Rádió, hogy az Európai Unió meg akarja fosztani Magyarországot a szerződésben garantált jogaitól,” miközben szerinte mindenki tudja, hogy az Európai Unió felépítése miatt soha nem lesz semmi ezekből a fenyegetőzésekből.
Gyöngyösi szavai reagálva Szent-Iványi István, az SZDSZ egykori EP-képviselője hangsúlyozta, az említett jogok csak addig számítanak szerződéses jognak, amíg valaki meg nem sérti azt a szerződést, márpedig „Magyarország alapvető pontokon sérti a szerződést”, a 7-es cikkely szerinti eljárás is ezért indult el ellene, amit szerinte már régen a második fázisba kellett volna léptetni. Cseh Katalin ugyancsak a Gyöngyösi által mondottakra reagálva úgy fogalmazott: „Engem borzasztóan nem érdekel, hogy Orbán Viktor mit mond a sajtóban, és nem gondolom, hogy felelős európai parlamenti képviselőként annak mentén kéne alakítanom a szavazatomat, hogy Orbán Viktor mit mond.” Hozzátette, szerinte a képviselőkön múlik, hogy mekkora hatalma van az Európai Parlamentnek, és jogosan merül fel az a kérdés, hogy
„miért vagyunk még mindig abban a helyzetben, hogy Vlagyimir Putyin egy darab vétóval belülről tudja fogva tartani az egész uniót?”
A Momentum képviselőjének a többségi döntéshozatal irányába tett lépések fontosságáról szóló érvelését követően Gyöngyösi Márton a frissen elfogadott állásfoglalásra visszatérve arról beszélt, ő „hatékonysági szempontból” igyekszik megközelíteni az uniós intézményekben zajló munkát, és bár nincs olyan részlete a dokumentumnak, amivel ne tudna egyetérteni, „hatékonyság szempontjából egy dupla nulla” és csak „adunk a szarnak egy pofont”, miközben Orbán az Európai Uniót ássa alá és a következő kétharmados győzelmére készül.
Vétókkal, szövetségesek nélkül
A panelbeszélgetést moderáló Ranschburg Zoltán, a Republikon Intézet vezető elemzője ezekután megpróbálta Magyarország uniós pozíciójának alakulására terelni a szót, és bár elő is került néhány szép emlék a 2004-es csatlakozás környékéről, amikor hazánk még a feltételeknek megfelelni igyekvő „jó tanuló” szerepében tetszelgett, gyorsan a beszélgetés hamar visszakanyarodott az aktualitásokhoz, különösen Magyarország érdekérvényesítő képességének elemzéséhez.
Szent-Iványi István ezzel kapcoslatban arról beszélt, az első, unióban töltött évekhez képest a mostani magyar kormánynak megítélése szerint nagyon gyenge a tényleges érdekérvényesítő képessége, amit szerinte jól mutat, hogy „két év izzadtságszagú küzdelme után egyharmadát kapták meg annak az összegnek, amit mások teljes egészében megkaptak”, miközben „az, hogy állandóan vétóhoz fordulnak, tulajdonképpen a gyengeséget jelenti, hogy nincsenek szövetségesek, nincs más eszköz”. A politikus emlékeztetett, a 2020 és 2022 között az Európai Unióban leadott vétók 60 százaléka a magyar kormányhoz kötődik, amihez azt is hozzá kell tenni, hogy a kormány 2015-ben élt először vétóval, mivel korábban még voltak más eszközei az érdekérvényesítéshez. Azóta viszont Orbán a lengyel szövetségesét is elveszítette, amit Szent-Iványi István szerint
Robert Fico csak látszólag képes pótolni, hiszen ő maga is „hamiskártyás”, ráadásul a saját pozíciója is kérdéses.
Balázs Péter a magyar miniszterelnök uniós politikájáról szólva úgy fogalmazott, Orbán jól felismerte, hogy az Európai Unió egy „megbékülési projekt”, ahol mindenki kompromisszumra törekszik, ezért a vétójátékosoknak van mozgásterük. A korábbi külügyminiszter szerint pontosan ez történt decemberben is, amikor az Európai Bizottság az Ukrajnáról szóló megegyezés reményében engedett a magyar kormánynak, a többi tagországnak azonban kezd elege lenni ebből, hiszen „ez már nem post-conflict, hanem egy pre-conflict projekt, és itt sokkal keményebbnek kellene lenni, ezért nagyon észszerű lenne az egyhangúlag meghozott döntéseket a minimumra korlátozni, és nagyobb teret adni a többségi döntéseknek”.
