Az Európai Bizottság sem érti, mitől lesz ilyen drága az M4-es

  • narancs.hu
  • 2018. február 5.

Belpol

Egy mezőn végződő autópálya? Mennyi? Magyarázatot kérnek.
„Az a tény, hogy a projekt sík területen valósul meg, alacsony költséget indokolna, de a 14,4 millió euró jóval meghaladja a magyarországi 2×2 sávos autópályák átlagos árát.”

– ilyen és ehhez hasonlóan finom retorikával próbál „rájönni” az Európai Bizottság arra, hogy mitől is szöknek az egekbe az M4-es autópálya Berettyóújfalu–Nagykereki, országhatár közötti szakasz építési költségei. „A magyar oldalon a beruházás teljes költsége alapján kilométerenként 14,4 millió euró, közel 4,5 milliárd forintos ár adódik. Az építési költség nettó 323,9 millió euró, ami 11 millió euró, azaz 3,4 milliárd forint kilométerenkénti árat jelent” – írja a 24.hu.

A támogatási kérelemre adott válaszban az EB tulajdonképpen olyasmikre kíváncsi, hogy miért kell például 20 híd egy sík vidéken átvezető szakaszra, és hogy mennyi az annyi pontosan? A tervezett beruházásokat többek között az árvízvédelemmel magyarázza a magyar fél, de kérdéses az is, hogy hova vezet az autópálya (a tervezetten Romániában folytatódó út elvileg 2023-ig nem várható), és a kétsávosra bővítést sem látja jól megindokoltnak a bizottság.

Az M4-es autópálya körül azonban nem ezek az első problémák, lásd korábbi cikkünket:

Hazugsággal kikövezett tévút – M4: negyvenmilliárd a szélbe

Tízmilliárdokat bukik az állam azzal, hogy végleg elzavarta Simicskáékat és a többi útépítő nagyvállalkozást az M4-es Abony és Fegyvernek között épülő szakaszáról. Lázár Jánosékat az sem zavarja, hogy folyamatosan egymásnak ellentmondó állításokkal próbálták igazolni e döntést.

Figyelmébe ajánljuk

„Mások érdekeit nézik” – otthagyta a fideszes roma közösséget az országos önkormányzati elnök

Úgy tűnik, valamilyen feszültség lehetett Sztojka Attila államtitkár és Aba-Horváth István, az országos roma önkormányzat elnöke között, ami miatt utóbbi kilépett a Cigány Közösségek Szövetségéből, ahonnan e szervezet elnöke is távozott. Aba-Horváth lapunknak adott nyilatkozata szerint miközben a felzárkóztatásra elkölthető milliárdok sorsáról nem kérdezik meg, az eddigi saját szövetségesei csorbították volna a hatalmát. 

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.