Cáfolni igyekszik a rendőrség, hogy tömeges leszerelések lesznek a járvány után

Belpol

Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint csökkent a konfliktushelyzetek kialakulásának a kockázata. De akkor mi vezetett a Deák téri és a gyulai gyilkossághoz?

„Az eddigi tapasztalatok inkább a fluktuáció ütemének mérséklésére, illetőleg a rendőri hivatás iránti érdeklődés növekedésére engednek következtetni” – írja válaszlevelében az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A Magyar Narancs friss lapszámában annak járt utána, hogy mi vezethetett a Deák téri, valamint a gyulai késeléshez. Mindkét gyilkosság esetében fiatalok estek egymásnak, hárman az életüket vesztették. Felvettük a kapcsolatot a Belügyminisztériummal (BM), a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal (BRFK), valamint rendőrségi, biztonsági szolgálatot ellátó forrásainkkal is beszélgettünk, hogy a körülményeket megértsük. Az ORFK-nak is elküldtük a kérdéseinket, de lapzártánkig nem kaptunk választ a szervtől.

Morgolódnak

A közelmúltban arról szóltak a hírek, hogy tömeges leszerelések várhatók a rendőrségnél, ugyanis nincsenek megelégedve a fizetésekkel, valamint kifogásolják a túlórák magas számát. A BM és a BRFK lapunknak elismerte, hogy az állomány állapota nem alakul kedvezően, de az ORFK tapasztalatai – ahogyan azt fentebb olvasható – ezzel ellentétesek.

Akárhogy is van, értesüléseink szerint volt morgolódás a hatóság berkein belül, ugyanis időarányosan ki kellett venniük a rendőröknek a szabadságukat, ami hátrányosan is érintheti őket annak tükrében, hogy nem tudjuk, milyen lesz a járvány kifutása. Ez már csak azért is fontos, mert a "békeidőkhöz" képest egyéb feladatokat is el kellett látniuk az elmúlt időszakban. Kérdés, hogy elég figyelmet fordítottak-e a döntéshozók a közrendvédelemre?

„A rendőrség maradéktalanul felkészült arra, hogy Magyarország területén a közbiztonságot a járványügyi veszélyhelyzetben, majd azt követően, a védelmi intézkedések megszüntetése után is biztosítsa. A vezetői állomány folyamatosan értékeli a bűnügyi, közbiztonsági, közlekedésbiztonsági helyzetet, ennek alapján tervezi, alakítja a szolgálatokban szükséges rendőri erőlétszámát, a fokozottan ellenőrizendő objektumok, területek körét” – fogalmaz az Országos Rendőr-főkapitányság.

A szerv szerint az alapfeladatok ellátásához a szükséges rendőri állomány rendelkezésre áll, a járványügyi veszélyhelyzetből fakadó új feladatok végrehajtásához szükséges személyi feltételeket a rendőrség körültekintő szolgálat szervezéssel biztosította. A kötelességeket a komplexitás figyelembe vételével, a rendelkezésre álló erők és eszközök optimalizálásával, illetve feszes együttműködéssel végzi el. Együttműködik a polgárőr egyesületekkel, a közterület-felügyelettel, továbbá az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyekkel.

Rendőrök járőröznek Budapesten, a Gozsdu-udvarban 2020. április 15-én.

Rendőrök járőröznek Budapesten, a Gozsdu-udvarban 2020. április 15-én.

MTI/Máthé Zoltán

Fokozott ellenőrzés

A rendőrség a gyulai késelés napján fokozott ellenőrzést rendelt el Budapesten és több megyében, ami egyfajta a gyilkosságokra adott válaszreakciónak is tekinthető. Kérdés, hogy miért csak most lépett a hatóság? Ugyanis az elmúlt két hónapban mindenki, így a rossz körülmények között élő, frusztrált fiataloknak is szembesülniük kellett a korlátozásokkal. Elképzelhető, hogy a bűncselekmények bekövetkezésében az is szerepet játszott, hogy a hetekig tartó elzártság után végre kimehettek az utcára – erről a friss Magyar Narancsban megjelent cikkünkben olvashatnak bővebben.

„Az indulati bűncselekményeket az emberi interakciók során fellépő konfliktushelyzetek váltják ki. Ha a közterületeken kevesebb állampolgár tartózkodik, úgy ezzel értelemszerűen csökken a konfliktushelyzetek kialakulásának a kockázata is” – írja az ORFK.

A tájékoztatás szerint az országos rendőrfőkapitány az alapfeladatok hatékony ellátását szem előtt tartva, a közrend és a közbiztonság fenntartása, a jogsértő cselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, illetve megszakítása érdekében rendelt el fokozott ellenőrzést Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye, Tolna megye, Vas megye és Veszprém megye közigazgatási területére – érdekes, hogy a felsorolásból kimaradt Békés megye, ahol a gyilkosság történt.

A napokban a 168 Óra is foglalkozott a témával: az ORFK közölte a lappal, hogy iden 44 esetben nyomozott emberölés miatt a rendőrség, a felderítési arány igen magas, 43 gyanúsítottnak ismert a személye. Ugyanakkor az ilyen ügyek száma látványosan csökkent az elmúlt években, mert 2015-2016-ban 96, 2017-ben 90-en, 2018-ban 78, 2019-ben pedig 59 gyilkosság vált ismertté a hatóságok előtt.

Kábítószer mindig van

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a járvány ideje alatt miképpen alakult a kábítószer-kereskedelem az országban, ugyanis az egy hosszú évekre visszanyúló probléma, az éjszakát eluraló bandák sok esetben drog befolyása alatt állnak, ahogyan a Deák téri elkövető is használt szert a bűncselekményt megelőzően.

Az ORFK szerint az elmúlt két és fél hónapban a határok lezárása miatt az eddigiekhez képest jóval kisebb mennyiségű kábítószert foglalt le a rendőrség, de ez nem jelenti azt, hogy eltűnt az országból a drog. Ugyanakkor a járvány ideje alatt is sikerült eredményeket elérnie a rendőrségnek a kereskedelem, valamint az új pszichoaktív anyagokat terjesztők ellen.

„A teljesség igénye nélkül meg lehet említeni például a Ceglédi Rendőrkapitányság által folytatott eljárást: 2020. május 5-én 4 megyében, összesen 22 helyszínen ütöttek rajta egyszerre. Ugyanezen a napon a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság eljárásában 14 helyszínen történt kutatás és lefoglalás, az ügyben 9 célszemély volt érintett. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda eljárásában letartóztattak egy személyt, aki jelentős mennyiségű kábítószerrel kereskedett Budapesten, Miskolcon és több vidéki településen” – fogalmaz az ORFK.

Ha kíváncsi arra, hogy milyen szereket használnak a fiatalok az éjszakában, milyen jellemzőik vannak a belváros eluraló bandáknak, mit mondanak a rendőrségi forrásaink az elmúlt hónapokról, valamint a huligánok „kegyeleti megemlékezéséről”, akkor vegye meg a Magyar Narancs friss számát, vagy fizessen elő rá!

(Boríróképünkön: Rendőrök járőröznek Salgótarjánban 2020. április 15-én. A koronavírus-járvány miatt március 28-án kihirdetett kijárási korlátozást a kormány április 9-én határozatlan időre meghosszabbította. MTI/Komka Péter)

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.