Cáfolni igyekszik a rendőrség, hogy tömeges leszerelések lesznek a járvány után

Belpol

Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint csökkent a konfliktushelyzetek kialakulásának a kockázata. De akkor mi vezetett a Deák téri és a gyulai gyilkossághoz?

„Az eddigi tapasztalatok inkább a fluktuáció ütemének mérséklésére, illetőleg a rendőri hivatás iránti érdeklődés növekedésére engednek következtetni” – írja válaszlevelében az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A Magyar Narancs friss lapszámában annak járt utána, hogy mi vezethetett a Deák téri, valamint a gyulai késeléshez. Mindkét gyilkosság esetében fiatalok estek egymásnak, hárman az életüket vesztették. Felvettük a kapcsolatot a Belügyminisztériummal (BM), a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal (BRFK), valamint rendőrségi, biztonsági szolgálatot ellátó forrásainkkal is beszélgettünk, hogy a körülményeket megértsük. Az ORFK-nak is elküldtük a kérdéseinket, de lapzártánkig nem kaptunk választ a szervtől.

Morgolódnak

A közelmúltban arról szóltak a hírek, hogy tömeges leszerelések várhatók a rendőrségnél, ugyanis nincsenek megelégedve a fizetésekkel, valamint kifogásolják a túlórák magas számát. A BM és a BRFK lapunknak elismerte, hogy az állomány állapota nem alakul kedvezően, de az ORFK tapasztalatai – ahogyan azt fentebb olvasható – ezzel ellentétesek.

Akárhogy is van, értesüléseink szerint volt morgolódás a hatóság berkein belül, ugyanis időarányosan ki kellett venniük a rendőröknek a szabadságukat, ami hátrányosan is érintheti őket annak tükrében, hogy nem tudjuk, milyen lesz a járvány kifutása. Ez már csak azért is fontos, mert a "békeidőkhöz" képest egyéb feladatokat is el kellett látniuk az elmúlt időszakban. Kérdés, hogy elég figyelmet fordítottak-e a döntéshozók a közrendvédelemre?

„A rendőrség maradéktalanul felkészült arra, hogy Magyarország területén a közbiztonságot a járványügyi veszélyhelyzetben, majd azt követően, a védelmi intézkedések megszüntetése után is biztosítsa. A vezetői állomány folyamatosan értékeli a bűnügyi, közbiztonsági, közlekedésbiztonsági helyzetet, ennek alapján tervezi, alakítja a szolgálatokban szükséges rendőri erőlétszámát, a fokozottan ellenőrizendő objektumok, területek körét” – fogalmaz az Országos Rendőr-főkapitányság.

A szerv szerint az alapfeladatok ellátásához a szükséges rendőri állomány rendelkezésre áll, a járványügyi veszélyhelyzetből fakadó új feladatok végrehajtásához szükséges személyi feltételeket a rendőrség körültekintő szolgálat szervezéssel biztosította. A kötelességeket a komplexitás figyelembe vételével, a rendelkezésre álló erők és eszközök optimalizálásával, illetve feszes együttműködéssel végzi el. Együttműködik a polgárőr egyesületekkel, a közterület-felügyelettel, továbbá az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyekkel.

Rendőrök járőröznek Budapesten, a Gozsdu-udvarban 2020. április 15-én.

Rendőrök járőröznek Budapesten, a Gozsdu-udvarban 2020. április 15-én.

MTI/Máthé Zoltán

Fokozott ellenőrzés

A rendőrség a gyulai késelés napján fokozott ellenőrzést rendelt el Budapesten és több megyében, ami egyfajta a gyilkosságokra adott válaszreakciónak is tekinthető. Kérdés, hogy miért csak most lépett a hatóság? Ugyanis az elmúlt két hónapban mindenki, így a rossz körülmények között élő, frusztrált fiataloknak is szembesülniük kellett a korlátozásokkal. Elképzelhető, hogy a bűncselekmények bekövetkezésében az is szerepet játszott, hogy a hetekig tartó elzártság után végre kimehettek az utcára – erről a friss Magyar Narancsban megjelent cikkünkben olvashatnak bővebben.

„Az indulati bűncselekményeket az emberi interakciók során fellépő konfliktushelyzetek váltják ki. Ha a közterületeken kevesebb állampolgár tartózkodik, úgy ezzel értelemszerűen csökken a konfliktushelyzetek kialakulásának a kockázata is” – írja az ORFK.

A tájékoztatás szerint az országos rendőrfőkapitány az alapfeladatok hatékony ellátását szem előtt tartva, a közrend és a közbiztonság fenntartása, a jogsértő cselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, illetve megszakítása érdekében rendelt el fokozott ellenőrzést Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye, Tolna megye, Vas megye és Veszprém megye közigazgatási területére – érdekes, hogy a felsorolásból kimaradt Békés megye, ahol a gyilkosság történt.

A napokban a 168 Óra is foglalkozott a témával: az ORFK közölte a lappal, hogy iden 44 esetben nyomozott emberölés miatt a rendőrség, a felderítési arány igen magas, 43 gyanúsítottnak ismert a személye. Ugyanakkor az ilyen ügyek száma látványosan csökkent az elmúlt években, mert 2015-2016-ban 96, 2017-ben 90-en, 2018-ban 78, 2019-ben pedig 59 gyilkosság vált ismertté a hatóságok előtt.

Kábítószer mindig van

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a járvány ideje alatt miképpen alakult a kábítószer-kereskedelem az országban, ugyanis az egy hosszú évekre visszanyúló probléma, az éjszakát eluraló bandák sok esetben drog befolyása alatt állnak, ahogyan a Deák téri elkövető is használt szert a bűncselekményt megelőzően.

Az ORFK szerint az elmúlt két és fél hónapban a határok lezárása miatt az eddigiekhez képest jóval kisebb mennyiségű kábítószert foglalt le a rendőrség, de ez nem jelenti azt, hogy eltűnt az országból a drog. Ugyanakkor a járvány ideje alatt is sikerült eredményeket elérnie a rendőrségnek a kereskedelem, valamint az új pszichoaktív anyagokat terjesztők ellen.

„A teljesség igénye nélkül meg lehet említeni például a Ceglédi Rendőrkapitányság által folytatott eljárást: 2020. május 5-én 4 megyében, összesen 22 helyszínen ütöttek rajta egyszerre. Ugyanezen a napon a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság eljárásában 14 helyszínen történt kutatás és lefoglalás, az ügyben 9 célszemély volt érintett. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda eljárásában letartóztattak egy személyt, aki jelentős mennyiségű kábítószerrel kereskedett Budapesten, Miskolcon és több vidéki településen” – fogalmaz az ORFK.

Ha kíváncsi arra, hogy milyen szereket használnak a fiatalok az éjszakában, milyen jellemzőik vannak a belváros eluraló bandáknak, mit mondanak a rendőrségi forrásaink az elmúlt hónapokról, valamint a huligánok „kegyeleti megemlékezéséről”, akkor vegye meg a Magyar Narancs friss számát, vagy fizessen elő rá!

(Boríróképünkön: Rendőrök járőröznek Salgótarjánban 2020. április 15-én. A koronavírus-járvány miatt március 28-án kihirdetett kijárási korlátozást a kormány április 9-én határozatlan időre meghosszabbította. MTI/Komka Péter)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.