Cáfolni igyekszik a rendőrség, hogy tömeges leszerelések lesznek a járvány után

Belpol

Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint csökkent a konfliktushelyzetek kialakulásának a kockázata. De akkor mi vezetett a Deák téri és a gyulai gyilkossághoz?

„Az eddigi tapasztalatok inkább a fluktuáció ütemének mérséklésére, illetőleg a rendőri hivatás iránti érdeklődés növekedésére engednek következtetni” – írja válaszlevelében az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A Magyar Narancs friss lapszámában annak járt utána, hogy mi vezethetett a Deák téri, valamint a gyulai késeléshez. Mindkét gyilkosság esetében fiatalok estek egymásnak, hárman az életüket vesztették. Felvettük a kapcsolatot a Belügyminisztériummal (BM), a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal (BRFK), valamint rendőrségi, biztonsági szolgálatot ellátó forrásainkkal is beszélgettünk, hogy a körülményeket megértsük. Az ORFK-nak is elküldtük a kérdéseinket, de lapzártánkig nem kaptunk választ a szervtől.

Morgolódnak

A közelmúltban arról szóltak a hírek, hogy tömeges leszerelések várhatók a rendőrségnél, ugyanis nincsenek megelégedve a fizetésekkel, valamint kifogásolják a túlórák magas számát. A BM és a BRFK lapunknak elismerte, hogy az állomány állapota nem alakul kedvezően, de az ORFK tapasztalatai – ahogyan azt fentebb olvasható – ezzel ellentétesek.

Akárhogy is van, értesüléseink szerint volt morgolódás a hatóság berkein belül, ugyanis időarányosan ki kellett venniük a rendőröknek a szabadságukat, ami hátrányosan is érintheti őket annak tükrében, hogy nem tudjuk, milyen lesz a járvány kifutása. Ez már csak azért is fontos, mert a "békeidőkhöz" képest egyéb feladatokat is el kellett látniuk az elmúlt időszakban. Kérdés, hogy elég figyelmet fordítottak-e a döntéshozók a közrendvédelemre?

„A rendőrség maradéktalanul felkészült arra, hogy Magyarország területén a közbiztonságot a járványügyi veszélyhelyzetben, majd azt követően, a védelmi intézkedések megszüntetése után is biztosítsa. A vezetői állomány folyamatosan értékeli a bűnügyi, közbiztonsági, közlekedésbiztonsági helyzetet, ennek alapján tervezi, alakítja a szolgálatokban szükséges rendőri erőlétszámát, a fokozottan ellenőrizendő objektumok, területek körét” – fogalmaz az Országos Rendőr-főkapitányság.

A szerv szerint az alapfeladatok ellátásához a szükséges rendőri állomány rendelkezésre áll, a járványügyi veszélyhelyzetből fakadó új feladatok végrehajtásához szükséges személyi feltételeket a rendőrség körültekintő szolgálat szervezéssel biztosította. A kötelességeket a komplexitás figyelembe vételével, a rendelkezésre álló erők és eszközök optimalizálásával, illetve feszes együttműködéssel végzi el. Együttműködik a polgárőr egyesületekkel, a közterület-felügyelettel, továbbá az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyekkel.

Rendőrök járőröznek Budapesten, a Gozsdu-udvarban 2020. április 15-én.

Rendőrök járőröznek Budapesten, a Gozsdu-udvarban 2020. április 15-én.

MTI/Máthé Zoltán

Fokozott ellenőrzés

A rendőrség a gyulai késelés napján fokozott ellenőrzést rendelt el Budapesten és több megyében, ami egyfajta a gyilkosságokra adott válaszreakciónak is tekinthető. Kérdés, hogy miért csak most lépett a hatóság? Ugyanis az elmúlt két hónapban mindenki, így a rossz körülmények között élő, frusztrált fiataloknak is szembesülniük kellett a korlátozásokkal. Elképzelhető, hogy a bűncselekmények bekövetkezésében az is szerepet játszott, hogy a hetekig tartó elzártság után végre kimehettek az utcára – erről a friss Magyar Narancsban megjelent cikkünkben olvashatnak bővebben.

„Az indulati bűncselekményeket az emberi interakciók során fellépő konfliktushelyzetek váltják ki. Ha a közterületeken kevesebb állampolgár tartózkodik, úgy ezzel értelemszerűen csökken a konfliktushelyzetek kialakulásának a kockázata is” – írja az ORFK.

A tájékoztatás szerint az országos rendőrfőkapitány az alapfeladatok hatékony ellátását szem előtt tartva, a közrend és a közbiztonság fenntartása, a jogsértő cselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, illetve megszakítása érdekében rendelt el fokozott ellenőrzést Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye, Tolna megye, Vas megye és Veszprém megye közigazgatási területére – érdekes, hogy a felsorolásból kimaradt Békés megye, ahol a gyilkosság történt.

A napokban a 168 Óra is foglalkozott a témával: az ORFK közölte a lappal, hogy iden 44 esetben nyomozott emberölés miatt a rendőrség, a felderítési arány igen magas, 43 gyanúsítottnak ismert a személye. Ugyanakkor az ilyen ügyek száma látványosan csökkent az elmúlt években, mert 2015-2016-ban 96, 2017-ben 90-en, 2018-ban 78, 2019-ben pedig 59 gyilkosság vált ismertté a hatóságok előtt.

Kábítószer mindig van

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a járvány ideje alatt miképpen alakult a kábítószer-kereskedelem az országban, ugyanis az egy hosszú évekre visszanyúló probléma, az éjszakát eluraló bandák sok esetben drog befolyása alatt állnak, ahogyan a Deák téri elkövető is használt szert a bűncselekményt megelőzően.

Az ORFK szerint az elmúlt két és fél hónapban a határok lezárása miatt az eddigiekhez képest jóval kisebb mennyiségű kábítószert foglalt le a rendőrség, de ez nem jelenti azt, hogy eltűnt az országból a drog. Ugyanakkor a járvány ideje alatt is sikerült eredményeket elérnie a rendőrségnek a kereskedelem, valamint az új pszichoaktív anyagokat terjesztők ellen.

„A teljesség igénye nélkül meg lehet említeni például a Ceglédi Rendőrkapitányság által folytatott eljárást: 2020. május 5-én 4 megyében, összesen 22 helyszínen ütöttek rajta egyszerre. Ugyanezen a napon a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság eljárásában 14 helyszínen történt kutatás és lefoglalás, az ügyben 9 célszemély volt érintett. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda eljárásában letartóztattak egy személyt, aki jelentős mennyiségű kábítószerrel kereskedett Budapesten, Miskolcon és több vidéki településen” – fogalmaz az ORFK.

Ha kíváncsi arra, hogy milyen szereket használnak a fiatalok az éjszakában, milyen jellemzőik vannak a belváros eluraló bandáknak, mit mondanak a rendőrségi forrásaink az elmúlt hónapokról, valamint a huligánok „kegyeleti megemlékezéséről”, akkor vegye meg a Magyar Narancs friss számát, vagy fizessen elő rá!

(Boríróképünkön: Rendőrök járőröznek Salgótarjánban 2020. április 15-én. A koronavírus-járvány miatt március 28-án kihirdetett kijárási korlátozást a kormány április 9-én határozatlan időre meghosszabbította. MTI/Komka Péter)

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.