Az ország legszegényebb régióiban az emberek lényegében veszélyes hulladékkal fűtenek

Belpol

Tévhit, hogy sokan azért fűtenek szeméttel, mert nincsen pénzük tűzifára – mondja Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetője, aki arra is felhívja a figyelmet: a tűzifa másfél-két év után biztosít megfelelő fűtőértéket.

magyarnarancs.hu: Gyakran lehet olvasni a napi híradásokban, hogy bizonyos településeken rossz vagy nagyon rossz a levegő minősége. Mit takarnak ezek a jelzők pontosan?

Szegő Judit: Ha már rossz vagy nagyon rossz a levegő minősége valahol, akkor az azt jelenti, hogy már az egészséges 18 és 65 közötti korosztálynak sem tanácsos sok időt töltenie aznap a szabadban, főleg nem ajánlott ilyenkor kint intenzív testmozgást végezni. Azt azért hozzá kell tennem, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és az Európai Unió szabályozása más egészségügyi határértékekkel dolgozik, amikor az egészségre káros számokat és levegőminőséget jelző figyelmeztetéseket tesz közzé, mint mondjuk az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A Levegő Munkacsoport, azt szorgalmazza, hogy a WHO-féle határértékeket használjuk itthon is. A WHO szigorúbban veszi a légszennyezettséget és már viszonylag alacsony értékeknél is azt javasolja, hogy tenni kell valamit. Az egészségügyi határérték itthon például a szálló porra napi átlag 50 mikrogramm/köbméter. Fontos tudni, hogy ebben az esetben mondjuk tanítási időben egy óvoda vagy iskola közelében pár óra alatt akár háromszorosa a levegő szennyezettsége az egészségügyi határértéknek, ám a napi átlagolás miatt ez megfelel a szabályozásnak, hiszen az átlagban benne vannak az autóforgalomtól mentesebb éjszakai órák is. Ha pedig nem jelenik meg a hírekben és a statisztikákban, hogy valójában komolyabb légszennyezésnek vannak kitéve a gyerekek, akkor nem is fognak ellene tenni.

magyarnarancs.hu: Talán azt az átlagos hírfogyasztó is tudja, hogy Putnokon általában eléggé rossz a levegő minősége. Miért pont ott?

SzJ: Putnok a Miskolc közeli Sajó-völgyben helyezkedik el, ami az ország egyik leglégszennyezettebb csücske. Ez földrajzi okokra is visszavezethető, hiszen a völgyben nagyon könnyen megáll a levegő. Részben ennek a térségnek a légszennyezettsége miatt folyt európai uniós kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, amelynek 2021-ben lett elmarasztaló eredménye, mert a kormány nem tett meg minden tőle telhetőt, hogy csökkentse a légszennyezettséget  – nyilván nem a geológiai sajátosságokról van szó. A téli légszennyezés különösen sújtja ezt a területet, mivel

az ország egyik legszegényebb régiójáról van szó, ahol az emberek anyagi helyzetükből adódóan nagyon káros anyagokkal, gyakran hulladékkal kénytelenek fűteni.

Fontos megjegyezni, hogy míg elterjedt álláspont, hogy mindenki rászorultsága miatt tüzel el ilyen illegális anyagokat, ezt nem igazolta 2017-ben az országos reprezentatív felmérésünk, amelyből az derült ki többek között, hogy az emberek többsége - körülbelül 64 százalékuk - az információhiány és a megszokás miatt égeti el a hulladékot. Csupán a megkérdezettek tizenöt százaléka mondta azt, hogy - bár tudja, hogy szabályellenes és káros - azért fűt szeméttel, mert nincsen tűzifára pénze.

magyarnarancs.hu:  Ebből jól látszik, hogy szemléletformálással sok mindent lehetne elérni ezen a területen. A Levegő Munkacsoport kapcsolatban van önkormányzatokkal?

SzJ: Igyekszünk velük kommunikálni. 2021-ben például 1800 település önkormányzatának küldünk levelet, amelyben 11 pontban (erről bővebben lásd keretes írásunkat – CS-E. E.) arra hívjuk fel a figyelmet, hogy miket tehet egy önkormányzat a levegő minőségének javítása érdekében. Igyekeztünk egyszerű és anyagilag nem megterhelő javaslatokat tenni, például minden önkormányzatnak van helyi lapja, amit bedobnak a postaládákba. Ha már csak ezekbe tennének rendszeresen szemléletformáló anyagokat a hulladékégetés veszélyeiről, az is jelentene valamit. Sokan nem tudják, de a festett, lakkozott bútorok, ablakkeretek elégetésénél az a gáz szabadul fel többek között, amit az első világháborúban vegyi fegyverként használtak.

 
Szegő Judit

magyarnarancs.hu: Érkezett a levelekre reakció?

SzJ: Sajnos nagyon kevés és főleg azoktól, akikkel már korábban személyes szakmai kapcsolatba kerültünk. Nyilván tisztában vagyunk azzal, hogy jelenleg minden önkormányzat nagyon rossz anyagi helyzetben van, ebből kifolyólag kicsi a kapacitásuk, ha pedig sok a kiégett és alulfizetett ember, akkor csak a kötelező feladatokat látják el. Azt viszont reméljük, hogy – ha a válaszra nem is került sor – azért a küldött anyagokat felhasználják.

magyarnarancs.hu:  Melyek azok a betegségek, amelyeket egyértelműen a tartósan rossz levegőminőség okozhat?

SzJ: A legtöbb ember azt gondolná, hogy a levegő szennyezettsége miatti korai elhalálozások főleg légzőszervi betegségek következtében történik, pedig nem. Az ilyen halálok felét szív- és keringési betegség okozza.

magyarnarancs.hu: A lakkozott, festett bútorokon kívül mi számít még különösen veszélyesnek, ha tűzre dobják?

SzJ: Egyszerűbb, ha azt mondjuk, hogy a saját háztartásunkban keletkezett kezeletlen fa és papírhulladék égethető el. Minden másnak az égetése illegális és a nagy része egészségre káros hatással van, illetve 300 ezer forintos bírság is jár érte, ha bejelentés érkezik róla az illetékes hatósághoz - amely szintén eléggé szűkös kapacitássak rendelkezik -, hogy kivizsgálja az ügyet és bírságot szabjon ki.

Az egyik leggyakrabban égetett illegális hulladék egyébként az autógumi, a petpalackok, de az is előfordul, hogy komplett kommunális zsák hulladékot dobnak a tűzre.

De említhetném a hungarocellt és egyéb csomagolóanyagokat is, vagy a textíliákat, amelyek közül sok tartalmaz műszálat; ez szintén nagyon mérgez égés közben.

magyarnarancs.hu: Ugyan a kormány bejelentette, hogy a rászorulóknak biztosítanak hatósági áras tűzifát, azonban félő, hogy ehhez nem mindenki fog hozzájutni. Több helyen jelezték, hogy akadozik az ellátás. Ehhez hozzájön az, hogy sokan még mindig nem értik, nem lehet friss fával fűteni. Miért nem alkalmas a friss fa fűtésre?

SzJ: Beindult a nagy fakitermelés, mondván, hogy ezt idén télen el lehet majd tüzelni és megoldja a fűtési problémákat az energiaválság kellős közepén. Az a helyzet, másfél-két év kell ahhoz, hogy a fa elérje azt a szárazsági szintet, amivel már megfelelő fűtőértéket biztosít. Ebből az következik, hogy a most kivágott fák még talán jövőre sem lesznek alkalmasak tüzelésre. A fa nedvességtartalmának 20 százalék alatt kell lennie, hogy jó tűzifa legyen belőle, az idei fáknál ez az érték még biztosan 60 százalék körül van. Fontos megjegyezni, hogy még a legjobban kiszárított tűzifa elégetése közben is kerülnek káros anyagok a levegőbe, ha pedig nedves fát égetünk, akkor ezeknek az anyagoknak a többszöröse keletkezi. Nem beszélve arról, hogy a nedves fa fűtőértéke jóval alacsonyabb.

Mit tehetnek az önkorámnyzatok a levegőminőség javítása érdekében?

I. Szemléletformálás

1. Tájékoztató kampány. Az önkormányzat végezhet szemléletformáló kampányt a helytelen égetés okozta veszélyek, a helyes fűtési módok, valamint a viszonylag egyszerűen, kis költséggel elvégezhető energiahatékonysági, energiatakarékossági eljárások ismertetésére. Információkat terjeszthet a legkülönbözőbb felületeken, valamint személyes ráhatása is lehet egy polgármesternek is.

2. Lakossági mérések ösztönzése. A szemléletformálást nagy mértékben elősegítheti, ha az önkormányzat megfizethető árú, a lakosság számára is megvásárlásra javasolt levegőminőségmérő készülékkel látná el az önkormányzathoz tartozó intézményeket (például óvodákat), amint azt tették már például a XI. és XVIII. kerületben. Egyúttal célszerű felhívni a lakosság figyelmét is az ilyen eszközök beszerzésére. 

3. Képzések. Az önkormányzat képzést szervezhet a saját dolgozói, illetve más szervek (például a rendőrség), szervezetek (például polgárőrség) tagjai részére. 

II. Támogatások

4. Szociális támogatás. Azon lakosok esetében, akiknél a szegénység a hulladékégetés oka, az önkormányzat anyagi támogatást nyújthat. Ha pedig nincs erre forrása, akkor közösségi finanszírozást kezdeményezhet. A Levegő Munkacsoport tapasztalatai szerint a helyi lakosok hajlandók ilyen támogatást nyújtani, annál is inkább, mert saját maguk és családtagjaik, gyermekeik egészségéről van szó.

5. Támogatás épületkorszerűsítésre. Bár az egyik legfontosabb intézkedés az épületek energetikai korszerűsítése lenne, messze ez a legköltségesebb beavatkozás. 

III. Gyakorlati fellépés az illegális lakossági égetések ellen. 

6. Együttműködés. Illegális égetések gyanúja esetén az önkormányzat mozgósíthatja a saját szerveit (például a közterület-felügyeletet) és ösztönözheti a polgárőrséget és más civil szervezeteket a cselekvésre. 

7. A rendőrség bevonása. Az önkormányzat együttműködést alakíthat ki a rendőrséggel, segítségüket kérheti illegális égetés esetén.

8. Zöldszám létrehozása. Célszerű ingyenes zöldszámot indítani, ahol a kirívóan nagy légszennyezéssel járó eseteket éjjel-nappal bejelentheti a lakosság. 

9. Hulladékhalmok felszámolása. Az önkormányzat a közterület-felügyelők, a polgárőrség és a lakosság segítségével folyamatosan figyelheti, melyik ingatlanon halmoznak fel égethető hulladékot, és intézkednie kell ezen hulladékhalmok elszállításáról.

10. Fellépés illegális értékesítések ellen. Gyakori, hogy az interneten hirdetnek különböző hulladékokat (kezelt fa, bálás ruha stb.) kimondottan lakossági égetési célra. Az önkormányzat utasíthatja valamelyik dolgozóját vagy akár megkérhet egy helyi civil szervezetet arra, hogy hetente egy-két órában keressen a világhálón ilyen hirdetéseket, és ha talál az érintett településen vagy környékén, akkor szólítsa fel a hirdetőt a jogsértés haladéktalan befejezésére.

11. A kerti hulladék égetésének felszámolása. Bár a kerti hulladék égetését 2021. január 1- jétől országosan megtiltották, a kormány a veszélyhelyzet idejére ismét az önkormányzatok hatáskörébe utalta a tevékenység eltérő szabályozását. Egyrészt az önkormányzatoknak nem lenne célszerű megengedő szabályozást alkotnia vagy fenntartania, másrészt a közterület-felügyelet révén ellenőrizhetik is a tiltás betartását.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk

Helyreigazítás

  • narancs.hu

Helyreigazítás a Varga Judit férje vette át azt a céget, amivel a kormány külföldi termőföldeket akart venni  című cikk miatt.